A faggyúmirigyek, latinul glandula sebacea, a bőrben található külső elválasztású mirigyek. Ezek a mirigyek általában a szőrtüszőkhöz csatlakozva fordulnak elő, és váladékukat a szőrtüszőkből eredő szőrszálakhoz csatlakozva ürítik.
A faggyúmirigyek szőrtüszőktől függetlenül is előfordulnak, mint például a női szeméremrés kisajkainak bőrében. Váladéktermelésük sajátos, un. holokrin típusú, ami azt jelenti, hogy az alapi rétegben képződő sejtek a felszín felé nyomulásuk közben faggyú előanyagokat halmoznak fel, majd - fokozatosan elhalva - teljes mértékben (holos = teljes, egész) mirigyváladékká alakulnak.
Alakilag több, összetartó lebenyből álló mirigyek. A faggyúmirigyek a bőrben található apró mirigyek, amelyek faggyút termelnek, egy olajos anyagot, amely segít a bőr és a haj puhaságának, rugalmasságának és védelmének megőrzésében. Ezek a mirigyek az egész testben eloszlanak, de a legtöbben az arcon, a fejbőrön, a mellkas felső részén és a háton találhatók.
A faggyúmirigyek elsődleges funkciója a faggyú termelése. A faggyúmirigyek a bőr szinte minden részén megtalálhatók, kivéve a tenyérben és a talpban.
Mikroszkóp alatt a faggyúmirigyek kerek vagy szőlőszemhez hasonló sejtek csoportjaiként jelennek meg, amelyek a szőrtüsző mellett helyezkednek el. Ezek a sejtek apró olajcseppeket tartalmaznak, ami miatt citoplazmájuk (a sejt teste) sápadtnak vagy habosnak tűnik.
Atheroma, más néven faggyúmirigy vagy kásadaganat
Az atheroma egy jóindulatú, közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő, tömör, tokkal rendelkező elváltozás. Leggyakrabban az fejbőrön, nyakon, törzsön jelenik meg. Az atheromák a zsírok, fehérjék vagy akár vérsejtek faggyúmirigyeken belüli rendellenes felhalmozódásából kialakuló, tokkal rendelkező daganatok. Méretük változó lehet.
Az esetek túlnyomó többségében az arcon, fülek környékén, a fejbőrön és a háton megjelenő kásadaganatok, atheromák kialakulásának hátterében a faggyúmirigyek rendellenes működése áll. Az atheroma kialakulása elsődlegesen a faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása miatt alakul ki. Így a faggyúmirigy nem tud kiürülni, miközben a faggyú tovább termelődik.
Az atheroma leggyakrabban a hajas fejbőrön, az arcon, a hát felső harmadában, valamint a mellkason fordul elő. A faggyúmirigyekben kialakuló atheroma alapvetően esztétikai problémát okoz, mindaddig amíg be nem gyullad vagy el nem fertőződik.
A gyulladt faggyúmirigy daganat megduzzad, érzetre meleg, váladékozik és fájdalmas-feszülő érzés kíséri. A gyulladt, betályogosodott atheroma sürgős orvosi beavatkozást igényelhet. Először a gyulladást kell megszüntetni a gyulladásos genny eltávolításával.
A faggyúmirigy daganat eltávolítása az esztétikai szemponton túl több okból is indokolt lehet. A faggyúmirigy daganat eltávolítása egyrészt esztétikai okokból, másrészt a gyulladás megelőzése céljából javasolt.
Szövettani feldolgozás és diagnosztika
A kórszövettan az orvostudomány fő diagnosztikus ága, a betegségek szöveti elváltozásait és azok keletkezését kutatja. Az orvosi beavatkozások során eltávolított szövetek vizsgálatával foglalkozik, hogy megállapítsa a betegség pontos természetét (tumor, nem tumor, jó- vagy rosszindulatú elváltozás, stb.), a sebészi kezelés hatásosságát (sebészi szélek vizsgálata), vagy az elvégzett kezelések hatékonyságát vizsgálja.
Minden élő egyénből eltávolított szövetet kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni, mely alól kivételt képeznek a fogak, és élettani terhesség esetén a placenta.
A formalinban beérkezett szövetet először makroszkópikusan vagy szabad szemmel dolgozza fel a patológus, melyet követően a szövetet, vagy annak reprezentatív részletét különböző eljárások során paraffinba ágyazzák. Ezekből a paraffinos blokkokból a szakasszisztensek készítenek mikroszkópos elemzésre alkalmas metszeteket.
A formába öntött paraffin-blokk metszése mikrotom segítségével történik. A mikrotomokkal egyenletes, 2-5 um vastagságú metszetek készíthetők, melyeket ezután az tárgylemezre kell felvinni.
A metszetekben lévő szöveteket a mikroszkópos értékelhetőség érdekében különböző festékekkel, festékkombinációkkal kezelik. A patológiában rutinszerűen minden esetben először hematoxilin-eozin (HE) festés készül. Amennyiben az elváltozás diagnózisa nem lehetséges a szokványos haematoxilin és eozin festéssel, szükséges lehet további, speciális festések alkalmazása (PAS, alciánkék, van Gieson, Giemsa, Tsiebel, Grocott).
A helyes diagnózis felállításához illetve tumorok prognosztikai markereinek vizsgálatához szükséges lehet immunhisztokémiai vizsgálatok végzése. Bizonyos elváltozások esetében a diagnózis nem is állítható fel e vizsgálatok nélkül.
A mikroszkópos vizsgálat során az orvos áttekinti a szövetből készített metszeteket és meghatározásra kerülnek a normális szövetek, illetve az elváltozás elhelyezkedése, struktúrája, és környezethez való viszonya, a sejtek jellege és tulajdonságai is.
A szövettani vizsgálatot végző orvos kijelölheti azon szövetblokkokat, melyekből speciális festést, immunhisztokémiai vizsgálatot indikál.
A faggyúmirigy daganatok
A faggyúmirigy daganat a bőr faggyúmirigyeiből eredő kontrollálatlan sejtnövekedést jelenti. A faggyúmirigy daganat szinte bárhol kialakulhat testszerte, de leggyakrabbana felső szemhéjon jelentkezik. A faggyúmirigy daganat legtöbb esete jóindulatú, de létezik, agresszív, áttétképző rosszindulatú faggyúmirigy daganat is.
A faggyúmirigy daganat a faggyúmirigy sejtjeiből kialakuló kóros sejtszaporulatot jelenti. A faggyúmirigy daganat a bőr felszínéből előemelkedő, esetenként vérző dudorként látható. A faggyúmirigy daganat más daganattípusokhoz hasonlóan jó- és rosszindulatú csoportokba osztható.
A jóindulatú faggyúmirigy daganat az esztétikai problémákon kívül általában nem okoz panaszt, míg a rosszindulatú faggyúmirigy daganat rendkívül agresszív lehet, és a test más részeire is átterjedhet. A rosszindulatú faggyúmirigy daganat egy ritka bőrrákos megbetegedés, mely leggyakrabban a szemhéjakat érinti.
A faggyúmirigy daganat kivizsgálása általában fizikális vizsgálat és bőrbiopszia segítségével történik. Bőrvizsgálat: A bőrgyógyász szakorvos gondosan megvizsgálja a bőrét, felméri a dudor méretét, keménységét és az egyéb bőrelváltozásokat. Bőrbiopszia: A kezelőorvosa kis mennyiségű szövetet vehet ki a daganatból további vizsgálat céljából.
A jóindulatú faggyúmirigy daganat esetében nem mindig van szükség kezelésre. Amennyiben mégis, a faggyúmirigy daganat eltávolítása sebészi úton történik, és a legtöbb esetben ez teljesen megoldja a problémát.
A rosszindulatú faggyúmirigy daganat prognózisa jelentősen függ a daganat típusától, a stádiumától és a kezelés időben történő elkezdésétől. A jóindulatú daganatok általában nem okoznak problémát, míg a rosszindulatúak esetében a korai felismerés és a kezelés kulcsfontosságú.
tags: #faggyumirigy #szorszal #metszet