Előfordul, hogy rendszeresen visszatérő vagy folyamatosan fennálló egészségügyi problémáinkból egyszerűen nem tudunk kigyógyulni, ugyanazt a betegséget újra és újra elkapjuk. A gondot általában az jelenti, hogy bajainkat a felszínen kezeljük, a kiváltó okot azonban nem keressük meg.
Tüneteinket akár a testünk távolabbi pontján lévő kórokozó is okozhatja, ez utóbbi a góc. Előfordulhat, hogy allergiánkért, ízületi fájdalmainkért, a bőrünkön jelentkező kiütésekért egy-egy góctípus felel, de általános panaszként hajhullás, fáradékonyság, alvászavar, levertség, hőemelkedés is jelentkezhet. Épp ezért érdemes tisztában lennünk azzal, mikor állhat góc betegségeink hátterében.
A tájékozódáshoz dr. Lajos Éva, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója, ortopéd szakorvosa ad bővebb iránymutatást.
Mik is azok a gócok és honnan eredhetnek?
"A góc az esetek többségében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny. Sokszor a vér- és laborvizsgálat eredményei is negatívak vagy csak enyhe eltérést mutatnak, ilyenkor van szükség szakorvosok bevonására, illetve célzott röntgenre és ultrahang vizsgálatokra" - mondta a doktornő.
Látszólag ismeretlen eredetű tüneteinket - például a hajhullást vagy a levertséget - leggyakrabban a mandula idült gyulladása okozza. Sokan nem tudják, hogy a mandula akkor is lehet góc, ha már eltávolították, ekkor általában egy úgynevezett gyulladásos maradvány miatt betegszünk meg.
Fül-orr-gégészeti góc esetén nemcsak a testünk távolabbi pontjain jelentkeznek a panaszok, hanem általában helyi tünetek is előfordulnak. A góc ugyanis arcüreg- vagy középfülgyulladást okozhat, emiatt a háttérben meghúzódó valódi problémát könnyebb meghatározni.
Általában a fog eredetű gócoktól félünk a leginkább. Sokszor ezért kezdik el az orvosok rendszeresen visszatérő fejfájás vagy felső légúti megbetegedések esetén a fogainkat vizsgálni. A tüneteket okozhatja mélyen szuvas fog, elhalt fogbél, gyökér körül kialakult kóros elváltozás, letört fog vagy nem megfelelő gyökérkezelés is. Krónikus ínygyulladás és fogágybetegség miatt szintén kialakulhat góc.
A foggyökér, a korona, az íny és a fogágy ellenőrzése után a góc felderítése érdekében minden esetben röntgenvizsgálatra kerül sor (OP - panoráma röntgen), ugyanis a fogágyelváltozások röntgenfilmen fedezhetők fel. A gyulladás kialakulásának esélyét minimálisra csökkenthetjük, ha rendszeresen járunk fogászatra, illetve probléma esetén időben és megfelelő gondossággal kezeltetjük fogainkat.
A szem szintén veszélyeztetett terület. Akkor gyanakodjunk itt lévő gócra, ha a szem kipirosodásával, a fájó érzettel, a látásromlással párhuzamosan bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű fertőzés, illetve specifikus gyulladásos megbetegedés tünetei jelentkeznek rajtunk. Ez utóbbi lehet például a SPA-kór (idült gyulladásos ízületi betegség), vagy a Reiter-szindrómának nevezett reaktív gyulladásos ízületi betegség, de akár emésztőrendszeri kóros elváltozás is. Fontos, hogy azonnal forduljunk szemészhez, aki a megfelelő szakorvoshoz irányíthat bennünket, hogy állapotunk súlyosbodását elkerüljük!
Az epehólyag, vese, húgyhólyag, prosztata góc jellegű megbetegedései is kellemetlen panaszokkal járhatnak együtt. Ilyenkor az adott szervekben kialakuló kövek felületén megtelepedő kórokozók jelentik a gócot. Ezekben az esetekben a gyulladás megszűnésének elengedhetetlen feltétele a kövek eltávolítása.
"Amennyiben góc gyanúja merülne fel, érdemes alaposan kivizsgáltatni magunkat. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez sok utánajárással és kellemetlenséggel jár, de egy átfogó góckutatás nemcsak a felszíni betegségeket deríti fel, hanem a kiváltó okot, azaz magát a gócot is megszünteti."
A gluténérzékenység és kapcsolódó betegségek
A gluténhez kapcsolt betegség - mint amilyen a gluténérzékenység - a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki az erre érzékeny embereknél. A gluténnal összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, egész szervezetet érintő problémák. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig mindennapos problémát jelentenek.
Több betegség is úgy él a köztudatban, mint gluténérzékenység. A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség. Egész szervezetet érintő betegségről van szó: nemcsak emésztőrendszeri panaszokat, hanem egyéb szervek (pl. csontrendszer, bőr) károsodását is okozhatja. A vékonybél nyálkahártyája ellen irányuló immunfolyamat következtében pusztulni kezdenek a felszíni sejtek.
A búzaallergia - vagy másik nevén gabonaallergia - esetében a tüneteket a búza fehérjeire (amiláz és tripszin inhibitorok) adott kóros immunválasz okozza. A gabonaeredetű élelmiszer, étel allergénként viselkedik. Kialakulásában a búzában található IgE-antitestek központi szerepet játszanak.
Létezik olyan gluténérzékenység, amely nem búzaallergia, illetve a cöliákiától is különbözik. Ez a nem-cöliákiás glutén szenzitás (NCGS). A tünetegyüttes nemrég a nem-cöliákiás gluténérzékenység (Non-Celiac Gluten Sensitivity, NCGS) nevet kapta. Az NCGS nehezebben diagnosztizálható, azonban elmondható, hogy hasonló (de enyhébb) tünetek jelentkeznek, mint autoimmun cöliákia esetén. A betegség e specifikációjának nincsnek igazolt adatok arra vonatkozóan, hogy mi váltja ki. A diagnózis igazolásában is fő eszköz a kizárásos diéta, mivel ebben az esetben a vérteszt és a bélbiopszia is negatív, nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely egyértelműen igazolná a betegség fennállását.
Az emberek egy része öröklött glukénérzékenységre való hajlammal rendelkezik. Öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a többi családtagnál is megjelenik a betegség. A hajlamot okozó gének még nem bizonyítottan ismertek, de bizonyos sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe (HLA-DQ2, HLA-DQ8). Ezeknek a molekuláknak a segítségével tudja az immunrendszer megkülönböztetni a saját szervezetet az idegenektől. A cöliákiára hajlamos egyének csak egy részénél alakul ki a betegség, de még nem tisztázott, hogy melyik életszakaszban és miért.
A gluténérzékenyeknél a glutén (más néven sikér) indít el egy autoimmun folyamatot, amely során a sejtfelszíni molekula és a gabonafehérje képesek összekapcsolódni. A szervezet idegennek véli azt és küzdeni kezd ellene, ellenanyagot kezd el termelni a saját szövetek ellen.
Akár cöliákiáról, akár búzaallergiáról vagy nem cöliákiás gluténérzékenységről van szó, a tünetek hasonlóak. Cöliákiás gluténérzékenyeknél a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása (vékonybélboholy-pusztulás) jön létre.
Cöliákia gyanúja esetén különböző vizsgálati lehetőségek jönnek szóba. Amennyiben a problémában érintett nem tart gluténmentes diétát, akkor elsősorban vérvizsgálat végzendő. A vérből a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Amennyiben a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt lehet a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata.
Búza allergia esetén a betegség igazolására megfelelő a laboratóriumi vérteszt. Amennyiben a búza allergia és a cöliákia is kizárható, de a tünetek nem múlnak, továbbá más betegség nem állhat a hátterében, érdemes nem-cöliákiás gluténérzékenységre gyanakodni.
Fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezzék, mert a tünetek hátterében több kórkép is állhat. Gyakran okoz hasonló tüneteket Crohn betegség, IBS, tejcukor érzékenység, ételallergia stb. A különböző betegségek eltérő diétát és terápiát igényelnek. Nem ajánlott az orvosi konzultáció és vizsgálatok előtt önállóan diétába kezdeni, mivel az öndiagnosztika nem csak a téves kezeléshez vezet, de a glutén kizárásával a szervezetben annyira lecsökken a ellenanyag, hogy a vizsgálatokkal nem mutatható majd ki az esetleges érzékenység. Fontos, hogy a hagyományos allergia tesztek nem vizsgálják az autoimmun gluténérzékenységet!
A glutén érzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, azonban megfelelően összeállított diétával nagyon jól karban tartható. Az autoimmun betegségek köréből egy jól kezelhető betegség, mivel cöliákia esetén pontosan meghatározható, hogy mely anyag váltja ki a folyamatot (a glutén). Amennyiben a táplálék nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet önpusztító folyamata leáll. Ezért a glutén érzékenység gluténmentes diétával jól kezelhető, a megfelelő étrend követése mellett a szervezet képes regenerálódni. A gluténmentes diéta egész életre szól!
A zabfogyasztás örök kérdés a cöliákiában szenvedőknél. „Károsító” fehérje nem található benne, de komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése (betakarítás, szállítás, csomagolás során). Kutatások szerint a zabban található fehérje, az avenin hasonlít a tüneteket kiváltó gliadinhoz, és az érintettek egy részénél ez indíthatja el a károsító mechanizmusokat. Egyes kutatások szerint az avenin kis mennyiségben okoz immunrendszeri elváltozást, viszont a zab nagy mennyiségben (napi 100 grammnál több) történő fogyasztása vált ki immunválaszt.
Ezek a gluténérzékenység tünetei! - 2015.10.02. - tv2.hu/fem3cafe
A pajzsmirigy rendellenességei és a hajhullás
A hajhullás nőket, férfiakat egyaránt érzékenyen érintő jelenség. Bizonyos mértékű hajhullás minden egészséges ember esetében természetes, ugyanakkor időnként komoly kórképek kísérője vagy figyelmeztető jele is lehet: ilyenek például a pajzsmirigybetegségek. Életkortól és egyéntől függően naponta 60-100 hajszálat hullatunk el. Az is természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegség, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek, vitaminhiányok. A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében, a hajhullás megállításában - mondta el Prof. Balázs Csaba, endokrinológus.
A hajhagymánál kezdődik a probléma. A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja. A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az ú.n. anagén, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. katagén szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3) hétig tart. Majd a "telogén" fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását.
A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism folyóiratban közölt kutatási eredmények kimutatták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigyhormonok hatására. A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, másrészt reményt is ad a hatásos kezelésre.
A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormonszint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nemi vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy alulműködése jól kezelhető hormonpótlással.
A pajzsmirigy a légcső előtt a pajzsporcon elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk. Élettani feladata a pajzsmirigy hormon termelése, amely szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben. Szinte nincs olyan szervünk, amely funkcióját ne befolyásolná a pajzsmirigy hormon, termelődése elengedhetetlenül szükséges az élethez. Éppen a bonyolult működése miatt a pajzsmirigy betegségei a szerteágazó tünetek miatt nem, vagy csak későn kerülnek felismerésre. A diagnosztizálás mindenképpen szakorvos feladata és kiemelt fontossággal bír, hogy a pajzsmirigy vizsgálatára sor kerüljön. A betegség feltárásában pajzsmirigy laborvizsgálat, valamint ultrahang vizsgálat nyújt segítséget.
A pajzsmirigy betegség egyik gyakori formája a pajzsmirigy megnagyobbodása a struma, vagy más néven golyva. Kialakulásának egyik lehetséges - és egyben leginkább kivédhető - oka az alacsony jódfogyasztás.
A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is.
A pajzsmirigybetegségek a haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása. A bőr is szárazabb, érdesebb lehet.
A laboratóriumi vérvizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. A pajzsmirigy ultrahangvizsgálat segítségével a felépítésére (göbös jellegére), a gyulladás fennállására, daganatok jelenlétére lehet következtetni. Az elváltozás függvényében a kezelőorvos kérhet aspirációs citológiát is. A vizsgálat lényege, hogy a pajzsmirigyből egy tű segítségével mintát vesznek ultrahang segítségével. A kapott mintát egy tárgylemezre helyezik, és mikroszkópos vizsgálattal kiértékelik.
Strúmának nevezzük a pajzsmirigy megnagyobbodását. A pajzsmirigy megnagyobbodás - strúma leggyakoribb oka a jódhiány, de hátterében állhat M. Basedow, daganat, pajzsmirigy-gyulladás. A pajzsmirigy megnagyobbodás lehet diffúz vagy csomós. Egyedi pajzsmirigy ciszták vagy spontán, vagy valamilyen trauma miatt bevérzést követően alakulnak ki. A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pedig a göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, kis részük csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul.
A pajzsmirigy daganatok legtöbbször tünetmentesek. Tünetek lehetnek a nyak megnagyobbodása, esetleg a pajzsmirigy túlműködése miatti panaszok.
A pajzsmirigy diéta elsődleges célja a pajzsmirigy feladatának - pajzsmirigy hormon termelésének - támogatása. A pajzsmirigybetegségek megelőzése és kezelése szempontjából fontos a pajzsmirigy hormontermelését támogató mikrotápanyagokban (pl. jód, szelén, cink) gazdag étrend.
