A fejet érintő sérüléseket érdemes komolyan venni. Az első, és talán a legfontosabb teendő ilyenkor a sérült tudatállapotának felmérése. Ha eszméleténél van, könnyebb a dolgunk, hiszen tudunk vele kommunikálni, és a kérdéseinkre kapott válaszok kapcsán könnyebben eldönthető, hogy gyanakodjunk-e agyrázkódásra, vagy fölösleges aggódnunk. Ha a gyermek felsírt, az ennél a sérüléstípusnál jó jel. Az is jó jel, ha ezt követően gyorsan megnyugszik és a szokásos módon folytatja a játékot. Bágyadtság, aluszékonyság, hányinger, hányás, zavartság, viselkedésváltozás esetén viszont indokolt lehet az orvosi vizsgálat.
Ha a gyermek eszméletlen, akkor - amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy mozgatható a gyerek, vagyis tudjuk, hogy nincs komolyabb gerinc- vagy belszervi sérülése - a mentőhívás mellett a stabil oldalfektetés elvégézése a legfontosabb. Miért? Mert a stabil oldalfekvés egy esetleges hányás esetén szabad légutat biztosít. Természetesen ebben a helyzetben is figyelni kell arra, hogy a kis betegnek van-e pulzusa, és rendesen veszi-e a levegőt (légzés- és keringésellenőrzés).
MIRE FIGYELJÜNK?
Gyerekeknél nagyon gyakori a fejsérülés, hiszen a testükhöz viszonyítva a kisgyermek feje arányaiban nagyobb (így fejnehezek). Így esésnél ez a testrészük gyakran sérül. Ezekben az esetekben a fejen seb és duzzanat is keletkezhet, a gyereknek lehet agyrázkódása, és nagyon ritkán komolyabb belső agysérülés is előfordulhat. A legtöbb sérülés azonban banális fejsérülés, ami se mentőhívást, sem orvosi vizsgálatot nem igényel. Ha mégis mentőkre van szükség, bízzunk a szakértelmükben!
A fejsérüléseket sokféleképpen lehet osztályozni. A fejet érheti ütés, így keletkezhet zúzódás, horzsolás, vagy seb. A fejet ért ütés ezenkívül okozhat agyrázkódást is, amely során az agy nekiütközik a koponyacsontnak és visszafordítható sérüléseket szenved. A koponyacsont törések érinthetik a koponya boltozatát, az arckoponyát, de akár a koponyaalapra is terjedhetnek. A törések ezenkívül lehetnek vonalasak, darabosak; lehetnek elmozdulás nélküliek, vagy járhatnak elmozdulással. A koponyatörés okozhat érsérülést az agyállomány felszínén, amely súlyos, úgynevezett koponyaűri vérzések forrása lehet. Ritkán koponyatörés nélkül is bekövetkezhet agyállományi vérzés.
Az elsősegély és a megfigyelés során érdemes tisztázni: volt-e eszméletvesztés, hányt-e a gyerek, felsírt-e a sérülést követően, és milyen a kedélyállapota, ébersége azóta. A fejsebhez csak ritkán társul koponyasérülés vagy agyrázkódás, mert a sebet általában egy kiálló, éles tárgy okozza. Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével). Ezekben az esetekben az esetleges további fejsérülésből fakadó eltérések érdekében mindenképpen lássa orvos a beteget!
Hogyan határozzuk meg a hajat mosásának idejét?
A cikk szerint egy fontos kérdés az, hogy mikor lesz biztonságos hajat mosni fejsérülés után. A válasz ennél összetettebb, hiszen a sérülés súlyosságától függően különböző irányelvek érvényesek. Egy enyhe fejsérülés után általában orvosi vizsgálat nem feltétlen szükséges, de minden esetben érdemes mérlegelni a tüneteket, és szükség esetén orvost felkeresni. A döntést befolyásolja az is, hogy a beteg eszméleténél van-e, és hogy a lefolytatott vizsgálatok alapján mennyire stabil a állapot.
Ha felmerül a gyanú agyrázkódásra vagy koponyatörésre, akkor a mosás kerülhet későbbre, és a fejbőr érintett része esetleg tilos a dörzsölés vagy érintés tekintetében. A szöveg alapján a megfontolás és a szakértői tanácsadás mindig előnyösebb, minthogy előre meghatározott időket kövessünk anélkül, hogy ismernénk a sérülés részleteit.
Babák és csecsemők esetében
A baba- és csecsemőfejbőr gondozásáról is szól a szöveg. A babahaj mosásának üteme attól függ, mennyi haja van és milyen a fej tisztaságigénye. Kezdetben elegendő a fej vízzel való megmosása és törölközővel történő leitatása, mivel a fejbőr és a haj a kicsiknél könnyen irritálódhat a túlzott dörzsöléssel. A sampon használatát csak később érdemes bevezetni, amikor a haj valóban sűrűbbé válik, vagy ha a koszmó megjelenik. A koszmó elleni kezelést is érinti a baba sajátossága: fokozott meleg vagy a fejbőr állapota befolyásolja a tisztaságot.
A csecsemők esetében fontos a gyengéd hozzáállás és a lehető legkevesebb arcra kerülő víz, mert a babák nem mindig szeretik a zuhanyt vagy a vízáramot. A hajszárítás gyorsan szárítja a hajat és a fejbőrt, ezért lehet, hogy ezt az eljárást kerülni érdemes, amíg a baba hozzászokik a mosáshoz. A gyermek fejlődésével a mosások gyakorisága és módja természetesen változik.
Összefoglaló gondolatok
Az elsődleges cél minden érintett esetében: megérteni, hogy a fejsérülés mennyire súlyos, és szükséges-e azonnali orvosi ellátás. A fej és a koponya területén fellépő sérülések esetén a tünetek figyelése kritikus, és a szakértői felügyelet gyakran megelőzheti a komolyabb komplikációkat. A haj mosásának időzítése tehát a sérülés típusától és súlyosságától függ, gyakran érdemes óvatosnak lenni a korai időszakban.
