A belvízi hajókat csoportosíthatjuk Rendeltetés szerint például a belvizeken tolt kötelékben továbbított bárkákat a torkolati kikötőben veszi fel, és továbbítja a rendeltetési kikötőbe. Tankhajó, másnéven tartályhajó, a folyadékoknak burkolat nélküli szállítására alkalmas vízi szállítójármű. A rakteret hőszabályozó berendezéssel adott hőmérsékleten tartó hajó. Árukat vagy személyeket vontatva, tolva vagy önjáró módon továbbítani tudó vízi közlekedési eszköz. Olyan hajó, amelyben a konténert, mint szállítótartályt alkalmazzák, mely által a hajóra átrakás ideje és a szállítóeszközök Fordulóideje jelentősen csökken. Nagy tömegek rövid távolságú szállítását végzik (pl. Budapest-Visegrád), és az utasok számára csak közös helyiségek állnak rendelkezésre. Folyókon, tavakon és tengereken közlekedő közúti, esetenként vasúti járművek továbbítását lehetővé tevő hajók. Olyan vízi közlekedési eszköz, mely emberek szállítására alkalmas. Tartályhajó, vagyis folyékony áruk szállítására alkalmas hajó. Pl. cseppfolyós gázok, nyersolaj, stb. A hajózáshoz és legfőképpen a vitorlázáshoz használt szavaink és kifejezéseink leginkább az angol és német nyelvből származnak. Ezek az átvett, vagy éppen “magyarosított” szavak rengetegféleképpen szerepelnek a magyar szakirodalomban, nincs egy egységes MTA által jóváhagyott vitorlás szakszótár. Azok a vitorlázók azonban, akik legyenek akár magyarok, angolok vagy bármilyen nemzetiségűek és ismerik ezeket a szavakat, függetlenül attól, hogy hogyan írják le, egy közös nyelvet beszélnek.
A vitorlás hajó alapvető részei és kifejezései
Az alábbiakban egy áttekintés következik a balatoni vitorlás hajók tipikus részeiről és a hozzájuk kapcsolódó elnevezésekről. Az árbócról, a kötélzetről és a fedélzeti szerkezetekről szórakoztató és hasznos ismereteket adunk a mindennapi gyakorlatba is átültethető megfogalmazásokkal.
- ÁRBÓC / RIG / MAST: a vitorlázat tartóoszlopa a hajó fedélzetén. Elölről az orrvitorlát (fock) tartja, hátulról a nagyvitorlát (grósz).
- FORSTAG: az árbócot tartó állókötélzet része, a hajó orr felőli végében helyezkedik el.
- ALBA: az árbóc tövét és a bumot köti össze; a bum felemelkedésének megakadályozása a fő feladata.
- ÁRBÓCGÖRBE / RODKICKER: a merev albát angolul így nevezzük.
- HAJÓORR: a hajó eleje, a kezdeti vonal a hajó két oldala felé terjeszkedik.
- GRÓSZ / GROSS: a hajó fővitorlája, amely a legtöbbször fent van.
- ORRSUDÁR / BOWSPRIT: az orrból előrenyúló rudazat a vitorlafelület növelése érdekében.
- FUCKSÖMÖR: a hajó orrát tartó kötélzet és a tartó részei.
- DIRK: a nagyvitorla pihentető kötele.
- CSÖRLŐ / WINCH: a felhúzó kötelek kezelésére szolgáló berendezés a decken.
- VANTNI / VANTNIK: az árbóc fő oldalmerevítő kötelei; fontos a szerkezet tartása.
- FEDELÉZET és fedélzeti szintek: a hajó belső tereinek elrendezése, a fő- és alsó fedélzetek kialakítása.
- HEAD és GALLEY: a hajó-WC és a hajókonyha elnevezései; történelmi eredetű kifejezések.
- FOXLI (fo'c'sle): a hajó orrban található matrózszállás régi elnevezése.
- GALION és GALLIONFIGURA: az orrtőkére épített díszítő és vitorla-előtti elemzésekkel kapcsolatos kifejezések.

Az árbóc és a vitorlázat részletes leírása során gyakran felmerülnek olyan terminusok, amelyek nemzetközileg használtak, ugyanakkor a magyar szakirodalom “magyarosított” változatokat használ. A példák között szerepel a LAZY JACK (vitorlatartó lap nélkül való felhúzás után lehúzás közben behúzott textilrész), a FOCKSHOTT (orrvitorla behúzó kötél), vagy a BACKSTAY / FARKÖTELEK különböző változatai. Ezek a kifejezések segítenek a hajó kezelésében és a navigációban a mindennapi gyakorlatban is.
Hogyan működnek a vitorlák, avagy hogyan vitorláznak a vitorlások a szélbe
A hajótest belső tereinek bemutatásakor értelemszerűen megjelennek az úgynevezett "fedélzeti" részek és azok elrendezései. A hajótest belső tereit gyakran a fedélzet alatti részek és a hajóűr határozzák meg. A hajófenék belső oldalait a bilge és a belső palánk különböző rétegei alkotják, melyek a hajó szerkezetét erősítik és a teherbírást növelik. A kategorizálás során fontos a történelmi hátteret is figyelembe venni, hiszen a hajózás régi hagyományai sok kifejezést örökítettek át az idő során.
Adott esetben érdemes megemlíteni a hajózás fokozatos fejlődését: a fedélzeti világító ablakokat a hátsó fedélzeten alkalmazták, a hajók belső tereinek kialakítása pedig a hajó méreteinek növekedésével párhuzamosan bővült. A belvízi és tengeri hajózás összehasonlítása során látható, hogy a kisebb hajók felépítése sok tekintetben hasonló, ugyanakkor a feladatkörök és a szállítási célok miatt eltérőek lehetnek.
Biztonság és modern gyakorlati ajánlások
A modern hajózásban a navigáció és a fedélzetbiztonság alapelvei ugyanazok: meg kell érteni a szélirány és a vitorlák működését, ismerni a kötélzetet, a világító- és navigációs berendezéseket, valamint a vészhelyzetekre való felkészültséget. A legfontosabb, hogy a hajózási képzések során a vitorlázás alapelemeit megértsük, és képesek legyünk a fedélzeten biztonságosan közlekedni, valamint a vészhelyzetekre gyorsan reagálni. A hajózásról szóló modern irodalmak és oktatási anyagok hangsúlyozzák a csapatmunkát és a gyakorlati készségek fejlesztését a fedélzeten.