A hajszálak a fejbőr szőrtüszőiből termelődnek, a szőrtüsző mélyén van a hajhagyma, amely termeli a hajszálakat. A hajszál szerkezete kívülről befelé haladva: kutikula (a hajszálat bevonó fehérjeréteg), a hajszál külső részét egymást fedő sejtek halmaza borítja, ezek a felhámsejtek vagy szarupikkelyek, a felhám alatt van a haj tengelye, a kéreg, amely többek között a hajpigmentet tartalmazza, majd legbelül a bél- vagy velőállomány. A hajszálak kémiai összetételét tekintve vázfehérjékből, keratinból állnak. A keratin rendkívül ellenálló a víznek, a híg savaknak és lúgoknak.
A hajszálak növekedése, illetve annak üteme egyénenként változó. Átlagban a havi kb. 1 cm-es növekedésért az alapsejtek, a hormonok a felelősek, de hatással van erre a táplálkozás módja, a nyári melegben az anyagcsere felgyorsulása (gyorsabban nő a haj) és a hajápolás is.
A haj minősége élettartam szerint változik. Csecsemőkorban finom vékony szálú, festékanyagot alig tartalmaz. Serdülőkorra megerősödik, több lesz a pigmenttartalom. Idősebb korban a haj törékenyebbé, vékonyabbá, ritkábbá válik. A hajszálak elvesztik pigmentjeiket, megkezdődik az őszülés. A haj természetes adottságai: sűrűsége, színe, hullámossága vagy simasága, zsírossága vagy éppen szárazsága. Hasonlóképpen nagy szerepe van az átöröklésnek a haj élettartamában: a korai vagy késői kopaszodásnak.
A fényes és rugalmas haj az egészséges haj ismérve. Az egészséges haj felhámsejtjei a haj tengelye mentén síkban, egyenletesen fekszenek és sima a felületük. A rugalmassághoz és a puhasághoz fontos a természetes nedvesség. A frizura tartósságához a hajnak rugalmasnak kell lennie. A haj víztartalma biztosítja, hogy a hajban lévő keratin megtartsa a rugalmasságot. Az egészséges haj nyúlik, ha ujjunkkal megfogjuk a két végét és nyújtjuk, míg a sérült, száraz haj törékeny és elszakad. A legtöbb hajgond ugyanoda vezet vissza: a hajszál szerkezetének sérüléséhez. A hajszál belső szerkezete a meghatározó tényező, nem elsősorban a termékek döntik el a haj állapotát. A leggyakoribb gondok, a szárazság, a töredezés, a gubancosodás és a fénytelenség, szinte mind ugyanarra a gyökérokra vezethetők vissza: a szerkezet sérülésére.
A haj szőrszál külső rétege, egymásra fedő, pikkelyszerű sejtekből, olyan, mint a tetőcserepek a háztetőn. Több áttetsző rétegben borítja a szálat, védi a belső szerkezetet, ez adja a haj fényét, és nagyban meghatározza a kifésülhetőséget. A hajszál legnagyobb része, ez felel az erősségért és a rugalmasságért, és itt vannak a hajszínt adó pigmentek is. A hajszál legbelső része a velőállomány. A porozitás az egyik legfontosabb, mégis legkevésbé értett fogalom a hajápolásban. A legtöbb problémás, kezelt haj magas porozitású.
Miért sérül a haj? A festett és szőkített haj emiatt fokozott védelmet igényel. A szerkezeti károsodás tipikus jelei: gubancos, nehezen kifésülhető haj, fénytelen felület, töredezett, elvékonyodó hajvégek és szöszösödés. Ha ezeket látod, a hajad kutikulája nagy valószínűséggel sérült és nyitott. Amikor a kutikula megsérül, láncreakció indul: a haj elveszíti a nedvességét, a védtelenné vált kortex tovább gyengül, a hajszál pedig törékennyé válik. Érdemes tisztázni egy gyakori tévhitet: a haj nem „gyógyul" úgy, mint a bőr, mert élettelen szövet. A szerkezete viszont jelentősen javítható: a kutikula simítható és zárható, a nedvesség pótolható és bezárható, a hajszál megerősíthető.
Kíméletes tisztítás: olyan sampon, amely nem szárítja ki a fejbőrt és nem bontja tovább a hajszerkezetet. Kutikula zárása: kondicionáló és savas pH segítségével a kutikula visszazáródik; az egészséges haj pH-ja enyhén savas (kb. 4,5-5,5 körül). Súlyosan sérült hajnál a szalonszintű kezelés hozza a legnagyobb változást. A hatás megőrzéséhez szulfátmentes utóápolás kell. Ehhez a BIO Aftercare sampont és a BIO Aftercare kondicionálót ajánljuk. A haj szerkezetének sérülése szinte minden gyakori gonddal összefügg: a száraz hajjal, a gubancos hajjal, a töredezett hajvégekkel, a festett haj károsodásával és a hőkárosodással. A haj minősége a kutikula állapotán és a kortex épségén múlik. Ha ez a kettő sérül, a haj elveszíti a fényét, töredezni kezd és kezelhetetlenné válik. A haj nem gyógyul úgy, mint az élő szövet, mert a hajszál élettelen. A legnagyobb felületű szervünk a bőr: 1,5-2 m2. Tömege - a bőralja zsírszövetével - együtt egészséges szervezetben a test tömegének 15-20%-a, felnőtteknél ez kb. 10-15 kg súlyt is kitehet. Vastagsága testtájanként változó, legvastagabb a tenyéren és a talpon.
A bőr három fő rétege a felhám (epidermis), irha (dermis) és bőralja (hypodermis, subcutis). A felhám a bőr legfelső rétege, sejtekből áll, ereket és idegeket nem tartalmaz, de a szabad idegvégződések egy része ide is felhatol. A hámréteg közvetlenül a bazális membránon keresztül táplálkozik az irhából. A felhám alatt található irha adja a bőr tartását, rugalmasságát és szilárdságát. A bőrben megtalálható melanocyták termelik a pigmentet, amely a bőr színét adja, ezt a bazális rétegben hozzák létre. A bazális rétegben zajlik a pigment képződése melanin formájában, amely UV-sugárzás elleni védelemben is fontos szerepet játszik. A bőrfelszín rétege a szaruréteg, amely elhalt szarusejtekből áll, és a felszínen folyamatosan kopik, amit a mélyebb rétegek pótolnak.
A bőr második rétege, az irha, laza rostos kötőszövetből áll, amely a bőr tömörségét és rugalmasságát adja. Az irha zonaiban találhatók a hajtüszők és verejtékmirigyek is, amelyek a hőszabályozásban és a kiválasztásban vesznek részt. A bőralja rostos és zsírszövetből áll, alakítja a test hőszigetelő képességét és signifikáns szerepe van a táplálkozásban tárolt energiamegoldásokban. A hajtüsző alján helyezkedik el a hajhagyma, ahol a hajszálak növekedése zajlik, a mátrix sejtek pedig a növekedéshez szükséges szaruanyagokat termelik.
- A haj elemei és rétegei: kutikula, kéreg, velőállomány; a hajszál három fő része: élő gyökér és élettelen szál; a kutikula és a kutikula állapota befolyásolja a fénytartást és a kifésülhetőséget.
- A haj volumenét és színét meghatározó tényezők: a haj mérete és a pigmentek eloszlása; hormonok hatása különösen a női hormonok szerepe a hajszerkezetre és növekedésre.
- A hajkárosodás tünetei és kezelése: gubancosodás, fénytelenség, töredezett végek; a kutikula sérülése, nedvességvesztés; kíméletes tisztítás és savas pH-ú kondicionálók használata.
Végül a haj és a napsugárzás kapcsolata is szerepel a szövegben: a melanin a UV sugarak hatására gyorsítja a festékanyag képződését a bazális rétegben, és ezáltal védelmet nyújt a DNS-károsodással szemben. A Denza protokoll lézeres kezelése a tüszők aktivitásának helyreállítását célozza meg, serkenti a vérkeringést és az őssejtek, dermális papilla sejtek működését, így visszaállíthatja inaktív hajtüszők működését is. A protokoll személyre szabott, és a kopaszodás korai stádiumában is ígéretes lehetőséget kínál.
