Szívet szorongató érzés, amikor az első napos hétvégén felkeressük kertünk déli oldalát, hogy megtekintsük a legjobb helyre ültetett féltett kincsünket, a fügebokrot. Egy darabig azt hisszk, hogy minden OK, nincs semmi baj, csak egy kicsit későn hajt a bokor. De nem... a füge nem hajt későn, hanem kétség kívül elpusztult. Gondolom az történt, hogy jó egy méter mélyen átfagyott a talaj, a füge pedig kapta alulról, felülről, oldalról a hideget. Először lefagyott az összes ága, aztán a takaró alatt a törzse, végül mindene. Mert takaró alatt volt, ahogy kell is lennie; mindig így telel. Építettünk neki egy kis sátrat gallyakból, feltöltöttük finom puha avarral, körbevettük takaróval, még fólia is került a tetejére, kockáztatva, hogy esetleg befülled. Hiába írják, hogy „Hazánkban védett helyen szabadban is megél a kertnek mediterrán hangulatot kölcsönző füge.” - ez egy lapos kis csúsztatás, ami ezek szerint azt jelenti, hogy megél, amíg csak meg nem hal. Meg azt is hallani, hogy „Az ültetés utáni első években fagyérzékeny, ezért tövét télen takarni kell.”
A rügyei nem hajtanak, ha elpusztult a fa. A fája kiszárad, ráncos lesz. Az ágvégek is elszáradnak, meghajlítva pattanva eltörnek. A rügyek kifordulnak a helyükből. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a füge éppen annyira bírja nálunk, mint a többi érzékeny gyümölcsfa: úgy átlagosan 7-10 évig. Csak ez nem kap gutaütést, mint a kajszibarack, nem gombásodik el, mint a cseresznye, nem nyírják ki a tetvek, mint a szilvákat. Ez időnként elfagy. És tényleg, a Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett tanulmányok között bogarászva azt találni, hogy 7-10 évente van néhány kiugróan hideg nap a télen, amit rosszabb esetben szintén különlegesen hideg hetek öveznek.
Mit tegyünk, ha elfagyott a füge?
A lényeg, hogy ha -15 Celsius-fok alá megy a hőmérséklet, akkor a füge elfagy. Ha dézsában neveltük volna és bevittük volna egy kb. 5 fokos helyiségbe télen, akkor most nem lenne semmi baj. De ha kint maradt, akkor is megtehettük volna, hogy az egész bokrot kifordítjuk a talajból és egy árokba döntjük, majd pedig márciusban kinyitjuk és újra helyreállítjuk. Csakhogy lehet, hogy ehhez már egy kicsit nagy volt a fügefácska, ráadásul a talaj átfagyása előtt ki a fene tudta, hogy itt baj lesz?
Jó esetben nem kell félni, mert az ép szárrészekről még májusban is kihajthat, esetleg a gyökérnyakon jelenkeznek hajtó, zöld részek, amelyekből először hajtás, később új törzs nevelhető. A probléma az, hogy az így elfagyott és újraéledt füge az első két évben nem terem gyümölcsöt, még a harmadikban is csak módjával, úgyhogy buktuk a gyümölcsét.
Apropó: amit mi fügének hívünk, valójában összetett termés (syconium), amely a teljes virágzatból fejlődik ki. A termés tehát alapvetően egy lapos tányér, apró virágokkal megpakolva. Ha májusban sem hajt ki, akkor kampec, megdöglött! Ebben az esetben vegyünk új fügét. Lehet faiskolában is kapni, de apróhirdetésben is jókat láttam már (a sajátomat így vettem évekkel ezelőtt, nagyon bevált és nem volt drága).
A fügének szaporítása és megfelelő gondozása
A tősarjakat ősszel, lombhullás után vagy tavasszal, kihajtás előtt ássuk ki. Az ősszel szedett sarjakat cserépbe ültetjük, mert a fiatal növény még tényleg érzékeny a télre, így bevihetjük egy hűvös szobába. Tavasszal, rügyfakadás előtt a már meggyökeresedett növénykét kihelyezhetjük a szabad földbe és 15-20 cm magasságig betakarjuk földdel. A szakértők azt javasolják, hogy ha a szaporítás dugvánnyal történik, a vesszőket lombhullás után szedjük, fagymentes helyen, nedves homokban vagy földbe vermeljük el. Tavasszal a vesszőket 20-30 cm-es darabokra vágva úgy helyezzük el a talajba, hogy a felső végéből kétujjnyi maradjon ki. Ezzel a módszerrel azonban csak minden sokadik vessző ered meg, ha nem ismerjük a szaporítás trükkjeit (mégpedig azt csak kevesen ismerik).
A sarjról szaporított füge az első években valószínűleg nem hoz termést, egy kicsit meg kell erősödnie. Sok fügére csak a harmadik-negyedik évtől számíthatunk. Hazánkban védett helyen szabadban is megél a kertnek mediterrán hangulatot kölcsönző füge. A fikuszok közül az egyedüli ehető gyümölcsű növény. Az ültetés utáni első években fagyérzékeny, ezért tövét télen takarni kell.
Fajta és termesztés
Az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó füge (Ficus carica) meleg égövi növény, hazája Nyugat-Ázsia. A fikusz (Ficus) nemzetség egyetlen tagja, amely ehető gyümölcsöt terem. Gyümölcséért a Földközi-tenger környékén évezredek óta termesztik. Már Krisztus előtt kétezerben készített sumér agyagtáblák is említést tesznek róla, a biblia is említi. Meleg éghajlaton kisebb fácskává serdül. Nálunk inkább bokor. Sima, szürke ágain 3-5 karéjú levelei átellenesen állnak. A levelek felszíne érdes, fonákja bolyhos. Amit mi fügének hívünk, valójában összetett termés (syconium), amely a teljes virágzatból fejlődik ki. A syconium alapvetően egy lapos tányér, apró virágokkal megpakolva. A törzsfejlődés folyamán a tányér szélei felpördültek, és gömbbé záródtak. A virágok a belső oldalon maradtak, és a megtermékenyítéshez szükséges virágpor egy kis nyíláson keresztül bemászó darázs, Agaonidae spp közvetítésével jut be a virágokhoz. A virágok egyivarúak, és leggyakrabban vegyesen találhatók a syconiumban. Száraz, meleg éghajlaton egy fügében gyakran csak hím virágok, és a füge darázs ténykedésének eredményeképpen gubacsot hordozó női virágok fejlődnek. Magvak nem képződnek. Ezek a fügék nem ehetőek. Az állatok sem fogyasztják, ezért a darázsfióka jó eséllyel kifejlődik, hogy később maga is belépjen a fügelátogatók sorába. Ugyanennek a fajnak egy másik egyedén a fügében csak hosszú bibeszálú női virágok fejlődnek, hím virágok egyáltalán nem. A hosszú bibeszálú virágokba a darázs nem tudja berakni a petéjét a virág magházába, mert a tojócsöve túl rövid. Ezekből a fügékből remek ehető gyümölcsök fejlődnek. A fügére jellemző, hogy kétszer terem. Az előző évi vesszőkön terem előszőr, általában nyár közepén, majd az új hajtásokon nyár végén terem. De akárhonnan ne szerezz fügét, mert vannak olyan fajták, amik nálunk soha nem teremnek, ugyanis a fügedarázsra áldásos nektárgyújtő tevékenysége nélkül nincs megtermékenyítés, ilyenkor kicsi, kopogós termések fejlődnek a bokron, ami aztán le is hullik. Így járt például az a hobbi kertész, aki Starkl-tól szerzett be fügét. Termeszteni mediterrán klímán érdemes, mert egy-egy hideg tél alkalmával, aha-15 fok alá megy hőmérő higanyszála, a füge menthetetlenül elfagy. A fagykár természetesen a fekvéstől erősen függ. Város közeli házikertben más a helyzet, ott déli házfalnál remekül túlél, ha még egy kis téli védelmet is kap. Lásd: Mit tegyünk a fagy ellen?
Fajtaszempontok és gyakorlati tippek
- Gyakran nem igényel külön beavatkozást télre, esetleg talajtakarást.
- A legszakszerűbben akkor járunk el, ha lombhullás után a fiatal hajtásokat összekötjük, az előre kiásott árokba lehajlítjuk, lekampózzuk, majd szalmával, kukoricaszárral vagy lombbal, végül földdel betakarjuk. Márciusban kerül sor a nyitásra.
- A legideálisabb megoldás a déli fekvés és a megfontolt öntözés: a túlzott öntözés rontja az édes gyümölcsöt, a füge mélyre nyúló gyökérzete összegyűjti a nedvességet, így hosszú száraz periódusok alatt is gond nélkül termeszthető.
- A fagykár elleni védelem lehet természetes takarás vagy speciális mulcsozás, és a levélhullás utáni oltalmazó intézkedések.
Hideg időben fontos a fajta kiválasztás. A legjobb fagytűrő és korai érésű fajta a “jégfüge”, amely lapos termésű és szétterülő habitusú. Emellett érdemes kiemelni az “egerszegi sárga” és a “szivarfüge” fajtákat, amelyek szintén jól bírják a hazai időjárást. A “zöld aszalódó” fajta papírvékony héjának köszönhetően már a fán is száradni kezdhet. Megfelelő klímában ezek a fajták jól termik, és a talaj iránt sem igényesek.
Növényvédelmi és ápolási szempontok
A füge kártevői és kórokozói hazánkban ritkán okoznak súlyos gondot. Azonban számolhatunk a fügerozsda megjelenésével:
- A fertőzött hajtásokat el kell távolítani és megsemmisíteni.
- A megfelelő metszés és a talajtakarás vagy mulcsozás sokat segíthet.
- A lehullott levelekről a gomba telelő képletei a talajfelszínre jutnak, ezt pedig az eső felveri a növényre.
- Ha szükséges, kémiai védelemnél olyan készítmények jöhetnek szóba, amelyek rozsdagombák ellen hatékonyak.
A füge levelét nyáron a fügemoly hernyója rághatja meg, a leveleket szita szerűen kilyuggatja. A Ficus nemzetségre jellemző a fitofotodermatitisz, amelyet a nedvben található furokumarin okoz. Ezért érdemes kesztyűt és hosszú ujjú ruhát viselni a karbantartási munkák során, és a termést is hosszú ujjú ruhában és kesztyűben szedni.
Termés és egészségügyi hatások
A füge akkor érett, amikor a szár felőli részen fehéredni kezd és enyhe nyomásra puhának hat. Friss állapotban csak néhány napig tárolható el. A gyümölcs összetétele értékes: kalcium, foszfor, vas, kálium, A-vitamin, C-vitamin és más tápanyagok találhatók benne. Friss füge nagyon ízletes, kompótot, lekvárt, dzsemet, pálinkát, bort és ecetet is készíthetünk belőle.
A friss füge méregtelenítő hatása jelentős, kúraszerűen is fogyasztható, például 2-3 héten keresztül reggeli vagy délelőtti gyümölcsként. Égési sebekre, kisebb fekélyekre és fogínygyulladásra is gyógyhatású lehet a felvágott és leforrázott füge.

Szeretnél értesülni, ha új cikket teszünk közzé?