Az 1 unciás színezüst érme tiszteletet ad Szent Istvánnak, az első Magyarország államalapítójának és az ezer éves magyar államiság gyökerének. A bemutatott darab hangsúlyozza István király fontosságát és történelmi örökségét, összhangban az uralkodó időszak jellegzetes motívumaival és aranyos ornamentikájával.
A felirat és az első oldal (elölap) jellemzői
Az előlapon a felirat a következőképpen olvasható: „SZENT ISTVÁN ÁLLAMALAPÍTÓ” és „969-1038”, Szent István születésének és halálának dátumai mellett. A megszemélyesített portré István királyt ábrázolja, és elhelyezése jelentős mértékben emlékeztet a Berán Lajos által tervezett 1938-as Szent István 5 pengős előlapján látható portréra. A portré ezen érme esetében balra fordul, míg a Berán-féle érme esetében jobbra néz.
Hasonlóság és örökség
A portré elrendezése és a korábbi mintázat közötti hasonlóság hangsúlyozza a történelmi-nemzeti kontinuitást és az egykori alkotók által meghatározott esztétikát. A laikus gyűjtők és a numizmatika-kedvelők számára ez a párhuzam megkönnyíti az érme értelmezését és a történelmi kontextus megértését.
A hátlap motívuma és Damkó József alkotói jegye
A hátlapot Damkó József 1910-ben, II. Szilveszter pápa síremlékére készített domborműve képezi. A „II. Szilveszter pápa síremlékére” készített motívumot az 1910-es alkotói periódus mély történelmi és vallási összefüggésekkel ruházza fel, és méltó kontrasztot ad a korábbi előlap motívumhoz. Damkó József e domborművet az érme hátoldalán is jellegzetes történelmi hangulatot teremt.
Formai és történeti kapcsolatok
A későbbi érmek és történeti emlékérmék tervezése között gyakori a párhuzam a korabeli motívumokkal és a történelmi személyiségek ábrázolásával. Az elő- és hátlap közötti összhang célja, hogy a gyűjtő és a közönség egyaránt felismerje az államalapítás intézményes és szimbolikus vonatkozásait.
A numizmatikai értelmezés szempontjai
- Portrépozíció és arányok: a balra néző istván-kép a korabeli ábrázolási hagyományokra utal.
- Dátumok és feliratok: a 969-1038 közlés a születési és halálozási dátumokra vonatkozik, megerősítve az érme történeti kontextusát.
- Művészeti kapcsolatok: a Berán Lajos-féle 1938-as előlap mintázata és Damkó József domborművének hatása egymást kiegészítve mesél a történelmi örökségről.
A magyar államalapítás ezer éves évfordulója alkalmából kiadott érme nem csupán nemzeti jelképként értelmezhető, hanem gyűjtői értékkel is bír. Az érme történeti motívumai, a portré-elrendezés és a hátoldali dombormű-együttes együttesen adnak mélyebb betekintést a 11. század és a 20. század első évtizedeinek numizmatikai hetébe.
Az érme kapcsán felmerülhet a kérdés: hogyan kapcsolódik az ezeréves államalapítás történelmi eseménye a mai gyűjtői gyakorlatokhoz? A motívumok, a portrépozíciók és a történelmi dátumok mind ezt a kapcsolatot szolgálják, és egyben a történeti identitás megerősítését is betöltik.
Forma és örökség összegzése
Az érme összetett és több rétegű üzenetet hordoz: a szent király alakja, a történelmi dátumok és a méltó megemlékezés az államalapításról. A hátoldali damkói dombormű pedig a korabeli művészeti hagyományokat és a történelmi emlékek tiszteletét egyesíti.
Államalapítónk Szent István
Az érme egyes részletei tanulmányozásra késztetnek: a portré és elhelyezés, a hátoldal művészi motívumai és az összhang a történelmi dátumokkal együtt adják meg az érme teljes történeti értékét.
| Elem | Leírás |
|---|---|
| Előlap tartalma | „SZENT ISTVÁN ÁLLAMALAPÍTÓ” és „969-1038”, Szent István portré |
| Elrendezés | István balra néz a korábbi mintázathoz hasonlóan |
| Hátlap motívuma | Damkó József domborműve II. Szilveszter síremlékére |
| Művészeti kapcsolatok | Berán Lajos előlap mintázata (1938) hatás |
Ez az érme tehát köti össze a történelmi hősök tiszteletét és a modern numizmatikai megközelítéseket, hogy a jelenkori gyűjtők és a történelmi érdeklődők számára egyaránt értelmezhető legyen.