Fodrász Orosz Eloszor: A Baltával Vágó Művésztől a Korszakokon Átívelő Fodrászsztruktúráig

Komoly bátorságra van szükségük azoknak a hölgyeknek, akik betérnek egy hajvágásra Daniil Istomin szalonjába.

Az orosz fodrász ugyanis olló helyett egy pengeéles baltával dolgozik.

Még szerencse, hogy nem ma kezdte!

A férfi már hosszú évek óta űzte a szakmát, de valamilyen oknál fogva úgy érezte, hogy ideje változtatni a hagyományos és bevált hajvágási módszereken.

A fodrász bő három éve kezdett el kísérletezgetni: először két ollóval vágta egyszerre a szépülni vágyók haját, majd fokozva az izgalmakat, bekötött szemmel próbálkozott.

Mindez annyira jól ment neki, hogy feltette magának a kérdést: olló helyett miért ne vághatna hajat valami veszélyesebbel és élesebbel, mondjuk baltával?

Istomin persze nem minden gyakorlás nélkül esett neki a vendégeknek.

Kezdetben próbababákon tréningezett, majd mikor sikerült magát kellő rutinnal és magabiztossággal felvérteznie, jöhettek a hús-vér hölgyek.

A baltás hajvágásokról videókat is készített, amelyek rendre óriási sikert aratnak az interneten.

Istomin is elégedett volt a forradalmi technikájával, mondván egy csapással annyi hajat lehet levágni, mint ollóval tíz nyisszantással.

A vendégek ennek ellenére nem tolonganak a mesternél, így az orosz fodrász többségében csak rendezvényeken, fizetett modellek haján mutatja be a látványos frizurakészítést.

Noha a módszer elképesztően veszélyes, szerencsére baleset még sosem történt.

Szamurájkard és tűz

Nem Istomin az egyetlen őrült fodrász, aki ijesztő módszerrel dolgozik.

A spanyol Alberto Olmedo például karddal kaszabolja a vendégek haját.

Az egyiptomi Gízában „Utolsó hajvágás” néven fodrászatot üzemeltető Hamada Raman pedig azzal vált híressé, hogy szó szerint lángra lobbantja az emberek haját.

Az indiai Ansar Ahmad is elég furcsán dolgozik: az ollót a szájában tartva készíti a frizurákat.

Internetes trend

Zsidró Tamás mesterfodrász szerint a napi gyakorlatban nem működnek az ilyesfajta hajvágási eljárások.

- Mostanában ezek az extrém nyírások nagyon divatosak lettek az interneten, de csak a szenzációkeltés és a figyelemfelhívás a céljuk.

Nyilván rettentő látványos, hogy például lángra lobban egy-egy frizura.

Az ilyen videókat mindenki szereti, növeli a népszerűséget.

Én magam mondjuk sosem gondolkodtam hasonlóban.

Egyszerűen tátva marad a szánk azoktól az elképesztő alkotásoktól, amit az orosz körömszalon oldalán találunk.

Két évvel ezelőtt hatalmas elhatározásra jutott egy orosz testvérpár, Eleonora és Arina Movsisyan.

Megnyitották első Nail Sunny nevű szalonjukat Moszkvában.

Meggyőződésük, hogy minden technika elérhető az emberek számára.

A körmök egyedi eljárással készülnek, és a legjobb körmösök készítik, nem ismerve lehetetlent.

Egyszerűen bármit képesek elkészíteni.

A testvérek a sikeren felbuzdulva nem álltak meg, hanem további szalonokat nyitottak, sőt, a körmös mellett a Beauty üzletágba is belevágtak, így egy egész szépségipari láncolattá nőtték ki magukat.

A Beauty részen összevonva működik a kozmetika és a fodrászat.

Természetesen minden megtalálható a szolgáltatásaik között.

Az egyediségük nem csak a fantázia körmökben valósul meg.

Minden üzletüket hasonló stílusban alakították ki.

- Minden új terméket első kézből tesztelünk.

Fontos, hogy a vendégeinkkel és a dolgozóinkkal is jó kapcsolatot ápoljunk, kikérjük a véleményüket, hiszen ezek igenis fontos lépések a további fejlődéshez.

A körmös ágazat talán a leglátványosabb, hiszen hétről hétre újabb meglepő kreálmányok kerülnek elő, amelyekről eddig azt hittük, hogy lehetetlen elkészíteni.

A körmökön a díszek mozgathatóak, kinyithatóak, a körmök fantáziadúsak.

Pontosan így van a hajunkkal is, ha visszatekintünk a történelem során, akkor láthatjuk, hogy minden korban a borbélyok és fodrászok egyaránt sokat foglalkoztak a haj ápolásával, kezelésével és nem utolsó sorban a szakállviselettel és formázásával is.

Bármelyik történelmi korszakról is beszéljünk az ember tekintete először az összkép koronájára vetődik, ami nem más, mint a haj.

Mindenki szereti a szép és stílusos dolgokat.

Azonban igazán kevés embernek van hozzá valódi tehetsége, hogy elkészítsen egy tökéletes frizurát másoknak.

Ezért a fodrászok igazi segítséget nyújtanak nekünk, hogy az arcformánkhoz és a bőrszínünkhöz megfelelő frizurával távozhassunk.

Antoni Cierplikowski Lengyelországban született és tanulta meg a szakmát.

Később szinte üres zsebbel Párizsba utazott és színházi fodrászként parókákat tervezett.

Munkája során jó kapcsolatba került a legismertebb színészekkel és ő készítette 1909-ben Eva Lavalliere színésznőnek Jean D’arc híressé vált bob frizuráját ezzel megalkotva az első rövid női frizurát.

Ennek hatására Coco Chanellel közösen propagálták a rövid hajat és a mini szoknyát.

Akkor vált a világ első számú híres fodrászává, amikor megnyitotta Párizsban Antoine de Paris névre hallgató szalonját.

Párizsban csak úgy ismerték, mint Monsieur Antonie.

A huszadik század másik kiemelkedő fodrásza Louis Alexandre Raimon néven látta meg a napvilágot 1922-ben.

Élete és munkássága minden képzetet felülmúlóan alakult.

Felkérést kapott több hercegnő alkalmi és esküvői frizurájának elkészítésére.

Már fiatalon a divatot választotta hivatásának azonban páratlan tudásához szerencse is társult, mert 1938-ban Cannesban a kor legismertebb szalonjában dolgozhatott fodrász tanulóként és tanulhatta meg a szakma javát.

Abban az időben Antoine szalonjába járt a Cote d’Azuron tartózkodó nemzetközi arisztokrácia.

Itt volt kliense Yvette Labrousse, aki Miss Riviéra és Miss France győztes volt.

Mivel azonnal felismerte Alexandre egyediségét és tehetségét, ezért Őt választotta fodrászául majd később felkérte esküvői frizurájának elkészítésével, aminek különlegessége az volt, hogy egy gyönyörű gyémánt diadémmal díszítette.

A márkát egy Olasz testvérpár Giuseppe (Guy) és Gaetano Mascolo (Toni) alapította.

Később Londonban alapították meg első szalonjukat majd fiatalabb testvéreik Bruno és Anthony is csatlakozott hozzájuk.

Ma 41 országban több mint 400 szalonjuk van és évek óta a fodrászszakma élvonalában, vannak.

Raymond olasz és francia szülők gyermeke.

Apja borbély üzletében kezdett dolgozni később több divatos fodrászatot nyitott Londonban és saját szalonját Mayfair-nek nevezte.

Ő volt az első fodrász legendák közül, aki a Tv-ben is szerepelt, és saját show-műsora volt szombat délutánonként.

„Bessone tényleg megtanított hajat vágni.

Vidal Sassoon Londonban született 1928-ban egy szegény, zsidó család gyermekeként.

A fodrászat egyáltalán nem érdekelte, amíg anyja javaslatára nem vállalt hajsöprögetést egy fodrászatban, de azt is csak azért, mivel a pénzkeresést fontosabbnak tartotta a továbbtanulásnál.

Szerencséjére Raymond Bessone fodrászatába került, aki az ötvenes évek egyik meghatározó hajfodrásza volt.

Végül is a fodrász szakmánál maradt, majd 1963-ban nyitotta meg első szalonját, melyet újabbak követtek.

Nevéhez köthető a „bob” vagy más néven Sassoon frizura, amely azóta is alapforma, és nem véletlenül került a fodrász legendák soraiba.

Tim Hartley egyszerűen szólva korunk egyik legnagyobb fodrásza.

A szakmát nem kisebb személytől tanulta, mint Vidal Sassoon.

35 évet töltött a Sassoon vállalatnál és olyan sikerrel, hogy Vidal Sassoon közvetlen munkatársa és a cég nemzetközi kreatív igazgatója lett.

Azonban ezt a komoly karriert is feladva önálló vállalkozásba kezdett, hogy saját dizájt alakíthasson ki.

„Liza nem csinál egyszerű frizurákat, élénk fantáziája van, és nagyon kreatívan dolgozik” - így jellemzi interjúalanyunkat Olga, egy Dohány utcai szépségszalon tulajdonosa.

Azt már korábban megtudtuk, hogy a 25 éves nő legszívesebben nem fodrászként hivatkozik magára, inkább a kolorista kifejezést használja, de hogy ez pontosan mivel jelent többet a sima hajfestésnél, akkor kezd körvonalazódni, amikor meglátjuk az élénkpiros hajú Lizát.

Amikor rá is kérdezünk, hogyan írná le a saját munkáját, elmondja, hogy elsősorban valóban festeni szeret, azon belül is a szőkítés a kedvence, mert azt tekinti a legnagyobb kihívásnak.

Arra viszont, hogy szokott-e alkalmi frizurákat készíteni, csak annyit mond nevetve: „az nagyon nem az én világom”.

Mi alapvetően angolul kérdezünk, és Liza kicsit félénken, de nagyon koncetrálva többnyire maga is angolul válaszol.

Néha kér egy-egy szóban segítséget a mellette ülő Olgától, de ha valamit nagyon pontosan akar kifejezni, akkor oroszra vált, és a szalonvezető fordítja azt angolra.

Mindegy viszont, hogy milyen nyelvet használ épp, olyan átéléssel mesél a munkájáról és az abban rejlő kihívásokról, hogy szinte azt is elfelejtjük, ennél sokkal nehezebb témákról is szeretnénk kérdezni.

Liza ugyanis kétszer is menekülni kényszerült az orosz invázió elől: 2015-ben Odesszába költözött donyecki szülővárosából, majd közel két éve, 2022 márciusában a kikötővárost is ott hagyta.

Tizenöt kilométer nem sok, ha csak ennyi van közted meg a háború között- emlékezik vissza Liza kilenc évvel ezelőttre, amikor 16 évesen eldöntötte, hogy elköltözik, és egy idegen városban kezd el fodrásznak tanulni.

Az első másfél év különösen nehéz volt neki, mert anyja és a húga Donyeckben maradtak, és bár a városukat ekkor még nem szállták meg, a harcok sokáig rendszeresek voltak a környéken.

Idővel javult a helyzet, egészen 2022 februárjáig, amikor Oroszország egész Ukrajna ellen támadást indított, így Liza családja egy nap alatt összecsomagolt, és Odesszában csatlakoztak hozzá.

„Anya tartott attól, hogy nem akarom elhagyni Odesszát, de én nem féltem a változástól. Költöztem már hét éve is.

Ha kell, fogom a táskámat, bepakolok, aztán megyek” - így másnap már kocsival indultak el először Moldovába, majd onnan Bukarestbe.

Nyelvtudás nélkül egy idegen országban

Többnapos utazás után, március elején érkeztek Magyarországra, ahol rokonok ismerősei segítettek szállást találni először vidéken, majd Budapesten.

Liza és húga egy amerikai család otthonában kapott szobát, édesanyjuk addig egy munkásszállón lakott, közben egy gyárban dolgozott, Liza szerint elég méltatlan körülmények között.

Ennek ellenére ő is úgy tervezte, hogy gyárban fog dolgozni, de az anyukája közölte, hogy szó sem lehet róla, és rábeszélt, hogy keressen egy szalont Budapesten, ahol a saját szakmájában tud elhelyezkedni.

Alig pár nappal később az Instagramon jött szembe vele egy hirdetés, hogy a szintén ukrán származású Olga szalonjában megüresedett egy állás, következő héten pedig Liza már munkába is állt.

Fél év kellett, hogy a család elég stabil egzisztenciát építsen ahhoz, hogy ki tudjanak venni egy lakást Budapesten, közben sikerült iskolát is találni Liza akkor 14 éves húgának.

„Mindketten nagyon önállók vagyunk, ő is egyedül keresett egy két tannyelvű gimnáziumot” - emlékszik vissza Liza, aki szerint hozzá hasonlóan testvérének is nagy szerencséje volt, mert olyan osztályba került, ahol volt egy másik oroszul beszélő lány, aki segíteni tudta a beilleszkedését.

Lizának az volt a szerencséje, hogy a munkakeresésében nem jelentett problémát, hogy nem beszél magyarul, ezzel azonban kivételes helyzetben van az Ukrajnából menekülők között.

A Eurofound 2023-as kutatásában az állást jelenleg kereső vagy korábban keresett megkérdezettek 63 százaléka mondta azt, hogy a megfelelő nyelvtudás hiánya nehezítette meg az elhelyezkedést, 80 százalékuknak semennyi magyar nyelvismerete nem volt.

Olga szalonjában azonban a vendégek többsége a tavasszal kezdődő turistaszezont leszámítva oroszul beszélő budapesti.

Amikor azt kérdezzük, hogy ez azért van-e, mert a szalonban dolgozók többsége is orosz ajkú, vagy inkább arról van szó, hogy más stílusban dolgoznak, mint amihez a magyarok hozzá vannak szokva, azt mondja, „én azt tapasztaltam, hogy sok magyar szalonban sokkal nagyvonalúbban és gyorsabban dolgoznak.

Talán ez is lehet az oka annak, hogy többnyire nem magyar vendégeink vannak, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy akár egy fél vagy egy teljes napot a szalonban töltsenek a tökéletes eredményért” - válaszol ezúttal Olga, de hozzáteszi, dolgoznak a vendégkör bővítésén.

Ez persze azt is jelenti, hogy Liza vendégeinek egy része orosz származású, de mint mondja, semmi rossz érzése nincs azzal, hogy a hazáját lerohanó országból származó embereknek dolgozzon.

„Az emberek nem mindig hibásak abban, amit a politikusaik elkövetnek” - teszi hozzá.

Szerinte egyébként sem helyénvaló politizálni a munkahelyén.

Sőt, a magánéletében is igyekszik kerülni a témát, hiszenminek beszéljünk arról, amit megváltoztatni úgysem tudunk?

„Anya, ne dolgozz tovább a gyárban”

Amikor Liza nyolc hónapja dolgozott, és volt annyi állandó vendége, hogy minden napra jusson 6-7 festésre, vágásra váró frizura, már megengedhették maguknak, hogy az anyja is a végzettségének megfelelő, manikűrös munkát kereshessen magának.

A nő el is kezdett magyarul tanulni, de lánya állítása szerint nehezen boldogul vele, így azt is fontolgatja, hogy visszatér Ukrajnába.

A várost, ahol a családi házuk állt, viszonylag sokáig elkerülte a háború, de az elmúlt hónapokban lakhatatlanná vált, azt sem tudják, áll-e még az otthonuk.

A település nagy részét már lebombázták, nem is maradt ismerősük a környéken.

Liza szülei évekkel ezelőtt elváltak, az apja hadköteles korú férfiként nem hagyhatja el az országot, ő most Odesszában él az új családjával.

„A barátaim is mind elmenekültek a donyecki régióból, a többségük az országot is elhagyta. A srácok is” - mondja arra utalva, hogy a hadiállapot kihirdetése óta a 18 és 60 év között férfiak hivatalosan nem menekülhetnek el Ukrajnából, külföldre is csak külön engedéllyel utazhatnak.

Két év alatt Liza egyetlen alkalommal tért vissza Ukrajnába, adminisztratív ügyeket intézett, és meglátogatta az apját Odesszában.

„Furcsa volt. Odessza nem változott, mégis teljesen más, mint amilyen akkor volt, mikor ott éltem. A légiriadókhoz nem tudnék hozzászokni.”

Mindez annyira fájdalmas, hogy a fiatal nő a háborúról szóló híreket is igyekszik kerülni, így az is hidegzuhanyként érte, hogy mekkora hatása volt ennek az ukrán gazdaságra.

Amikor szóba került anyja költözése, elkezdtek Ukrajna jelenleg lakható részein ingatlant nézni, és azt tapasztalták, hogy az ingatlanárak az egekbe szöktek.

Olcsóbban vehetnénk lakás Budapest belvárosában, mit mondjuk Lvivben- próbálja érzékeltetni ennek mértékét.

„Szerelem volt első látásra”

Lizának az anyjával ellentétben nem kérdés, hogy akkor is Budapesten képzelné el jövőjét, ha véget érne a háború.

„Olyan, mint egy nagy Odessza. Amikor ott a bevárosában sétáltam, hasonló épületeket láttam, mint itt a körúton, csak azok háromemeletesek voltak, ezek meg mondjuk hat emelet magasak is lehetnek” - kezdi sorolni az okokat, amelyek miatt azonnal otthonosan érezte magát a magyar fővárosban.

Az építészeten túl persze az is hozzájárult ehhez, hogy a kezdetektől fogva azt érezte, a közös nyelv hiányának ellenére is szinte csak kedves és barátságos emberekkel találkozott, akik segítettek, tanácsot adtak neki, amikor csak szüksége volt erre.

„Szerintem senkit nem érdemes elkönyvelni valamilyennek, mielőtt találkoznál vele személyesen.”

Épp ezért ide is előítéletek nélkül érkeztem- indokolja azt, miért nem lepte meg ez a pozitív fogadtatás annak ellenére, hogy Magyarországról sokszor oroszbarát, Putyin-párti országként írnak a nemzetközi médiában, és Ukrajnában is.

„Itt kevesebbet dolgozom, és közben lényegesen jobban keresek, még a magyar árakhoz viszonyítva is” - összegzi valószínűtlenül sikeres karrierívét Liza.

Több szabadideje is van, ezt szereti jógázással tölteni, amire régóta vágyott, hogy kipróbálja.

Amit pedig még ennél is jobban élvez, az az utazás, beszélgetésünkkor épp a következő, izlandi kirándulását tervezi.

Mielőtt elmenekült Ukrajnából, csak kétszer járt külföldön, az elmúlt két évben azonban eljutott Olaszországba, Ausztriába és Spanyolországba is.

Ezzel együtt is azt mondja, bárhová utazott eddig, mindig örömmel tér vissza Budapestre.

Egyszerűen, amint leszáll a gép Ferihegyen, azt érzem, hogy itthon vagyok.

Infografika a történet összefoglalásáról (fodrászok és extrém vágások)

A LEGŐRÜLTEBB FODRÁSZOK, AKIKHEZ BÁTORSÁG KELL, HOGY ELMENJ!

Hajvágás története és a szakma evolúciója

Azok a történelmi korszakok, amelyekben a barber-surgeon hagyomány keveredett a fodrászat régi gyökereivel, meghatározták a szakma modern formáját.

A borbélymesterséget a 15. század közepétől a sebészeti feladatok felől izolálták, és a hajvágásra, valamint a szemöldök és szakáll formázására korlátozódtak.

A 19. század végéig a borbély szakma nem volt túl keresett karrier.

A mozgóképek népszerűvé válásáig viszont a fodrász szakma újra népszerűvé vált.

Az 1920-as években kezdtek megnyílni a fodrász iskolák, és a diákokat egy teljesen újfajta hajviseletre tanították.

Hogy a nők dolgát megkönnyítsék, a kozmetológiát mostantól egyazon képesítéssel egyesítették, így egy helyen lehetett minden kényeztetési igényt kielégíteni.

Számos kiemelkedő fodrász központi alakja a Sassoon-család marad, akik a „bob” frizura alapjait is lefektették.

A modern technikák között megemlíthető a Sassoon-féle rövid frizura és a világ más tájain elterjedt strukturális vágások.

Fodrásztradíciók és modern technikák

Antoni Cierplikowski példája mutatja meg, hogyan alakította át a fringe és a rövid haj viszonyát a kor női szépségideálján.

Vidal Sassoon hozta a „shake and go” eljárást, amely forradalmasította a hajvágást, lehetővé téve, hogy a frizura gyorsan és könnyen reprodukálható legyen.

A szakma legnagyobb mesterei közül sokan innen tanultak, és iskoláik ma is ezt a 4 alaptechnikát tanítják.

Gyakorlati összefüggések ma

Az ukrán menekültek helyzetét és a hazai fodrászszalonok nyelvi és kulturális kihívásait vizsgálva létrejön egy tükörképe a globális munkaerőpiac dinamikájának.

A nyelvi nehézségek ellenére sok fiatal képes megtalálni útját egy idegen országban, és sikeres karriert építeni a szépségiparban.

Az interjúk során felmerülő személyes történetek rávilágítanak arra, mennyire fontos a nyitott és befogadó munkahelyi kultúra a migráns szakemberek számára.

tags: #fodrasz #orosz #eloszor