Fekete György (Zalaegerszeg, 1932. szeptember 28. - Budapest, 2020. április 15.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, iparművész, szakíró, politikus és kultúraszervező volt. Több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta lelkes elköteleződéssel.
Korai évek, tanulmányok és pályakezdés
Fekete György 1932-ben született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán, mestere Kaesz Gyula volt. Az Iparművészeti Főiskola befejezését követően az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező, ahol 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében irányító tervezőként.
Szakmai pálya, szabadfoglalkozás és tervezői stílus
1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei fogalmazódtak meg. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben.
Fekete György tervezői stílusában elsősorban a könnyed fa-anyagokra épült szerkesztéseket alkalmazta. Lakberendezései az ő legaktívabb tervezői időszakában a magyar tervezőkre nagy hatással bíró skandináv stílus jegyeit viselték. Ez a legracionálisabban előállítható, szállítható, szükség szerint adott térben variálható berendezést és formavilágot jelentette.
Nemzetközi jelenlét és kiállítások
Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy harminc országban százhetven kiállítási terve valósult meg Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban.
Oktatói, szerkesztői és publikációs tevékenység
1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója volt, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetőjeként dolgozott. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében, amelynek alapítói között tartják számon; az egyetem professor emeritusa volt. 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen.
1987-től lapalapító főszerkesztője volt és újraindította a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratot. Számos szakcikke és tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar és más szaklapokban.
Kulturális közéleti szerepvállalás és politikai pálya
1988-ban belépett az MDF-be. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt, az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot. 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt; 1994-ben a XII. kerületi egyéni választókerületben szerzett egyéni mandátumot. 1995-ben kilépett az MDF-ből, majd 1996-ban belépett a Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP). 1998-ban nem szerzett mandátumot.
Az MMA-hoz 1995-ben csatlakozott. 2010-ben ügyvezető elnök lett, majd 2011. november 5-én a köztestületté vált intézmény első elnökévé választották. Az MMA elnökeként 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét", összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta. 2017-ben leköszönő MMA-elnökként megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, és később tiszteletbeli elnökként informálisan továbbra is segítette a szervezet működését.
Művészeti és publikációs eredmények, televízió
Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja: múzeumi kiállítási installációk, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereinek tervezése, valamint külföldi magyar kiállítások. Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) forgatókönyveinek volt írója és műsorvezetője.
A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén születésnapja tiszteletére jelent meg Dvorszky Hedvig: Fekete György belsőépítész, iparművész című könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. A könyvet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia közös kiadással valósította meg. Könyvátadásra és dedikálásra is volt lehetőség a Pesti Vigadóban.
Díjak, kitüntetések és elismerések
- 1966 - Munkácsy Mihály-díj
- 1981 - Érdemes művész
- 1998 - Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele
- 2008 - Magyar Művészetért Díj
- 2011 - Köztársaság Elnökének Érdemérme, Ring Alapítvány Díja, Prima díj
- 2012 - Kossuth-díj
- 2017 - Magyar Érdemrend nagykeresztje; Zala megye díszpolgára
Életművét bemutató kiadványok és emlékek
Hazatért. Fekete György emlékére; megjelent a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, amely az MMA elnöki székéből távozó Fekete György gazdag pályáját, munkásságát mutatja be. A szervezők nagy szeretettel vártak minden érdeklődőt a nyilvános eseményre. A születésnapi tárlatok és könyvbemutatók mellett pályájáról számos kiadvány és katalógus ad számot.
Életének vége, búcsú és emlékezés
Fekete György 2020. április 15-én hunyt el, június 23-án búcsúztatták a Fiumei úti sírkertben Balog Zoltán református püspök vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Érdemrend nagykeresztje ünnepélyes átadásán 2017-ben Fekete Györgyöt a magyar kultúra elszánt és kipróbált harcosaként, művészként, kultúrpolitikusként, az MMA kiépítőjeként és őreként köszöntötte, kiemelve, hogy nem is egy, de legalább két életműnyi munkát végzett el.
| Év | Fontos esemény |
|---|---|
| 1957 | Kitüntetéses belsőépítész diploma az Iparművészeti Főiskolán |
| 1964 | Önálló műterem alapítása, szabadfoglalkozású iparművész |
| 1987 | A Magyar Iparművészet folyóirat újraindítása, lapalapító főszerkesztő |
| 1990-1994 | Helyettes államtitkár a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban |
| 1995 | Csatlakozás az MMA-hoz |
| 2011 | MMA elnöke (köztestületi átalakulás után) |
| 2012 | Kossuth-díj |
| 2017 | Magyar Érdemrend nagykeresztje, Zala megye díszpolgára |
| 2020 | Elhunyt |
Miért marad jelentős az öröksége?
Fekete György azok közé tartozott, akik igyekeznek láthatóvá tenni a sokszínű magyar kultúra egyedülálló lelkületét. Az MMA volt elnöke egész pályafutása során mind művészetével, mind kultúrpolitikai szolgálatával a magyar kultúra szellemiségének fenntartásáért dolgozott. Kultúrpolitikusként és intézményépítőként maradandót alkotott: létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd hozzájárult a Magyar Művészeti Akadémia kiépítéséhez. „Adósságom mérhetetlen a teremtésnek” - e szellemiség és elkötelezettség kíséri pályáját és emlékezését.