Az ókori Egyiptom történetében a hajviselet, különösen a fekete haj, kiemelkedő jelentőséget kapott nemcsak a társadalmi státusz, hanem a mindennapi élet, vallás, higiénia és önkifejezés terén is. A hajápolás, festés, a parókák és a különféle frizurák kultusza szorosan összefonódott a társadalmi ranggal, a divattal és Egyiptom éghajlatához való alkalmazkodással.
Az egyiptomi hajviselet történelmi korszakai
Az archaikus kortól kezdve az ókori Egyiptom különféle társadalmi és gazdasági változásai hatással voltak a divatra és a hajviseletekre. Az Óbirodalomban (Kr.e. 2700-2200) a nők főként rövidebb, míg az Újbirodalomban (Kr.e. 1550-1000) már hosszabb frizurákat viseltek. Az egyiptomi frizura nagy mértékben függött viselője gazdagságától és társadalmi hovatartozásától.
A férfiak és nők haja egyaránt érhetett valamivel váll alá, lehetett tarkóig felnyírt, illetve teljesen borotvált is. Az utóbbi forma a fiatal felnőttek kötelező viselete volt, míg el nem érték azt a kort, hogy fejük egyik oldalán meghagyhattak egyetlen göndör hajzuhatagot, az éveiket szimbolizáló „fiatalság tincsét” (ifjúság fürtje). Ezt követően választhattak a rövidebb vagy hosszabb fazonok közül.
A haj színe és jelentősége: Fekete haj az egyiptomi civilizációban
A haj birodalomban a koromsötét és a sötétbarna tincsek uralkodtak. Fekete hajuk természetes volt, de gyakran hennával festették még sötétebbre, vagy indigó növénnyel is elérték a kívánt színintenzitást. Hajukat feketére, vagy narancssárgás vörösre és szőkére is festették, amihez a tónushoz megfelelő hennát, marhavért és zúzott ebihalakat kevertek. Az ősz hajat olajban főtt ökörvérrel fedték, mivel az állat „sötétségének” mágikus erőt tulajdonítottak. A nők hennát használtak a hajuk festésére, ami nemcsak színezte a hajat, hanem védte a naptól és rézszínű melírokat is hozott létre.
| Festékalapanyag | Elért hajszín | Előfordulás |
|---|---|---|
| Henna | Sötétbarna, fekete, vöröses | Nők, férfiak - Egyiptom |
| Indigó | Fekete, kékes árnyalat | Ősz haj elfedése |
| Ökörvér | Fekete | Ősz haj megsötétítése |
| Növényi főzetek (dióhéj, tealevelek) | Barna, fekete | Általános hajszínezés |
A hajápolás, parókák és hajformázás művészete
Az ókori Egyiptomban élők felismerték, hogy a megjelenésnek kulcsfontosságú szerepe van. Hajukat és parókájukat gyakorta mosták citromos vízzel, ami hatékonyan eltávolította a zsíros szennyeződéseket. A rendszeres ápolással hajuk simává és ragyogóvá vált, amit a mandulaolajos bedörzsölés is tetézett. Frizurájukat méhviasszal rögzítették, ami a napsugarak hatására megszáradt és megkeményedett.
A paróka nemcsak divatos volt, de védett a tűző napsugarak, bogarak ellen is. A parókaviselet ekkor már általános volt. A Középbirodalomban ritka a rövid haj, a félhosszú, befont paróka, hosszú, fonatos hajviselet jött divatba. Fejüket borotválták (általában minden testszőrzetet eltávolítottak), a paróka a tűző nap (és a bogarak) ellen védett. Az idősebb nők és férfiak - különösen a tehetősebbek - parókát húztak, hogy ékesítsék hajkoronájukat, leplezzék hajuk ritkulását vagy őszülését, s praktikusan pedig védjék fejüket a napsugaraktól.
Az Ó- és Középbirodalom idején nem volt általános a lábbeli hordása, a saru inkább afféle státuszszimbólum volt, amelyet külön szolga hordozott a nagyurak után. Munkások (Nakht írnok sírja Thébában, a XVIII. dinasztia idejéből) egyszerű frizurát viseltek, míg a királynők, főpapok díszes, hosszú parókákat, szépen fonott vagy többrétegű hajkoronát.
Hajviseleti trendek, díszítések és stílusok
Valóban, a popkultúra megtanított minket arra, hogy az egyiptomiak sima, vállig érő, fekete hajat viseltek egyenes frufruval. A hajviseletet közvetlenül Kleopátrával azonosították. A napjainkban is igen népszerű vállig érő, egyenesre vágott frufrus fekete frizurát Kleopátrának (Kr.e.69-30.) köszönhetjük. A „Kleopátra-frizura” mellett repertoárja között megtalálhatjuk a göndör fürtökre omló ún. „utazó” fazont, ami a makedóniai görög királynőtől „lesett el”. Gyakran jelent meg a fáraók idején népszerű kontyban, díszes parókákban is.
A fiatal lányok egyszerű, a tarkójukon összefogott kontyot viseltek. A kezdetekben, a nők körében a kibontott, az arcot hajfonattal keretező frizura örvendett nagy népszerűségnek. Az idősebb nők hosszú hajukat többnyire hátul összefogták, kontyba tették. Frizurájukat gyakran ékesítették különféle hajfonatokkal, szalagokkal, virágokkal, fémdíszekkel és hajpántokkal, valamint aranyporral.
A nők testhez álló inge hosszabb volt a férfiakénál. A textíliát szabták és két oldalt összevarrták. A nők fő ruhadarabja a pántos, egyenes "nehézruha" volt, amely az Ó- és Középbirodalomban minden társadalmi osztály ruházata volt. Egy hengeres ruhadarab volt, amely a mell alatt kezdődött, és széles szalaggal rögzítettek a vállnál. Szinte mindig fehér, és ritkán díszítették. Anyaga lenvászon volt.
Hajdíszek, ékszerek és rangjelölők
Az ékszerek viselésében sokkal igényesebbek voltak, szerették a színes köveket, minden testrészüket díszítették, a fekete-zöld szemfestésük nevezetes. Frizurájukat különböző virágokkal - pl. lótusszal - és lenszalagokkal, aranyból vagy gránátból készített diadémmal is ékesítették, a szegényebbek pedig mindenféle bogyókat és szirmokat használtak.
Díszes gyöngyös hajékszereket, aranyból készült csőbe húzott tincseket hordtak, hogy gazdagságukat fitogtassák. Hajpánttal, elefántcsont vagy fémcsattokkal is rögzítették a frizurát.
Higiénia, hajápolás és szépségápolási szokások
A hajápolás az emberi szükségletek egyikévé fejlődött, és idővel az egyén individualizmusának kinyilvánítását elősegítő módszerré vált. A rendszeres ápolással hajuk simává és ragyogóvá vált, amit a mandulaolajos bedörzsölés is tetézett. Hajukat és parókájukat gyakorta mosták citromos vízzel, ami hatékonyan eltávolította a zsíros szennyeződéseket.
Hajhullás megelőzésére mandula-, rozmaring-, vagy ricinusolajat alkalmaztak. Az egyiptomiak ismerték és használták a fából, csontból, halszálkából készült fésűket, hajkiegészítőket is. A frizurák napvédelme és díszítése mellett a méhviasszal rögzítés, olajokkal bedörzsölés és növényi festékekkel való színezés is elengedhetetlen volt.
Férfiak és nők: Hajviselet, szakáll és társadalmi különbségek
Érdemes megjegyezni, hogy a férfiak frizurája Egyiptomban nem sokban tért el a női hajviselettől. A férfiak rövid vagy borotvált frizurát, illetve a katonák kivételével szakállat viseltek. A korai időszak férfi divatja a hosszú haj és szakáll volt, ami később rövid hajra és simára borotvált arcra módosult.
Ki és hogyan építette az egyiptomi piramisokat
Az áll szélességével megegyező hosszú szakálukat befonták. A fáraók ünnepi alkalmakra műszakált ragasztottak az állukra, ha nem volt saját. A teljes körszakál nem volt divatban. A testszőrzeteiket is borotválták. A kisfiúk fejét kopaszra nyírták, csupán jobb oldalon, hátul hagytak meg egy kis fonatot, ez volt az ifjúság fürtje. Később, férfivá érve fejüket teljesen leborotválták, vagy hasonló varkocsot hagytak maguknak.
Kleopátra és az egyiptomi hajkultusz öröksége
Semmi kétség, hogy híres és mutatós hajkoronái is hozzájárultak Kleopátra halhatatlanságához, amit a nemesfémből készült ágaskodó kobra fejpánt, valamint a gondosan elrendezett arany gyöngyök tettek méltóságteljesebbé, ellenállhatatlanabbá. Az egyiptomi királynő mindig alkalomhoz és céljához illő, eleganciáját, művészet szeretetét és igényességét hangsúlyozó, változatos hajkölteményekben jelent meg, hogy hatalmát és hírnevét „gazdagítsa”.
Póthajak használatával hosszították és dúsították, loknizva leengedték vagy magasan, cizelláltan felkötötték, kontyba csomózták. Hajkoronájukat többnyire gyöngyökkel és ékköves hajtűkkel díszítették.
Az ókori Egyiptomban a hajviselet és főként a fekete haj nem csupán esztétikai jelentőséggel bírt: az egyéni társadalmi státusz, vallásos hiedelmek, a higiénia és az éghajlathoz való alkalmazkodás is mind nyomon követhető a hajtörténetben, amely évszázadokon átívelő, gazdag hagyományt hagyott maga után.
