Instagramon már nagy divat, így csak hónapok vagy évek kérdése és itthon is az lesz. Ön mit szólna, ha a pasija ilyen fazonra váltana? Bár mi (és a világ jelentős része) már januárban eltemettük a külföldön man bun, itthon férfikonty néven futó frizurát, mégis 2015-ben lett igazán népszerű Magyarországon. Ha ön éppen mostanra növesztette meg a haját, előre szólunk: ne összecsomózva, hanem parkettafonásban hordja. Ahogy a szakállnál is, hiába állították sokan, hogy nem trendből csinálják, hanem mert a stílusuk része, a legtöbben azóta megszabadultak tőle és visszatértek a csupasz archoz vagy a borostához. Hasonló történt a férfikontynál is és bár a #manbraid (férfifonat) címkére keresve több ezer találatot dob az Instagram, mi azért bízunk benne, hogy azért akkora sláger csak nem lesz, mint az elődje. Önnek bejön ez a frizura? Esetleg férfiként erre a pillanatra várt: végre nem nézik ki fonott hajjal és beleolvadhat majd a tömegbe?
Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. A szénsav a száj pH-értékére is hatással van, így mind az üdítők, mind a szénsavas víz veszélyt jelenthetnek a fogakra. A tomboló nyári kánikulában aligha vágyunk másra, mint jéghidegre hűtött szobára vagy egy hűsítő csobbanásra. A hirtelen és szélsőséges hőmérséklet-változások azonban komoly fenyegetést jelentenek a szervezetre: az erek szinte azonnal összehúzódnak, a szívverés felgyorsul, és a hirtelen megugró vérnyomás akár ájuláshoz vagy súlyosabb rosszulléthez is vezethet. A trópusi éjszakák - amikor éjjel sem megy 20 Celsius-fok alá a hőmérő higanyszála - egyre gyakoribbá válnak hazánkban is. Ez ellen azonban messze nem csak klímával lehet védekezni. A gyermekek számára a nyár tele van balesetveszélyes helyzetekkel, így ajánlott tájékozódni arról, mikor kell azonnal orvosi segítség, és mikor elegendő az otthoni kezelés.
Hogyan befolyásolhatja a hőhullám az egészségét? Egy orvos elmagyarázza
Dr. A Világegészségügyi Szervezet szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány az ország történetének legsúlyosabb fertőzéshulláma. Épített vagy fémvázas medence? Nobel-díjas kutatók, világhírű felfedezők, legendás sportolók: a magyarok a világtörténelem számos eseményében aktív részt vállaltak. Kvízünkben a 19. A Balatonban a vízhiány és a forróság nyomán elszaporodtak az algák, melyek közt a cianobaktériumok, vagyis a kékalgák is egyre nagyobb számban vannak jelen. A ventilátor önmagában nem hűti le a levegőt, de a légmozgás révén fokozza az izzadság párolgását, ezzel segítve a test hűtését. Ha egy tál jeget teszünk elé, azzal a levegőt valamivel hűvösebbet érezhetjük.
2019. Az 1848-as nemzetőr, Kovács János barna hajú volt, néhány ősz hajszállal. Hosszú haját vastag, hármas fonással fonott copfban hordta. Különös, de Kovács nemzetőrről, negyvennyolcas szerepvállalásáról, háborús kalandjairól, esetleges sebesüléséről, leszereléséről semmit nem tudunk. Csak a haja maradt ránk a Néprajzi Múzeum Textil- és viseletgyűjteményének 83 967 leltári számú tárgyaként. Kovács János hajfonata tehát néprajzi tárgy, akárcsak a múzeum sokezer másik tárgya: subák, székek, békepipák és kimonók. Miért viszolyog tőle mégis a gyűjteménykezelő, a restaurátor, a muzeológus, a műtárgyfotós, amikor kézbe kell venni? Lehet, hogy mégsem tárgy? Kovács János 1848-ban 20 és 50 év közötti korban volt - ez volt a nemzetőrséggé válás életkori feltétele. A 19. század első évtizedeiben a köznép sorába tartozó férfiak körében a különböző megoldásokkal feltűzött, összefogott hosszú haj volt a jellemző, bár a katonaviselt falusiak már ekkoriban is terjesztették a rövidebb haj divatját. Kovács János azonban ellenállt ennek a divatnak, hosszú haját copfban hordta, így jelentkezett a nemzetőrségbe 1848 tavaszán. Nem valószínű, hogy nemzetőrként vált volna meg a copfjától, mert ez a szervezet polgári alakulat volt, az egyenruhára, kiképzésre és szabályzatokra törekvés szándékával, ám ennek következetlen érvényesítésével. Sokkal valószínűbb tehát, hogy a hajvágásra 1848 őszén került sor, amikor a nemzetőrség alakulatai betagozódtak a honvédseregbe, egyenruhát, fegyvert kaptak, és az osztrák-magyar közös hadsereg korábbi gyakorlatának megfelelően haladéktalanul átestek a hajnyíráson. A hajvágás második és harmadik élete a szabadságharc után alakult ki, amikor a hajfonat tárgytípussá vált a múzeumban. A gyűjtők és muzeológusok későbbi tevékenységei során Kovács János copfját újraértelmezték, és a történetkép részévé tették. A hajfonat életei köré szövött fikcióban a legkevesebb tényre ebben a két szakaszban támaszkodhatunk.
Garay Ákos feltőművész, néprajzi gyűjtő (1866-1952) a Baranya megyei Mocsoládon talált rá, „régi magyar férfihajviseletre” irányuló kutatásai közben. A gyűjtés a Kárpát-medence egészére kiterjedt, a múzeumba szállított tárgyi anyag nagy része azonban ehhez tolnai-baranyai-somogyi tájhoz köthető. Garay a Szekszárd közeli Apáti-pusztán, béresek, cselédek, pásztorok között nőtt fel, az ő kapcsolatrendszerükre is támaszkodhatott, amikor hajviseletek gyűjtésébe és rajzolásába kezdett. Nem tudjuk, hogyan jutott el Mocsoládra, de nem lehetetlen, hogy apja révén került ismeretségbe az egykori nemzetőrrel vagy annak családjával. Garay Antal maga is hadnagy volt a szabadságharcban, amelynek kultuszát haláláig ápolta, szívén a 49. Az 1848-49-es szabadságharc és a fonott hajviselet történetének összekapcsolódása fontos felismerés volt Garay számára, a témában írt tanulmányát így kezdte: „Magyarországon 1848-ban ment ki a szokásból a férfiak fonásos hajviselete.” Garay sajátos módszerrel dolgozott a terepen. Talán e régies hajviseletek rohamos eltűnése késztette arra, hogy az 1909-1911-es gyűjtőútjaira parókákat vigyen magával, s ezeken elkészíttesse adatközlői egykori csimbókos, gombos, varkocsos vagy sodrott hajviseletét vagy valaki idősebbét, akire még emlékeztek a faluban. Így lehetséges, hogy némely parókához, amely egy ismeretlen harmadik személy levágott hajából készült, két konkrét személy neve is tartozik. Az Apáti-pusztán 1876-ban meghalt öregbéres, Horváth Antal hajviseletét például fia, Horváth József uradalmi hajdú rekonstruálta, mégpedig hitelesen, mert - bár ő maga rövid hajat hordott - fiatalkorában sokszor segített édesapjának megfonni a csimbókjait. Szolnoki Ferenc hajdúböszörményi pásztor (1822-1909) hajviseletét megörökítő paróka, Garay Ákos gyűjtése 1911. Életének ebben a negyedik szakaszában Kovács János copfja néprajzi tárggyá, pontosabban tárgytípussá vált. Beleltározták, de leírókartonjára már nem került rá sem a név, sem történetének 1848-as fordulata. Néprajzi tárgyként van azonban a hajfonatnak számos további élete is, amelyet már nem a gyűjtő szándéka teremt meg, hanem a sajátos múzeumi összefüggésrendszer rajzol ki. A múzeum több tucat emberi hajból készült „valamit” őriz: női hajfonatokat Japánból, Indiából, Afrikából, az Alföldről és a Dunántúlról, férfi fürtöket Baranyából, Dél-Amerikából és Óceániából. A barna, szőke, fekete, göndör és egyenes szálú hajak muzealizálása mögött nagyon különböző megfontolások állnak. Egy részük rekonstrukció, akárcsak Garay parókái: idegen hajból modelleznek tunéziai esküvői viseletet vagy indonéz frizurát, nagyon közel sodródva a néprajzi tárgy azon jelentéséhez, amely az illúziókeltés veszélyét is vállalva dokumentál, archivál és reprezentál egykori életvilágokat. Más részük az etnológia azon univerzális tudományos törekvésének emlékét őrzi, amely a fizikai antropológia feladatait is magáénak vallotta, s ily módon gyűjtött be a világ minden tájáról nemcsak koponyákat, de rasszmeghatározó jelentőségű hajmintákat is. Ebben a néprajzi múzeumi életében Kovács János hajfonatának legközelebbi rokonai nem a más közgyűjteményekben őrzött, szintén 1848-ban levágott és a háború alatt végig őrzött hajtincsek. Ezek ugyanis történelmi ereklyék, múzeumi jelentésükben közelebb állnak Szendrey Júlia kokárdájához vagy Damjanich János búcsúleveléhez, mint ahhoz a parókához, amelyet Abai Ferenc sodort meg anyai nagyapja, a hajdúböszörményi gulyás, Szolnoki Ferenc egykori fejviseletére emlékezve. Pálep-langoá nevű, 30-35 éves férfi haja Kákin faluból (Új-Guinea). Bíró Lajos gyűjtése, 1893. Gondoljuk csak el, milyen lehetett az élet nem is olyan régen, mikor az emberek a hajukon vagy ruhájuk révén, testükön viselték származásukat, és nem rejthették el, hogy kik is ők valójában. Kwimit meori (귀밑머리): Fiatal lányok hajviselete házasság előtt. Hajukat egyszerű lófarokba fogták és befonták, majd a végét daenggi-vel díszítették. A frizurát pár éves korig úgy készítették el, hogy több fonatot csináltak, és azokat rögzítették egyetlen fonattá-badukpan meori, 바둑판머리. Tulajdonképpen ezzel azonos volt a nőtlen fiatal fiúk viselete is (ttaheun meori, 땋은머리). A lányok a baetssi daengi (배씨 댕기) nevű ékszerrel díszített, fonathoz rögzített pánttal, míg a fiúk a hogeon (호건) elnevezésű, tigrismotívumokkal ellátott fejdísszel egészítették ki ezt a viseletet. Daenggi (댕기): koreai hanbok öltözék kiegészítője, hajban viselt szalagok összefoglaló neve. Az első feljegyzések szerint Shilla- ill. pessi tenggi (배씨 댕기) : Apró, két oldalt zsinórral vagy szalaggal tartott hajdísz. Hagyományos koreai hajtűk megnevezése. Ezek hosszú, henger alakú, vastag tűk, melynek vége díszített. A feltűzött, fonott haj, illetve a paróka és a korona rögzítésére szolgált. Hasonló a japán kanzasihoz és a kínai hajtűkhöz, de magán viseli a koreai élet jellegzetességeit. Valószínűleg a Három Királyság idejében is viseltek hajtűket, akkor még jobbára az ∩ alakúakat (cshe), melyek a terjedelmes parókák (kacshe) rögzítésére szolgáltak. A 18. században, amikor a parókákat betiltották, így a hosszabb, tű alakú binyeo-k beginnen kezdtek el terjedni, melyet a konty rögzítéséhez alkalmaztak. A hajtű végén lévő díszített rész elnevezése csamdu (잠두). Ez a viselője társadalmi státusától függően többféle alakot is ölthetett. A binyeo, aká Upp: a hanbok-on viselt függő, a Norigae fontos volt a nők számára. Szokások, hiedelmek kapcsolódtak hozzá. A lányok felnőtté válási ceremóniájának fontos eleme volt az első hajtű feltűzése. Ha férfi hajtűt ajándékozott egy hajadonnak, az lánykérésnek minősült. Eoyeo meori (어여머리): Alapja a gache (가체) nevű paróka, mely igen drága volt, így csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak. Minél nagyobb és súlyosabb volt, annál gazdagabb volt a viselője. A súly nyomását egy támasztásra szolgáló selyemből készült párnácskával (ún. som jokduri, 솜족두리) enyhítették, melyet a haj és a paróka közé helyeztek el. Ezen kívül ékszerekkel tették még fenségesebbé a megjelenést. Tteoguji meori (떠구지머리): Ezt a frizuratípust keun meori-nak (큰머리, keun=nagy) is hívják, nem véletlenül, hiszen az összhatás tényleg hatalmas. Az alap a fent említett eoyeo meori stílusban elkészített paróka, mely mögé egy lakkozott fából készült keretet helyeztek. Ünnepségek alkalmával viselték a királynők, az uralkodó család nőtagjai, ágyasok és magas pozícióban lévő udvarhölgyek. Ko meori (코머리): Alacsony származású házas nők a haj két oldalán fonatot készítettek, és azokat a fejtetőn rögzítették. Eonjun meori (얹은머리): Házas nemes asszonyok és gisaeng-ek viselték. A lényeg itt is a paróka minél több dísszel való felruházása volt, hiszen az fejezte ki legjobban viselője szépségét és gazdagságát. Hajtűvel és különféle színű daenggi-vel tették látványosabbá, sőt a gisaeng-ek gyakran a jeonmo nevű kalappal egészítették ki a viseletet. Az eonjun meori rendkívül népszerűnek számított, eredete Korea korai történelméig nyúlik vissza. Szépsége ellenére persze megvoltak a maga árnyoldalai is. Egy gazdagon feldíszített példány akár 3-4 kg-t is nyomhatott. Ezen kívül pompázatossága és a nők imádata érte ellenkezett a konfuciánus értékrenddel, ezért 1788-ban Jeongjo király betiltotta a viselését. Jjokjin meori (쪽진머리): Az eunjun meori betiltását követően ez a viselet hódított teret a nemesek körében. Ttoya meori (또야머리): Ez a típus egy kevésbé merész formája a parókaviselésnek. A hajat a tarkón kontyba fogták és egy kisebb parókát rögzítettek hozzá, amibe különböző díszeket és hajtűt tűztek. A palotában tevékenykedő hölgyek és hivatalnokfeleségek viselték, akiket rangban a viselethez nem kötelezően tartozó cheopji (cheopji meori, 첩지머리) különböztethetett meg. A fejtetőn elhelyezett pántszerű ékszernek négy fajtája volt. A sárkány, nikkel főnix, ezüst béka és nikkel béka motívumával ellátottak közül pl. Koreai nők, főleg gisaeng-ek körében viselt, gyakran virágokkal díszített kalap. A kalap kerete bambuszból, míg a fedés papírból vagy szövetből készült, amire különböző dekorációkat festettek. Ebben a korban a férfiak is hosszú hajat hordtak. Ez a szokás a konfuciánus értékrendű szülőtiszteletből fakad. Mivel a haj a szülőktől származik, így nem volt szabad teljesen levágni. A férfiak hajviselete viszonylag egyszerű volt, egyetlen forma szolgált alapul, ez az ún. sangtu (상투): a hajat kontyba fogták a fejtetőn és a manggeon (망건) nevű, lószőrből készült fejpánttal rögzítették. A pánthoz gyakran tartozott egy pár gomb (gwangja, 관자) is, amit kétoldalt erősítettek hozzá, azzal a céllal, hogy rögzítse a fejre helyezett fejdíszt vagy kalapot. A viselet másik verziója volt a minsangtu (민상투), ami abban különbözött, hogy a kontyot nem rögzítették pánttal. Előbbit tehát a nemesek, utóbbit a szegények hordták. Rangnak és alkalomnak megfelelően számos kalaptípusról beszélhetünk mind a király udvar, mind a nemesek körében. (A szegények szalmából vagy bambuszból készült fejfedőket-banggat hordtak). Ezek közül most egyet emelnék ki, ez a gat (갓), a fekete nemesi kalap, melynek cilindere lószőrből szőtt, karimája pedig különféle anyagokból készült. Egy pecsétgyűjtővel ajándékozunk meg, így 6. Egyszerű hajformázásra vágysz? Esetleg póthajat szeretnél? Nálunk mindenre találsz megoldást. Legyen szó akár francia, halszálka, vagy holland fonásról, indián, viking, vagy afro stílusról. A PonyBar-ban találkozhat az elképzelés és a megvalósulás egy csésze kávé és egy mosoly mellett. Kiengedett copf, max. A hajfonás-kombinációink között számtalan lehetőséget kínálnak, és a smink is mesteri színvonalon készülhet. A brow styling kiemeli az arc természetes vonásait és karaktert ad a tekintetnek. Az igazi 21. századi nőnek a saját stílusának felfedezése már nem luxusigény. Időtartam kb. Az árak forintban értendőek és az ÁFA-t tartalmazzák! Érvényes 2023. január 01-től visszavonásig! Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.