A Stanford kutatóinak eredményei szerint a genom egyetlen bázisának megváltoztatása elegendő a szőke hajszín kialakulásához.
Az érintett bázis ráadásul nem is egy génben, hanem a genetikai állomány egy szabályozó régiójában foglal helyet, így működése a génkifejeződés regulációjába is bepillantást enged.
Ha a két szülő haja színe hasonló, a gyerek hajszíne is az adott tartományban valószínű, hogy hasonló sövényt mutat.
A szőkeség genetikai háttere
Az észak-európai népesség körében a szőkeséget legerősebben egy KITLG nevű génhez sikerült kötni, amely egy olyan fehérjét kódol, amelynek feladata a sejtek testen belüli helyének meghatározása, illetve megfelelő irányba való specializációjuk beindítása.
A „szőkítő” SNP-et hordozó egerek jóval világosabb szőrt növesztettek, mint a másik variánst hordozó társaik.
A KITLG-hez kapcsolható szőkeség észak-európai formája nincs kapcsolatban más külső jelekkel, például a szemszínnel.
Ez azért érdekes, mert a vörös hajszín esetében tudjuk, hogy azt egy fehérjekódoló szakaszban előforduló variancia okozza, amely így testszerte kifejti hatását.
A vörös hajhoz (legalábbis annak bizonyos formáihoz) világosabb bőr- és szemszín is társul.
A melanin és a hajszín kapcsolata
A melanin két fő típusa az eumelanin és a feomelanin.
A szőke haj a melanin alacsony koncentrációjának köszönhetően világos árnyalatú.
Az eumelanin a barna-fekete pigmentként ismert, míg a feomelanin a vörös-narancssárga pigment.
A hajszínt meghatározza a pigmentek aránya és mennyisége, és hogy mely gének aktiválódtak vagy inaktiválódtak.
Az eumelanin és a feomelanin keveréke gesztenyebarna vagy eperszőke hajat eredményezhet.
A genetikáról általánosan
A hajszínt a genetika domináns és recesszív gének játékától is függően határozhatja meg.
Ha a két szülő hajszíne hasonló, a gyermeknél a várható hajszín az őket jellemző tartományból fakad.
Kétszer akkora eséllyel élnek meg sötét hajú nők egy életet, mint szőke nők, míg a férfiaknál a fekete haj gyakorisága nagyobb.
A sötét hajú kromoszómák dominálnak, és a recesszív vagy domináns allélok összegződése határozza meg a gyermek hajszínét.
A hajszín evolúciója és környezeti hatások
A hajszín alakulásában nemcsak a genetika játszik szerepet: a természetes szelekció és a szexuális kiválasztódás is befolyásolta azt, hogy ki melyik árnyalatot kedvelte.
A neandervölgyiek például világosabb hajjal rendelkeztek, mint a Homo sapiens sapiens, ami a fajközi keveredés következménye lehet.
A modern időben a napfény és a környezeti tényezők, például a UV-sugárzás oxidációs hatásai is hozzájárulhatnak a hajszín változásához.
A hajszín változása az élet során
A szőkeség gyermekkorban gyakran világos, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan sötétedhet.
A különböző hormonális változások és genetikai programozás miatt a haj pigmentációja idővel módosulhat.
Az életkor előrehaladtával a melanin termelése általában csökken, ami az őszüléshez vezet.
Tudományos megközelítések és gyakorlat
A Communications Biology című szaklapban megjelent tanulmányban közel 13 ezer európai származású kanadai részvételével vizsgálták a hajszín kialakulásában szerepet játszó géneket.
A melanint a bőrben, a szemekben és a hajhagymákban található melanociták termelik.
A tanulmány kiemeli, hogy a DNS-metiláció folyamata releváns lehet a pigmentáció szabályozásában a genom bizonyos régióiban.
Közvetlen összefüggések és társítások
A vizsgálatok során azonosított genetikai variánsok közül sok károsítja a MC1R gén funkcióját, vagy a melanin termelést befolyásolja úgy, hogy a feomelanin felé tolja a termelést.
Ugyanakkor más variánsok a pigmentációban játszanak szerepet anélkül, hogy a fehérje szerkezetét megváltoztatnák.
Környezeti és társadalmi vonatkozások
Az előítéletesség kérdései felmerülnek a hajsütés megítélésével kapcsolatban, és a kulturális narratívák jelentős hatást gyakorolnak a női és férfi értelmezésekre is.
A hajszerelés és a hajszín használata összekapcsolhatja a külső attribútumokat a társadalmi és munkahelyi megítéléssel, ami között komplex összefüggések tárulnak fel.
