Ferenc pápa jelképes szerdai általános kihallgatást tartott a könyvtárszobájában, melyen csak a munkatársai vettek részt, miközben katekézise új sorozatában az „igazak imádságáról” elmélkedett. Rámutatva, hogy az üdvösség története kezdetétől fogva a terjedő rossz ellenében mindig az imádság vetett gátat annak, hogy a gonoszság eluralkodjon. Isten terve az emberiséggel jó, ám a hétköznapokban megtapasztaljuk a rossz jelenlétét.
A Teremtés könyve első fejezetei a bűn eluralkodásáról beszélnek, kezdve Ádám és Éva kételkedésével, akik irigykedő Istennel szemben fellázadnak, majd a kísértő belép az ember szívébe. A gonosz ereje a második nemzedékben, Káin és Ábel történetében válik még pusztítóbbá, ahol az irigység és a testvérgyűlölet megfagyasztja a szívet. A hamis bizalmatlanság és a vérszerinti viszonyok torzulása miatt a rossz olajfolt-szerűen terjed a világban, amit a vízözön és Bábel tornya építéseinek képei írnak le, jelezve a szükségességét egy új kezdetnek, mely Jézus Krisztusban teljesedik be.
Imádság: az üdvösség útja és az ökumenikus terület
„A Biblia első imádkozói a békességszerzők, hiszen a hiteles imádság megszabadít az erőszak ösztönétől.” A pápa a katekézisben kiemelte: az imádság minősége minden vallásban megvalósul. Az imádság az újjászületés melegágya ott, ahol az ember gyűlölete pusztaságot teremtett; hatalmas, mert vonzza Isten hatalmát, amely életet ad. A teremtett világ védelmének szentelt idő során imádkozzunk a teremtés nagy katedrálisában, élvezve az Istent dicsőítő teremtmények kozmikus kórusát.
< tagimg>Assisi Szent Ferenc éneke és a teremtés hangja - infografika: ökoteológia és Laudato si' kapcsolataAz ökumenikus időszak szeptember 1-jén kezdődik a Teremtés megőrzéséért szóló imádság világnapjával, és október 4-én, Szent Ferenc ünnepén ér véget. A hívők számára ez lehetőség az ökumenikus megtérés gyakorlására, a „teremtés hangsúlyára” és az ökumenikus közösség erősítésére. A Laudato si' enciklika alapján a teremtett világ védelme nem csupán praktikus szükséglet, hanem erkölcsi kötelesség is, és az ökoszisztéma pusztulása a legszegényebbeket sújtja. A COP27 és COP15 kapcsán a nemzeteknek szigorúbb vállalásokat kell tenniük a klímaváltozás és a biológiai sokféleség védelméért.
| Jelentős intézkedések | Részletek |
|---|---|
| COP27 | klímaváltozás elleni globális fellépés fokozása |
| COP15 | biodiverzitás megőrzése, ökoszisztémák védelme |
| ENSZ és Vatikán | együttműködés az éghajlatváltozás ellen |
A Szent Szentszék a COP27 és a COP15 mellett hangsúlyozta, hogy a gazdaságilag erősebb országok ökológiai adósságát rendezni kell; a gazdaságilag kevésbé prosperáló országok pedig felelősséggel tartoznak a saját és a globális környezetért. A Jubileumok könyve a megemlékezés, a bűnbánat, a pihenés, a helyreállítás és az öröm idejét hangsúlyozza, s felhívást intéz a hívők felé: legyenek aktívak az ökológiai megtérésben.
A karizma tanúságtétele és a közösségi út
Ferenc pápa a Cursillos de Cristiandad mozgalom tagjainak a kezdeti idők példaképeire való hivatkozással kiemelte: az egyház nem térítéssel, hanem tanúságtétellel növekszik. A kezdeti mozgalom úttörői - Eduardo Bonnín Aguiló és Juan Hervás y Benet püspöki kísérő - rájöttek, hogy kortársaikhoz kell szólniuk, és barátságos módon hívni őket az útjukra. A közösségi életben a barátságot kell növelni, és a kiscsoportos összejöveteleken túl is olyan eseményeket kell szervezni, amelyek beengedik a szélesebb társadalmi és egyházi dimenzióba az embereket.
A pápa hangsúlyozta: „Az egyház nyitott szívű anya, aki időnként arra hív minket, hogy lelassítsunk és elkísérjük az út szélén maradt testvéreket.” A személyes tanúságtétel és az imádság ereje által a hívek képesek visszanyerni a belső buzgóságot és a Lélek lángját. Emellett kiemelte a hit tanításának fontosságát, hogy a keresztség által a keresztények részesei legyenek Krisztus papságának, prófétaságának és királyságának.

Keresztény élet a mindennapokban: imádság, irgalmasság és szolgálat
A katekézis végkövetkeztetése arra hív bennünket, hogy a keresztség pecsétje törhetetlen marad: az emberek Isten gyermekei maradnak, s a Szentlélek által a szívük átformálódik. A keresztény hivatás lényegét Krisztussal való egységben megélni két oldalról érkezik: a szentségekben való közösség és a közösségi szolgálat. Az irgalmasság hét testi és hét lelki cselekedete ad útmutatót: enni adni az éhezőknek, inni adni a szomjazóknak, házba befogadni az út közben lévőket, meggyógyítani a lélekben szenvedőket, megbocsátani, tanácsot adni a kételkedőknek, és imádkozni élőkért és holtakért. Ezek a cselekedetek nem csupán tettek, hanem a szeretet megvalósulásai, amelyek által az emberiség felé vezető út nyílik meg. A szentségek és a közösségi élet között ez a dinamika teremt összetartó szövetséget, amely megmutatja: Isten bennünk van, és bennünk élő szeretete által válunk képesekké a szolgálatra.
A pápa külön kiemeli, hogy a fiatalok legyenek a szolgálat főszereplői, hiszen ők adnak reményt és iránymutatást a jelenkor számára. A világ a háború, az éhezés és a szenvedés képeivel szembesít bennünket; de a testvériség és az ökumenikus összefogás olyan kapuk, amelyeken át együtt léphetünk a gyógyulás felé. Ferenc pápa bíztatja a híveket, hogy nyissák meg szívüket, legyenek nyitott kapuk a társadalomban, és közösen imádkozzanak testvériségért és békéért a Szíriában zajló konfliktúra miatt is.
Ferenc pápa beszéde Moszulban: a testvériség erősebb a testvérgyilkosságnál - 2021-03-08
Az ökumenikus és szemléletformáló üzenet összegzése
A szentmisék és katekézisek során Ferenc pápa arra buzdít, hogy a teremtés hangjára figyeljünk, a kicsit és gyengét felvegyük, és együtt lépjünk a közösség építésének útjára. A keresztség révén megnyílik az út az örök élet felé, miközben a barátság és a közösségi elkötelezettség adja az evangelizáció hiteles alapját. Így válik a hétköznapi élet a megtérés helyévé és a hitnek gyakorlati, szolgáló megvalósításává.