Amennyiben finom és vékonyszálú haja van, akkor értékelni fogja a puhább sörtékkel rendelkező kefét. Akinek hosszabb a haja, mosás után mindig használjon vastagabb fogazatú kefét. Általános szabály, hogy minél hosszabb a haj, annál nagyobb átmérőjűnek kell lennie a kefének. Rövid haj esetén használjon gyengébb fogazatú és kisebb fogközzel rendelkező fésűt. Ebben az esetben mindenképpen értékelni fog egy olyan kefét, amelynek kissé keményebb sörtéi vannak, és nem túl vastag. Egy kerek hajkefe is megfelelő.
Az elektromos ionizáló kefe, amely egyesíti a sima vasaló és a kefe funkcióit, mindenképpen megér egy próbát. Kerámiasörtékkel rendelkezik, amelyek nem égetik meg a fejbőrt, ugyanakkor megakadályozzák a haj és a fejbőr kiszáradását. A rövid hajat néha ugyanolyan nehéz ápolni, mint a hosszú hajat, különösen, ha dús hatást szeretne elérni. Használjon fából készült hajkefét vagy kerámia kefét, amelynek finoman ívelt felülete lyukakkal, úgynevezett alagutakkal rendelkezik, ez jobb formát ad a hajának. Ezek a sörték természetesek, és fésülés után sem száll tőle a haj. Mivel sűrűek és puhák, finom vagy mesterségesen meghosszabbított hajra is alkalmasak. Azonban a gyermekek haján is használhatja őket. Általában rugalmasak, de erősek és szilárdak.
A fodrászok műanyag sörtékkel ellátott fésűt használnak a haj simítására, kibontására vagy alapos kifésülésére. Így nevezik azokat a sörtéket, amelyeket műanyagból vagy nejlonból és vaddisznósörtéből alakítottak ki, és amelyek a sündisznóra hasonlítanak. Mind a műanyag, mind a vaddisznósörték előnyeit hordozzák, ezek kombinációját jelentik. Kíméletesek a hajhoz és a bőrhöz egyaránt. Természetes fényt adnak a hajnak, és megakadályozzák a statikus hajhullást. egyenletesen eloszlatják a természetes olajokat, amelyek így ápolják a hajvégeket is, és nem halmozódnak fel a fejbőrön. Nálunk megtalálod a legjobb minőségű, fenntartható forrásból származó természetes anyagú hajkeféket és fésűket. Ha szeretnél többet tudni a természetes hajápolásról, olvasd a Zöldbolt Magazint!
Találsz cikket a hajhullás otthoni kezeléséről, a növényi, hennás hajfestésről, a rozmaring csodás hatásairól a fejbőrre és a hajszálakra, valamint arról is, hogy melyik zero waste hajmosási megoldás a Neked való! Adott már nekünk hajápolási tanácsokat szakember is, illetve a Zöldbolton belüli tapasztalatokról is találsz beszámolót a blogbejegyzések között. Gondoltad volna, hogy a fejtetű ellen is van természetes megoldás?
Iskolánk névadója Dr. Faller Jenő Selmecbányához tartozó Szélaknán született 1894. szeptember 25-én. családja több kiemelkedő szakembert adott a magyar bányászatnak és kohászatnak. Édesapja dr. Faller Gusztáv bányaorvos, nagyapja Faller Gusztáv bányamérnök, a Selmecbányai Bányászati Akadémia tanára volt. Alsó- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, s ugyanitt lett bányamérnök-hallgató 1913-ban. Az I. világháború miatt azonban tanulmányai abbamaradtak: 1915-ben katonai szolgálatra hívták be, előbb az orosz, majd az olasz frontra került. 1919-ben fejezte be a főiskolát, bányamérnöki oklevelét Sopronban kapta meg 1921-ben. Mintegy három évtizeden keresztül a termelésben tevékenykedett. Ő irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a dudari és várpalotai szénmedencék ismerté váltak. A szénbányászatban először alkalmazta a frontfejtést. 1927-28-ban szénkutatásokat végzett a Bakonyban. 1929-1940 között a várpalotai Unió Bányászati és Ipari RT. főfelügyelője, majd borsodi és budapesti kitérő után 1946 - 49-ig ismét városunkban dolgozott. Először a Dunántúli Bányakerület vezetőjeként, aztán ő lett a vezérigazgató. 1950-től Sopronban a Nehézipari Műszaki Egyetem docense és ugyanitt hozta létre élete fő művét a Központi Bányászati Múzeumot. Több száz tanulmányt írt, feltárva a magyar bányászat múltját s „A magyar bányászat úttörői a XVIII. Században” c. könyvével nyerte el a műszaki tudományok kandidátusa címet. 1960-ban avatták doktorrá. A sikeres kutatásokat végző bányamérnök igen értékes helytörténeti munkát is végzett. A Bakonyról írt művelődéstörténeti és helytörténeti publikációnak száma megközelíti az 50-et. Helytörténeti kutatásainak központi témája Várpalota volt.
