Raffai Lajos: a vásárhelyi bádogosmester, aki nyomot hagyott a városon és a szakmán

Hódmezővásárhelyen nincs olyan városrész, ahol ne láthatnánk Raffai Lajos bádogosmester keze nyomát. Ha megnézzük az ereszcsatornákat, már a díszítéseken is látszik, hogy melyik az ő mestermunkája. Templomok kupoláinak felújításán is dolgozott, de a legbüszkébb talán a Kálvin téri templom tornyán lévő kakas restaurálására.

Mátray Attila-díj: elismerés a helyi közösség és szakma szolgálatáért

Csütörtökön alapította meg a közgyűlés a Mátray Attila-díjat, amelyet a Hódmezővásárhelyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat idén februárban elhunyt elnökéről neveztek el. A díjat szombaton, a Kalyi Jag Egyesület Az emberi jogokért, a nemzetért című díjátadó gáláján már át is adták. A díjat Márki-Zay Péter polgármestertől vehette át.

A Mátray Attila-díj első kitüntetettje a város elismert kisiparosa, a 90 éves Raffai Lajos bádogosmester. A hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi cigányság felemelkedéséért végzett munkájáért Raffai Lajost tüntette ki az idén alapított Mátray Attila-díjjal.

Pályafutás kezdetei és a szakmai út

Raffai Lajos 1932. szeptember 6-án született munkáscsaládban. Nagybátyjától tanulta a szakmát; a nagybátyám bádogosmester volt, a szakmát a bátyám is és én is tőle tanultuk meg - mondta Raffai Lajos. A nagybátyja halála után folytatta a szakmát, közben letette a vizsgáit is. 1957-ben szerzett bádogos szakmunkás képesítést, onnantól kezdve kisiparosi engedéllyel is rendelkezett.

1951. szeptember 10-én alapító tag volt a Háztartási Vastömegcikk és Szegkovács Ktsz.-nek, amelyben fontos szerepet vállalt: „Mindezek intézésében nagy szerepe volt Raffai Lajosnak, a szövetkezet egyik vezetőségi tagjának, akit 1954-ben megválasztottak alelnöknek, és 18 évig töltötte be ezt a tisztet.” A Szegkovács Ktsz.-nek 1957-ben már 120 dolgozója volt, és Raffai ebben az évben váltotta ki az iparosengedélyét.

Technológia és termékek

A vezetőség az idő tájt zománcos edények gyártását is tervbe vette. A technológiát Lajos bácsi és két társa Jászkiséren sajátította el, majd ő még három hónapig a Lampartnál is tökéletesítette a tudását. Zománcozott fürdőkádakat, füstcsöveket, zsírosbödönöket, vizeskantákat, vödröket, fejőket, üstöket, tejeskannákat, tölcséreket, űrmértékeket, lámpabúrákat is készítettek. A zománcozócsoport vezetője Raffai Lajos volt.

1957-től, kisiparosi bedolgozóként, a Hódgépnek is végzett munkát. - A cég vezetője azt gondolta, hogy főállásba megyek hozzájuk, de én nem adtam fel az iparengedélyem. Többek között könyököket, csatornákat készítettünk. A Hódgép után magániparosként dolgoztam 88 éves koromig.

Szakmai szemlélet, mesterség és oktatás

- A bádogosmunka egyfajta művészet, de csak azoknál a bádogosoknál, akik szeretik ezt a szakmát, és tisztában vannak annak minden csínjával-bínjával. Óriási kézügyesség szükséges hozzá - beszélt szakmájáról az idős mester, aki egy kés és egy fadarab segítségével a rózsától a tulipánig, hegedűig mindenféle díszmunkákat is készített bádogból. A műhelyében ma is megvannak a minták, amiket először papíron szerkesztett, mert a munka mindig számítással kezdődik, majd lemezből is elkészítette a terveket, ezek később mintaként szolgáltak.

A mai fiatalok már nem nagyon ismerik a bádogot, amit egyre jobban kiszorít a műanyag. - A bádog formázása nem egyszerű dolog, nehéz munka. Megfelelő szerszámokra, sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy az anyag úgy alakuljon az ember keze között, ahogy azt eltervezte, papíron megszerkesztette - magyarázta. Lajos bácsit elszomorítja, hogy ma már nem olyan a bádogosképzés, mint régen, ez, véleménye szerint, a szakma ázsióját is rontja. A mai mesterek többsége nem ismeri a szegecselést, a forrasztást, csak ragasztanak. Így előfordul, hogy a megrendelők az elkészült munka után az idős mestert hívják segítségül, hogy javítsa ki a más által végzett munkát. Könyvből nem lehet megtanulni a szakmát, nagyon nagy hangsúlyt kellene a gyakorlati képzésre fordítani.

Művészi elemek és „névjegy”

Ha végigsétálnánk Vásárhely utcáin, szinte mindegyikben találnánk olyan házat, ahol Lajos bácsi keze munkája látható. A beszélgetésen jelen lévő családtagjai elmondták, ők is felismerik, ha egy ereszt Lajos bácsi készített, ugyanis árulkodó a díszítés mintája, ami az idős mester tulajdonképpeni „névjegye”.

Közéleti és kiállítási elismerések

Bádogostermékeiből 2006-ban kiállítást is rendeztek Vásárhelyen, ahol kannákat, locsolókat, vödröket mutatott be. A bádogosmester munkáit az Iparkamara kiállításán, 2006-ban bárki megtekinthette, munkáival első díjat nyert. Raffai Lajos 1971-ben munkáját a kisiparosoknak járó legmagasabb kitüntetéssel ismerték el. 2022 tavaszán minisztériumi elismerésként 50 éves jubileumi aranygyűrűt kapott.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi cigányság felemelkedéséért végzett munkájáért Raffai Lajost tüntette ki az idén alapított Mátray Attila-díjjal. Lapunk pedig az Aranyembörök közé választotta az idős mestert.

Személyes élet, hagyaték és mai szerep

Raffai Lajos egy dobozi lányt, Köteles Irént vette el, akivel 63 évig éltek együtt. Feleségét nyolc éve temette el. Három gyermekük, két lányuk és egy fiuk született, utóbbi is vasas szakmát választott, karosszérialakatos, veterán autókon dolgozik. Lajos bácsinak 6 unokája, 2 dédunokája és 2 ükunokája is van.

A mai életkora ellenére jó egészségnek örvend, süt, főz, ellátja magát, és horgászni is szeret. Ma már csak nagyon közeli ismerősöknél vállal munkát, de szívesen ad tanácsot, ha megkérdezik. A fiatalabb generáció máig felkeresi szakmai tanácsokért. Sőt, a közeli ismerőseinek olykor még segít helyrehozni, amit egyes „mesterek” elrontottak.

Elismerések összegzése

Raffai Lajos hosszú szakmai pályafutása és a városban hagyott munkák sora egyben pedagógiai üzenet is: a mesterség gyakorlati elsajátítása, a precizitás és a szakma tisztelete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hagyomány fennmaradjon. Amíg élnek olyan mesterek és olyan tanítványok, akik értik a bádog munka művészetét, addig megmaradnak a város egyedi díszei és a szakma valódi értékei.

tags: #fodrasznak #ment #raffay #lajos