Fehér herceg vörös haj anime: élőszereplős hagyomány és modern CGI-hatások Könyörtelen világban

A Disney folytatja klasszikus animációs filmjeinek a feldolgozását "élőszereplős" formában, azaz valódi színészekkel, de jelentős mennyiségű CGI jelenettel és beállítással.

Jövőre érkezik A kis hableány remake-je, amelynek első kedvcsinálója nagy felhördülést okozott Ariel, illetve az őt játszó Halle Bailey kinézete miatt.

A hivatalos plakát legszembetűnőbb motívuma egyértelműen az uszony, illetve Ariel testének halrészének a kidolgozottsága.

A rajzfilmben nem fektettek ekkora hangsúlyt az apró részletekre, de az élőszereplős Kis hableányban a farokrész kiváltképp terebélyes és komplex, valószínűleg nagyvásznon még jobban fog mutatni, még inkább azt hirdeti, hogy ez a lány az óceán szülötte.

Ugyanakkor a kép tükrözi Ariel vágyát, hogy megpillanthassa a felszínt, sőt mi több, emberi lábakon járhasson az emberek között.

Szembetűnő még a hősnő haja is, ami rasztafrizura.

Erről és Ariel kinézetéről így nyilatkozott Halle Bailey: "Nagyon sokat jelent számomra, hogy a rasztáimat beépítették [Ariel] vörös frizurájába.

De a jelmez, az uszony, meg minden - egyszerűen csodálatosak.

A kis hableány 2023. május 25-én kerül a magyar mozikba.

A filmet Rob Marshall rendezte, a forgatókönyvet David Magee és Jane Goldman írták.

A főbb szerepekben Bailey-n kívül Jonah Hauer-Kinget (Eric herceg), Melissa McCarthyt (Ursula) és Javier Bardemet (Triton király) láthatjuk.

Főleg az elmúlt időszakban éreztem azt (és Yella fel is hívta rá a figyelmem), hogy túl sok slice of life típusú animét néztem, ami persze nem lenne baj, ha közben más is szerepelt volna a repertoáromban, az viszont nem történt meg.

Hogy rendszert bontsak már el is kezdtem nézegetni az őszi szezont és ki is választottam pár sorozatot, amit szeretnék megnézni.

Illetve szemezgetni fogok a filmvilág legújabb alkotásaiból is terveim szerint.

Ennek ellenére eme kritikám megint csak egy slice of life anime, könnyed, romantikus és imádnivaló.

„Vörös hajú Hófehérke, mi? Na, miféle agyament feldolgozás lesz ez már megint? Mindegy.

Eleinte azt hittem, hogy lesz ez a kis Snow White-unk csak vörösben, aki kevésbé Disneyféle, inkább Japanese szerencsétlen hercegnő és menekül a hét törpéjével/ lovagjával a gonosz királynőt jelképező herceg/gróf/földesúr/akármi és vadásza elől.

De már az első részben hiába kerestem a törpéket, vagy azok metaforáit, nem találtam meg.

Meg így összességében, az almától eltekintve, az egész animének semmi köze sincs a szokványos Hófehérke történethez.

A grafikája nagyon kis cseles.

Eleinte olyan, mint egy régebbi manga és annak pontos grafikai adaptációja.

Ráadásul a karakterábrázolása egyáltalán nem a mai sikeres animációkra emlékeztet, (azok szokvány formáira, vagy egyéniségére) hanem inkább az ilyen 2000-s években készült shoujo szörnyűségekre.

De félreértés ne essék.

A helyzet meg van mentve, mert a grafika gyönyörű, az animáció kiegyensúlyozott, szépen hozza a CG adottságait, ami egy kissé észrevehető, de egyáltalán nem zavaró, (lehet inkább már csak én tudom, hogy az CG, mert szakmai ártalom és messziről kiszúrom)

Igazából stílusosnak mondanám a Vörös Hófehérke grafikáját.

Mindenesetre biztosan nem hétköznapi.

Nekem igazából nem volt vele bajom.

Említettem, olyan mint egy régi anime csak jobb feldolgozásban és 2015-ben.

A szereplőkkel semmi bajom nem volt.

A főszereplők szerethetőek, nem tökéletesek, de pozitívak, illetve a főmellékszereplők közül sem akartam senkit sem folyamatosan kinyírni.

Azonban úgy vettem észre, hogy a mellékkarakterek kiélezettebbek, ezáltal komplikáltabb és érdekesebb személyiségekkel rendelkeznek.

De mivel nem róluk szól a történet, ezért túl sokat nem is szerepelnek, amit azért sajnálok, mert úgy érzem rengeteg lehetőség lenne még a történetben.

TEHÁT AJÁNLATOS, HOGY LEGYEN MÁSODIK ÉVAD!!

Ettől a karaktertől nagyon féltem az első részekben, mert általában az ilyen történeteknél a női főszereplőtől szeretnék nyomatékosan megszabadulni, vagy minimum ignorálni a kezdetektől fogva.

Szerencsére Shirayuki kisebb-nagyobb kilengésekkel megúszta a kivégzését.

Összességében egy nagyon őszinte, kitartó és makacs lányként jellemezném, aki egy picit naiv, de kedves és igazából bizonyos téren még okos is.

Zent, mikor megláttam először, rondának gondoltam.

(Jó, rondának túlzás mondani, de a szemei kiborítottak.)

Még egy ilyen elcseszett arcot ritkán látok, ráadásul nem emlékszem az első jeleneteire, mert folyamatosan a azokat a vonalakat bámultam, hogy ez grafikailag hogyan passzolhat.

De végül is passzolt, így egy rész után meg is szoktam.

De azért sokk volt első látásra.

A karakterét, ennek ellenére nagyon szerettem.

Meg volt a kis sötét oldal, a vagány főszereplő én, de az a szívszorító romantikusság is.

Gyakorlatilag az utolsó rész után jobb férfi hősszerelmes főszereplőt el nem tudok képzelni.

Szerintem lépjünk a zenére.

A soundtrackek hűen ötvözik ezt a korban betájolhatatlan történetet.

Maga a történet és ábrázolása középkori hangulatot áraszt, és így szimfonikus zenekara is.

Igazából csak hangulati aláfestésnek felelnek a ost-ok, és ezt a feladatot teljesítik is.

Az opening aranyos, kis vidám.

Nem a történet jeleneteit dolgozza fel, inkább ilyen átlagos pillanatképek, mozdulatok, mozzanatok.

Igazából szép is, mozgalmas is, a dalt is a történethez lehet kapcsolni.

Az ending hasonló vidám hangulattal dolgozik, nem lassítja, nyugtatja le a hangulatot, mint általában szokás.

Alig mozduló életképekkel operál, és két gyönyörű, szinte ikonikus képpel zárja le a számára adatott időt, ami nagyot dob rajta.

Olyan helyen zárták le a történetet, ahol éppen jó volt, tehát nem maradt a levegőben semmi, de pont onnantól kezdve szerintem bepöröghetnek a dolgok.

E ”mese” főhőse Hiyorimi Hiro, a kissé esetlen, ám jó szándékú fiú, aki egy lezuhanó gerenda útjából félrelök egy lányt.

Bár a hercegnő-szerű fiatal hölgy sérülés nélkül túléli a kalandot, Hiro már kevésbé szerencsés - konkrétan otthagyja a fogát (animéknél nem túl gyakori, hogy a főszereplő az első rész 5.

Bár a Kaibutsu Oujo-ban vannak harcok is, a sorozat össze sem hasonlítható egy átlagos shónen-animével: a hangsúly itt az elmélkedésen, a dolgok megértésén van.

Az opening és ending (a nyitó és zárószámok) ízlésesek, ám a 26 részes sorozat magyarul nem elérhető (de szerencsére felirat készült hozzá).

A Kaibutsu Oujo főszereplője Hiro, a fiatal srác, ám a hebehurgya fiú ellentéte, Hime, azaz a hercegnő is legalább ekkora súlyt kap.

Életkora nehezen meghatározható, valahol a 10-es évei végén járhat (valószínűleg 19-20 éves).

Vékony testalkatú, bőre fehér, szeme a királyi család többi tagjához (ld. lejjebb) hasonlóan vörös, pupillája függőleges.

Minden alkalommal ugyanolyan ruhát visel: egy rakott, fekete szoknyából és fekete ujjatlan felsőből álló, gótikus hatású (amolyan autentikus gothic lolita) egyberuhát, a szélein fehér fodrokkal.

Lábán a ruhához illő fekete, magas szárú csizmát, karjain a ruhához szintén passzoló báli kesztyűt visel.

A nemesi származású Hime hercegnőkre jellemző vonássokkal rendelkezik és soha nem gondolkozik átlagos emberként.

Szinte mindig nyugodt, soha nem mutatja ki, hogy félne, nem beszél feleslegesen és mindig megfontolja, hogy mit mondjon.

Hime-nek van humorérzéke, szeret teázni és olvasni (bár vélhetően csak regényeket, mivel robotjának műszaki leírását túl hosszúnak találta), kedveli a sakkot és az Earl Grey teát.

Első (és egyben utolsó) hagyományos (nem harcos) alkalmazottja Hiro nővére, a teltkarcsú Hiroyimi Sawawa, aki kiválóan főz, ám soha nem veszi észre, hogy munkaadója gyakran földöntúli lényekkel harcol.

A fiú teljesen hasznavehetetlen, harcolni nem tud és gyenge is, ráadásul folyton bajba kerül, ennek ellenére Hime nem válik meg tőle, sőt, igyekszik megoldani a problémáit.

A lány a rárontó Riza Wildman-t is a szövetségesévé teszi.

A hercegnő birtokán gyakori vendég a helyi vámpírlány, Kamura Reiri is (aki a Kalandra fel! Marceline Abadeer-jéhez hasonlít).

Kettejük kapcsolata igen bonyolult: alapvetően a hercegnő meg akarna szabadulni a vámpírtól, akinek nem titkolt célja, hogy igyon a lány véréből.

Hime azonban kedveli a stílusos vámpírt és gyakran sakkozik vagy teázik vele.

Cserébe Reiri számos alakalommal menti meg az életüket azzal, hogy információval szolgál.

De Hime nem csak másokra támaszkodik.

A királyi család tagjakként képes használni az élet lángját, így akár holtakat is feltámaszthat (ld. Hiro).

Gyakran ő maga is harcol - szereti a csapdákat és a fegyverek igen széles palettáját képes hatékonyan forgatni.

Ellenségeivel könyörtelen - megöl egy-egy vérfarkast és tiszta vámpírt, ráadásul számtalanszor újra meg újra lelövi a ráküldött három halhatatlan vérfarkast.

Kiváló a helyzetfelismerő-képessége és soha nem esik kétségbe.

Remek emberismerő is - egyedül ő ismeri fel a Hiro bőrébe bújt alakváltót (érdekes módon se a kiváló érzékelőkkel felszerelt Flandre és Francesca, sem a jó orrú Riza nem veszi észre a cserét).

A történet elején még nem derül ki, mi történt Hime-vel, bár láthatóan elmenekült valahonnan - valójában a királyság területéről kellett sietve távoznia, mert egyik testvére mindenáron el akarja tenni láb alól.

A történet kezdetén az okok még nem tisztázottak, ám annyi bizonyos, hogy az utolsóként életben maradó királyi családtag lesz az új király.

A túléléshez a lehető leggyorsabban katonákra van szüksége: új otthonában, Sasanagi városban szinte azonnal meg is támadja egy farkashorda, élén egykori katonájával, a vérfarkas Lobo Wildman-nel.

Hime nagy nehezen végez a támadóval, ám pár nappal később feltűnik a vérfarkas húga, a félvér Riza.

Innertől kezdve együtt harcolnak a felbukkanó ellenségek ellen.

A 12. A lány megbízik szolgájában és nem kis szerencsével végül túl is élik a harcot, de ezzel még korántsem ér véget szenvedése.

A boszorkányok órája alatt Hiro-val csapdába esnek Akasabi faluban, ráadásul Hime eltöri a lábát.

A hercegnő azonban nem mindig maga akar elintézni mindent: hagyja, hogy a feltűnő bérgyilkossal, a vércápa Aron-nal a teljesítmény-lázban égő Riza végezzen.

Idővel az is kiderül, hogy miért ölik egymást a király gyermekei: amikor a királyi család tagjai elérik a felnőttkort, főnix alakot öltenek, amely hosszú élettel és örök fiatalsággal jár együtt.

Hime-t koholt vádak alapján letartóztatják, mert azt hiszik, ő teremtette a várost elárasztó zombi-sereget.

A királylány belemegy a számára előnytelen párbajba, így egyetlen karddal kell kiállnia a herceg ellen.

Bár Severin lefegyverzi, a hercegnő nem adja fel - fegyver nélkül is tovább harcol, megpróbál kitérni a csapások elől.

Csupán szellemi, nemesi erejével meghátrálásra kényszeríti a kétszínű Severin-t, aki végül elveszti az eszét: a szabályokat megszegve pisztolyt ránt.

Az alap-anime utolsó, 26. részében egyedül Hime ismeri fel, hogy egy álomban vannak.

Miután megmenti Hiro-t és Rizá-t, arra is ő jön rá, hogy a Reiri-vel együtt négyen ugyanazt az álmot látó csapat egyik tagjának álmában vannak.

Elrohan a hálószobájába, amely helyén viszont csak egy nagy üres tér van - ebből jön rá, hogy csakis Hiro álmában lehetnek (mivel Hiro sosem látta a hálószobáját, így nem is tudja elképzelni).

Hime egy valódi hercegnő a szörnyek között, nem holmi kényeskedő, életképtelen Disney-királykisasszony.

Minden helyzetben sugárzik belőle az elegancia és nem mellesleg eszével lazán kenterbe veri ellenfeleit.

*: az ”új” sorozat egyáltalán nem hasonlít az eredetire: bár a szereplők változatlanok, mások a hangokat adó szeijúk (~ szinkronszínészek) és a két anime alapjaiban különbözik egymástól.

vizualis elemek az élőszereplős Kis hableány

A kis hableány (2023) - magyar szinkronos előzetes #2

Részletek a történetből és a karakterekről

A kis hableányból újjászületve Ariel génjeit és emberi átmenetét hangsúlyozzák, miközben a filmművészet mögött ott rejlik a klasszikus mese öröksége és a modern CGI-technika.

A történet központi motívuma a felszínre vágyás és a láthatatlan világ között húzódó híd, amelyet Ariel a sallangmentes vizuális gazdagsággal és énekhangokkal is támogat.

Az élőszereplős verzióban a karakterek mélysége nő, és a korábbi animációs megoldásoknál összetettebb motivációk és konfliktusok kerülnek elő.

A film látványvilága a hal és az emberi világ közti ellentmondásokat vizualizálja, miközben a szereplők érzelmei és kapcsolatai komplex módon bontakoznak ki.

Az operatőri munka és a zenei aláfestés együtt teremti meg a középkori hangulatot, amely mögött a modern technika finom részletekkel dolgozik.

ElemRészletekHatás
Uszony és farokkidolgozott, terjedelmesdrámai látvány
Haj és frizuraraszta, vörösikonikus megjelenés
Zenei aláfestésszimfonikus, hangulatimély érzelmi átélés

tags: #feher #herceg #voros #haj #anime