A cikk bemutatja, hogyan segíthet a kognitív viselkedésterápia (KVT) a félelem leküzdésében és a gyorsabb, hatékonyabb veszteségek nélküli haladásban a mindennapokban és krízishelyzetekben egyaránt. A beszélgetés középpontjában a csoportos formák és az életben adódó átmeneti krízisek megoldási lehetőségei állnak, miközben hangsúlyozzuk: a terápiák hosszára és hatékonyságára gyakorlati bizonyítékok állnak rendelkezésre.
A kognitív viselkedésterápia általános hatékonysága
Lehet olyat mondani, hogy örökre elmúlt a depresszióm vagy a szorongásom?- Lehet ilyet mondani, sok pácienst láttam meggyógyulni ezzel a módszerrel. A terápiában használt technikák kidolgozottak, lemérték őket randomizált, kontrollált körülmények között. A terápiás eredményeket összehasonlították olyan betegcsoportok eredményeivel, amelyekben nem kaptak semmilyen terápiát a csoporttagok, és összehasonlították más típusú terápiában részesülő betegcsoportok gyógyulási arányait is. Rendszeresen azok az eredmények születtek és születnek ma is, hogy a kognitív viselkedésterápiás módszer nagyon hatékony beavatkozás és gyógymód az érzelmi zavarokkal küzdő páciensek számára.
Fontos megjegyezni, hogy a terápia időtartama is viszonylag rövid lehet: a gyakorlatban 10-20 alkalom gyakori, hetente egyszer, 50 percben. Ez alapján féléves terápiákról van szó, amely természetesen személytől és nehézségtől is függ. De talán fél év nem olyan hosszú idő. Emellett a gyors eredménnyel járó terápia költséghatékony is lehet, mert a betegek korábban tudnak visszatérni a munkába, és kevesebb táppénz költséget jelent.
A csoportos formák helye a kognitív terápiában
Az egyéni terápiáknál ugyanúgy alkalmazható a kognitív szemlélet, de a csoportos formának jelentős előnyei is vannak. A vizsgálatok szerint a csoportos terápia legalább olyan hatékony, mint az egyéni kezelés. Homogén csoportokat érdemes létrehozni hasonló nehézségekkel küzdők részvételével, és a csoportban a résztvevők legmarkánsabb negatív gondolatait azonosítják, majd egyéni szinten dolgoznak az átalakításon. A csoporttagok egymástól is sokat tanulhatnak az átalakítások során.
A csoportterápia lényege, hogy bár látszólag egyéni kezelést folytatnak a terapeuták a csoporton belül, a közös neurózist kiváltó gondolatok megosztása és a közös munka miatt egymástól is tanulnak a résztvevők. Nem csak a terapeuta moderálja a beszélgetést: a csoporttagok is közreműködhetnek új nézőpontok bevonásában. A csoport titoktartása kiemelten fontos; a résztvevőknek ugyanúgy meg kell tartaniuk a csoporttitkokat, mint az egyéni terápia során a terapeutának.
A csoport irányítása és a részvétel elvei
A csoportterápiát úgy képzeljük, hogy egy teremben körben ülnek a résztvevők, a terapeuta moderálja a beszélgetést, és szükség van egy megfelelő helyszínre. Maximum 10-12 személy résztulajdonában beszélhetünk terápiás hatásról, egy vagy két terapeuta vezeti a csoportot. A szabályok meghatározzák, ki mikor és hogyan szólhat hozzá a beszélgetéshez. A titoktartás nagy jelentősége miatt a csoportban lévő történeteket mindenki megtartja egymás között. Bizonyos betegségek vagy személyek előnyösebbek lehetnek a csoportterápiában, míg mások az egyéni terápia hatékonyságát mutatják jobban.
Friss kutatások szerint a szociális szorongás és a csoportterápia hatékonysága pozitív eredményeket mutat. A szociális fóbia súlyosabb formája esetén is ugyanúgy alkalmazható a csoportterápia, és úgy tűnik, hogy ugyanolyan hatékony lehet, mint az egyéni vagy a gyógyszeres terápia.
Gyógyszeres kezelés és kombinált megközelítések
A kognitív terápiák esetén előfordulhat gyógyszeres alkalmazás is a súlyosabb állapotok idején. A páciens állapotának súlyossága határozza meg a szükségességet. Általában ideiglenesen van szükség antidepresszánsokra vagy más pszichiátriai gyógyszerre, de az idő előrehaladtával ez egyre kevésbé szükséges. Egy példát említ egy páciens, akinél fél év után a gyógyszerelés abbahagyható volt, miközben a hangulat jelentősen javult.
Vannak olyan krízishelyzetek, amikor a félelem gyökerei a jelenben rejlenek: egy szeretett személy elvesztése vagy súlyos betegség okozta szorongásos állapot. Ilyen esetekben is hatékony lehet a kognitív viselkedésterápia, különösen alacsony intenzitású formában, ahol a betegágy mellett rövidebb időtartamban dolgoznak a negatív gondolatok azonosításán és átstrukturálásán.
Betegségek és helyzetek, amelyekben alkalmazták ezt a módszert
Például daganatos megbetegedések esetén gyakori a halálhoz kötődő félelem. A kognitív terápia segít átstrukturálni az alapgondolatokat: a betegségek többsége gyógyítható vagy hosszú távon kontroll alatt tartható, és a pozitív gondolatok megküzdésre ösztönöznek. A terápia energetizáló hatása részben abban rejlik, hogy a beteg a stressz csökkentésével és szorongás mérséklésével javíthatja immunrendszerének működését is.
A klinikai gyakorlatban az is megfigyelhető, hogy a testi betegségekhez kapcsolódó pszichés zavarok enyhébb formái is jól javíthatók alacsony intenzitású terápiás formákkal. Így például krónikus betegségek vagy egyes onkológiai állapotok esetén is hasznos lehet a módszer.
Összegzés - hogyan lehet alkalmazni a félelem nélküliség útján?
A félelem leküzdése érdekében a kognitív viselkedésterápia gyakorlati útmutatást ad: a negatív automatikus gondolatok azonosítása, átstrukturálása, és a valódi célok felé orientálás. Fontos a mindennapokban is alkalmazható, egyszerű stratégiákat gyakoroltatni, mint például mély lélegzetvétel, lazítás, és a múlt eseményeinek felismerése, amely a félelem forrása lehet. A terapeuták olyan alacsony intenzitású formákat is alkalmazhatnak, amelyek gyorsan adnak pozitív hatást, és lehetővé teszik a páciens számára, hogy visszatérjen a mindennapi tevékenységekhez.
tags: #felelem #nelkul #a #vegsebesseg #hajt