Az allodynia olyan állapot, amelyben a bőr érintése is fájdalmat okoz a migréntől szenvedőknél, és az idegek túlérzékenysége miatt alakul ki. A migrén rohamai alatt a fejbőr érintése, a haj kefélése vagy akár a zuhanyból zubogó víz is fájdalmas lehet. Az allodynia három típusa létezik: statikus, dinamikus és termikus allodynia, melyek mind a fejfájás körüli idegvégződések túlzott aktivitásának eredményei.
Okok között szerepel, hogy migrén esetén az agy vegyi anyagokat szabadít fel, melyek az idegekre hatva jelzéseket küldenek a központi idegrendszer felé. Ha ezek a jelek hosszabb ideig aktívak, a fejbőr és az arc érintése is fájdalmas lehet. A kockázati tényezők közé tartozik a vizuális aura, havi több mint 15 fejfájás, évek óta fennálló migrén, egyéb fájdalommal járó állapotok, depresszió vagy szorongás, túlsúly és dohányzás is.
A diagnózist neurológus állíthatja fel, a fizikális vizsgálat mellett vérvétel és MRI is javasolt a pontos ok meghatározásához. A kezelés elsődleges célja a migrénes tünetek megelőzése és az allodynia enyhítése. Sok triptános készítmény nem hat a szenvedőkre, ezért NSAI tabletták vagy injekciók (dihidroergotamin vagy ketorolak) alkalmazhatók. A fejfájás elmúlásával általában az allodynia is csökken, ám előfordulhat, hogy a fájdalom tovább fennáll.
Mit tehet? Kérdezze meg orvosát az alábbiak alkalmazhatóságáról a migrén megelőzésére: vérnyomáscsökkentők (pl. béta-blokkolók), antidepresszánsok, roham elleni készítmények, CGRP-gátlók. Léteznek olyan eszközök is, amelyek rövidre zárják az agy elektromos aktivitását, ami migrént okoz. A megelőzés részét képezi az egészséges életmód: elegendő mozgás és alvás, stresszkezelés (jóga, tajcsí, mély légzés), és a rendszeres folyadékfogyasztás. A böjt és a kiszáradás migrénes fejfájást válthat ki, ezért fontos a folyadékbevitel.
- Allodynia típusai és tünetei: statikus, dinamikus, termikus érintésre adott fájdalom.
- Migrén és neurobiológia: vegyi anyagok, idegvégződések túlstimulálása.
- Kockázati tényezők és diagnózis: neurológus vizsgálat, MRI, vérvizsgálat.
- Kezelési lehetőségek: NSAID-ek, triptánok helyettesítése, vényköteles megelőző gyógyszerek, CGRP-gátlók.
- Életmód és megelőzés: mozgás, alvás, stresszcsökkentés, rendszeres étkezés és folyadékbevitel.
Folliculitis a fejbőr egy másik állapota, amely a tüszők begyulladásával jár. A kiváltó okok között baktériumok vagy gombák szerepelnek; viszketést és karcolási kényszert okozva a fertőzés terjedéséhez vezethet. A tünetek otthoni kezelésével, meleg borogatással, antibakteriális szappannal és korpásodás elleni samponnal enyhíthetők. Kortizon krém és antibiotikus kenőcs segíthet a gyulladás csökkentésében és a fertőzés visszaszorításában. Kerülendő a forró víz és a gyakori borotválkozás, helyette langyos víz és elektromos borotva javasolt. A fejbőr tisztán tartása és a tiszta eszközök használata fontos a tünetek elkerülésében.
A fejfájás okai között több lehetőség adódik a nyaki problémáktól kezdve az occipitális neuralgián át a dehidratációs fejfájásig. A nyaki eredetű fejfájások jellemzően egyoldali fejfájást okoznak, merevvég- és vállfájdalommal, míg a dehidratációs fejfájás gyakran kétoldali, pulzáló jellegű és fokozódik a frontális területen. A diagnózis felállítása nem könnyű, ezért fontos a pontos kivizsgálás, hiszen a fejfájások nagy része nem veszélyes, de bizonyos esetekben kifejezetten orvosi beavatkozást igényel.
Ha a szédülés rendszeresen előfordul és kapcsolódó tünetekkel jár, mint például gyors mozdulatokra vagy vezetés közben jelentkező rohamok, annak kivizsgálása fizikális vizsgálat és koponya-képalkotás révén történik. A pozitív megfigyelések alapján például BPPV vagy migrénhez társuló szédülés gyanúja merül fel.
Összefoglalóan a fej hátsó részén jelentkező fájdalom mögött több eltérő ok állhat. A gyakori primer fejfájások mellett másodlagos fejfájások is felmerülhetnek, melyek mögött folyadékhiány, nyaki mediális problémák vagy egyéb állapotok húzódhatnak meg. A pontos diagnózis érdekében érdemes neurológushoz fordulni, különösen akkor, ha a fejfájás erős, gyakran ismétlődik, vagy terhes, idős vagy immunhiányos beteg esetén jelentkezik, esetleg mozgás, köhögés vagy tüsszentés váltja ki.