Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője.
Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket!
Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel.
Vélemény, hozzászólás? Másképp szép Másképp szép Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Ő úgy gondolja, nincs azzal semmi baj, ha valaki más. Ricsi színe állandó, sosem változó, míg másoké száz színben pompázó. Épp ezért nem kell senkinek, attól tart, őt senki sem veszi meg. Az üzletben minden kedvenc gazdára akad. Egyedül szegény Ricsi az, aki magára marad.
Robi egy fiatal informatikus, szereti, ha egy dolog praktikus. Mostanában kissé lehangolt, magányos. Kérdi magától: mi tévő legyen már most? Javasolták neki a munkában, sokan, válasszon egy háziállatot; okosan. Egyik nap hazafelé menet, a lába másfelé vitte. Azon kapta magát, kezében a bolt kilincse. Kitárul előtte az állatkereskedés, mindenütt állatok, nem kevés. Robi körbe néz, kicsit izgul, menne már. Nem nyeri el tetszését sem egér, sem madár. A kígyóktól, pókoktól fél, szinte retteg; a hörcsög sem jó, sosem marad veszteg. Már épp sarkon fordul, menni készül, mikor meglátja, egy ketrec sarkában valami kékül. Nem is kék az, hanem egy zöld kupac . Robi elsőre azt gondolja, egy megtermett kukac. - Nem kukac ez - nevet az eladó. Kaméleon, de nem túl megkapó. Van vele egy kis baj, a színe nem változik. Pedig ő naphosszat erre áhítozik. De így, hogy hibás, marad a nyakamon. Nagyot kiált ekkor Robi: én akarom! Társam lesz ez a kedves kis állat, az enyémnél jobb otthont nem találhat. Ez a szín zsályazöld, ugye? Nappalim is épp ilyen üde. Jól fog mutatni a vállamon, gondozását örömmel vállalom. Biztosan nincs sok gond vele, nem is piszkol. Engem nem zavar, ha a lakásban eliszkol. Barátom lesz, nincs többé unalom, ha elfárad, ejtőzhet majd a falamon. Robi Ricsit hazavitte, együtt élnek immár a közös élet vidám, cseppet sem sivár. Gazdám lett és otthonom. - gondolja a kaméleon, Társam lett egy hüllő, megszűnik minden bajom. Ezt gondolja Robi és hogy Ricsire talált, micsoda szerencse. Ricsi egy kaméleon, fel-le mászik a falon. Otthona egy állatkereskedés, barátja sajnos édeskevés. Ricsivel van egy kis bibi, úgy mondják, hibás. Jó látni téged, „fehérek közt egy európait.” 90 év távlatából mondom, mi zajlik ma itt. Sokat változott a világ, fordult maga körül. A nappali ablaka a hátsó kertre nézett. Az asztalt már régen áttette ide az ablak elé. Kulcs Ültem az autóban, a kulcsom jobbra, Nem gondoltam másra, csakis otthonomra. Dalolnék Minden ember lelke zenél, Azt hallja másban ami szép. Gyarló teheti csak tönkre, Mit Isten küldött a földre.

Mindehhez kapcsolódik a költői és prózai út, amely a hétköznapi életből az emlékek és életszerűségek birodalmába vezet. A költészet és a novellák egymást kiegészítve mutatják meg az emberi kapcsolatok árnyalatait, a szépség és a gyarlóság egyidejű jelenlétét.
Glossza 65: Az arisztokrácia tündöklése és bukása
- Életút és pedagógusi pálya összefonódása a költészetben
- A gyerekek és szülők hatása az íráskészség fejlődésére
- A kaméleonmesék metaforikus jelentése a tolerancia és identitás témakörében
| Év | Esemény | Hatás |
|---|---|---|
| 2016 | Önálló kötet Folyóparti álom | Köztudatba kerülés |
| Megyei napilap | Tudósítások és pályázatok | Írói tapasztalat gyarapodása |
Dalolnék Minden ember lelke zenél, Azt hallja másban ami szép. Gyarló teheti csak tönkre, Mit Isten küldött a földre.