Az egri minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A mináré, a vele egybeépített dzsámival együtt, az egri török uralom kezdetén, a XVII. század elején épülhetett. Egernek 1687. december 17-én történt visszafoglalása alkalmával a dzsámi épületét a katolikusok kapták meg, akik az Szt. József tiszteletére szentelve káptalani templomnak használták. A már templommá alakított dzsámival kapcsolatban az irgalmasok 1727-ben kaptak adományt Erdődy püspöktől, azzal a céllal, hogy az a közelében építendő irgalmasok kórházának a kápolnája legyen. Az irgalmasok 1730-ban a templomot újrafedték, valószínűleg ekkor fedték első ízben sátortetővel a még török eredetű kupolát, vagy ekkor emeltek új tetőszerkezetet az elpusztult kupola helyébe. Az irgalmasok, Pyrker támogatásával, 1841-ben új templom építésébe kezdtek a volt dzsámi közelében. Ennek során a régi, eredetileg török építményű templomot lebontották, de a mináré kivételével. A mináré csúcsát a Műemlékek Országos Bizottsága 1897-ben Möller István tervei alapján restauráltatta, új kősüveggel látta el a torony csúcsát.
A minaret 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni.
A mináré gondosan faragott vöröses homokkő kváderekből épült. A lábazaton ismétlődő, kettős tagolású, szamárhátívvel lezárt tükörmező sor fut körbe. A lábazat északi oldalán található a mináré bejárata, amely eredetileg nem a szabadból nyílott, hanem a dzsámiból. Az ugyancsak tizennégyszögű törzshöz az alapból való átmenetet a konikusan kialakított átmeneti tag képezi, amely szintén tizennégyszög keresztmetszetű. A törzset az alsó és felső végződésénél egy-egy pálcatagból alkotott gyűrű zárja le. Az alsó övgyűrűn körbefutó és ismétlődő stilizált növényi ornamentika található, amelynek mélyített vésésű mezői igen plasztikus hatást keltenek.
A mináré körerkélyét ötszintben elhelyezkedő, sztalaktitokból képezett konzolsor tartja. A körerkélyt kerítő vaskorlát a XIX. század folyamán készült. A mináré felső részét lezáró koronázó főpárkány négyszintben tagolt és plasztikájában a körerkély konzolsorát utánozza. A mináré csúcsát képező kősüveg újabb keletű, a Möller-féle restaurálás műve.
A minaret és a dzsámi együttes legkorábbi ábrázolását egy 1823. évi keltezésű tusrajzon ismerjük. Ezen a képen a mináré csúcsa csonka volt. Evlija Cselebi a Széles utcai Kethuda dzsámiról csak igen keveset mond, szinte csak megemlíti. A dzsámi részletesebb leírását már csak jóval későbbről, a XIX. század elejéről ismerjük. A valószínűleg ugyancsak vörös homokkő kváderekből épült dzsámiról - Gorove idézett leírásából következtethetően - kupola fedte. Ezt látszik megerősíteni az a későbbi, de még a bontást megelőző és egyben utolsó leírás is, amely a dzsámi méreteit is közli. Ezek szerint a dzsámi lényegtelen eltéréstől eltekintve szabályos négyzet alaprajzú volt. Az ilyen alaprajzú dzsámik négyzetes terét a törökök a leggyakrabban kupolával fedték.
Mészáros Ferenc megfigyelte, hogy a mináré a dzsámival egybeépített volt. Ezzel kapcsolatban, már a dzsámi lebontása utáni állapotra vonatkozóan, a következőket mondja: "Bejárás a földszinti az északi oldalon van e toronyba, melynek ugyan azonkorbani építését a mecsettel gyanitatja az, hogy az ebben beépítve volt kis részén, a kövek faragatlanoknak mutatkoztak amannak le rontása után...". A mináré egykori falbekötésének nyomai a lábazat északi oldalán még ma is megfigyelhetők. Magán a dzsámi épületén Mészáros négy ablakról tesz említést, de azok formájáról részletet nem közöl. Erre vonatkozóan csupán Gorove említi, hogy: "...ezen a régi ablakok és ajtók formái ... tisztán láthatók", de hogy azoknak kiképzése vagy formája milyen volt, arról nem emlékezik meg.
A minaret közelében, az egri Zalár József utca 10. szám alatt található Szendrei Fodrászcikk üzlet, amely jelentős szerepet játszik a szépségipar szakembereinek professzionális alapanyagokkal és eszközökkel történő ellátásában. Az üzlet széles kínálatot biztosít fodrászok, kozmetikusok és műkörmösök részére, beleértve magas minőségű fodrászati kellékeket, kozmetikai berendezéseket, valamint professzionális műköröm anyagokat. A vállalat folyamatosan fejleszti termékkínálatát saját üzleteiben és internetes webáruházában, követve a vevőorientált üzletpolitikát. Szolgáltatásai elsősorban Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben érhetőek el professzionális partnerek számára, de lakossági vásárlókat is kiszolgál. Termékeik lehetővé teszik a szalonok számára a szolgáltatások fejlesztését és az ügyfél-elégedettség növelését.
Eger vár története 1596-ig
A minaret látogatása felejthetetlen élményt nyújt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Eger városára. A toronyba felvezető 98 csigalépcső megmászása után a látogatók megcsodálhatják a város nevezetességeit.
Nyitvatartási idők (a minaretnél):
- Január 1. - Február 28.
- Március 1. - Március 31.
- Április 1. - Április 30.
- Május 1. - Június 30.
- Július 1. - Augusztus 24.
- Augusztus 25. - Szeptember 30.
- Október 1. - November 2.
- November 3. - December 31.
- December 24. - 25.
A nyitvatartási idő az időjárástól függően változhat!