A gabona itinsav csira korpa: felépítés, feldolgozás és hatások

A búza, az árpa, a zab és a rozs, mint a valódi gabonafélék, a pázsitfűfélék családjába tartoznak.

A gabonaszemek összetett szerkezetűek, melyeket több, különböző sejtréteg alkot. Három fő részt különítünk el: a csírát, az endospermiumot, valamint az csírát és endospermiumot borító külső magréteget, az úgynevezett korpát.

A magas keményítő és fehérjetartalmú endospermium a gabona 80-85%-át teszi ki. A korpa és a csíra a száraz szemtömeg 12-18%-át és 2-3%-át teszi ki.

A gabonamag összes frakciója közül az csíra rendelkezik a legmagasabb lipid- és zsíroldékony, például E- vitamintartalommal.

A teljes kiőrlésű gabonafélék sokféle élelmi rosttípust tartalmaznak: arabinoxilánt, a β-glükánt, a xiloglukánt, a pektint és a fruktánokat.

A gabonafélék rostjai vízben oldható és oldhatatlan élelmi rostfrakciókat is tartalmaznak, ám a különböző fajták eltérő élelmi rostprofillal rendelkeznek. A búza a vízoldhatatlan arabinoxilánban gazdag. Míg az árpa és a zab az egyik legfontosabb élelmi rosttípushoz, vízoldékony a β-glükánhoz kapcsolódó, szív-érrendszerre ható jótékony hatásairól ismert.

Az oldható élelmi rostok egyik fő hatása a béltartalom viszkozitásának növelése. Ezzel szemben az oldhatatlan élelmi rostok több vizet szívnak fel, elősegítik a széklet tömegének növelését és lerövidítik a belekben töltött időt, az úgynevezett tranzitidőt.

A teljes kiőrlésű gabonából készült termékeknek, beleértve a gabonaféléket és az álgabonaféléket, fontos részét képzik az egészséges táplálkozásnak. Tápértékük szerint 70-80%-ban szénhidrátokat és 9-15%-ban fehérjéket tartalmaznak. Összetett szénhidráttartalmuk leginkább a keményítőből származik, az emésztésnek ellenálló részeik pedig fontos élelmirostforrások. Több kutatási is arra az eredményre jutott, hogy a teljes kiőrlésű termékek fogyasztása jótékony hatással van olyan betegségek kockázatának csökkentésére, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a gyomor-bélrendszeri kórképek és a 2-es típusú cukorbetegség.

A jelenleg elérhető gabonatermékek nagy arányban finomított gabonából állnak. A finomított gabonából készült termékekből hiányzik a mag egy vagy több része. A búza klasszikus finomítási eljárása során például a korpát és a csírát elválasztják a keményítőtartalmú endospermiumtól. A keményítőtartalmú endospermiumot ezután tovább finomítják fehér lisztté, így a folyamat során az értékes fitokemikáliák és rostok mennyisége is jelentősen csökken.

Az alábbiakban egy, a fitinsavak hatásairól szóló, 2010-es cikk (Weston A. Price: Living with phytic acid) általam készített kivonatát olvashatjátok. Nemrég egy paleós fórumon találtam meg a cikk linkjét. Aki napi szinten fogyaszt magvakat, magliszteket bármilyen formában, annak mindenképpen ajánlom az elolvasását.

A nem paleo alapanyagokra vonatkozó részeket kihagytam, illetve azok a nem paleo alapanyagok maradtak csak benne, amiket sokan az átállás időszakában, esetleg kompromisszumként fogyasztanak.

A különböző növényi szövetekben, különösen a gabona és egyéb magvak korpájában a fitinsav az elsődleges raktározási formája a foszfornak. Az ásványi foszfor erősen kötődik egy hópehely szerű molekulában. Ebben a formában a foszfor az ember számára nehezen hozzáférhető. A fitinsav molekula karjai ráadásul könnyen kötnek egyéb ásványi anyagokat is, mint a kalcium, magnézium, vas és cink, így ezek is nehezen hozzáférhetővé válnak.

A fitinsav jelen van a babokban, a magvakban, a dióban és a gabonafélékben, de megtalálható gumókban is, illetve nyomokban előfordul bizonyos gyümölcsökben és zöldségekben, mint például a bogyós gyümölcsök és a zöldbab. Gabonafélékben a foszfor akár 80%-a is blokkolva lehet fitát formájában. Amikor egy bizonyos mennyiségnél több fitátot fogyasztunk, szervezetünk kálciumot köt a fitinsavhoz, oldhatatlan fitát komplexeket képezve. A végeredmény, hogy nemcsak, hogy nem tudjuk hasznosítani a foszfort, de még kálciumot is veszítünk.

A fitát hiányában körülbelül 20%-kal több cinket és 60%-kal több magnéziumot kötünk meg a táplálékból. A magvak és a korpa a fitátok legjelentősebb forrásai. A nyers, nem erjesztett kakaóbab és a normál kakaópor extrém magas fitáttartalmú. A magas fitáttartalmú étrend ásványianyag-hiányhoz vezet.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a szervezetünk képes adaptálódni a fitátok hatásaihoz. Különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a magas liszttartalmú dolgok először magasabb kálciumkiválasztást eredményeznek, mint amennyit a szervezetbe juttatnak, de néhány hét alatt kialakul egy egyensúly és nem választódik ki túl sok kálcium. Ezt a jelenséget hosszabb távon azonban még nem vizsgálták.

A fitáz az az enzim, ami semlegesíti a fitinsavat és felszabadítja belőle a foszfort. Ez az enzim megtalálható azokban a növényi táplálékokban, amelyek fitinsavat tartalmaznak, és áztatással aktiválható. A kérődző állatoknak nem okoznak problémát a fitinsavak, mert a bendő mikroorganizmusai fitázt termelnek. Általában az emberi szervezet nem termel annyi fitázt, hogy biztonsággal fogyasszunk rendszeresen, nagy mennyiségben magas fitát tartalmú táplálékot. A fitáttartalmat mindig a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. Az ideális mennyiség 25 mg vagy kevesebb 100 g tápanyagra nézve, vagy körülbelül a szárazanyagtartalom 0,03%-a vagy kevesebb. Ezen a szinten az ásványianyag-veszteség minimális.

Az egyik érv a fitátok jótékony hatása mellett azon a feltevésen alapul, hogy a szervezetben antioxidánsokként viselkednek. Egy másik elmélet szerint a fitátok extra vasat és toxikus ásványi anyagokat kötő tulajdonságának köszönhetően eltávolítják azokat a szervezetből, így kelátképzőként viselkedve elősegítik a méregtelenítést. Egyes kutatások szerint a fitinsav segíthet megelőzni a vastagbélrák és egyéb rákos megbetegedések kialakulását. A fitinsav kelátképző tulajdonsága valóban szolgálhat egyes rákos betegségek megelőzésére, gátlására, vagy akár gyógyítására is, azáltal, hogy megfosztja a rákos sejteket az ásványi anyagoktól. Ez a hatás ugyanakkor a nem rákos sejteknél is érvényesül, így például a vasfelszívódásra is hatással lehet.

A fitát a fitinsav ásványokat kötő formája. A növényekben mindkét formában előfordul. A fitinsav - a foszfor raktározási formája - az egyik bosszantó anti-tápanyag, aminek a kerülésére a paleo közösség folyamatosan figyelmeztet. És mégis, ugyanezek az anti-tápanyagok segíthetnek megelőzni bizonyos krónikus betegségeket.

A magvak - mint pl. a diófélék, ehető olajos magvak, babfélék, és gabonák - fitinsavként tárolják a foszfort. A táblázatok a különböző magvak fitinsav/fitát tartalmát hasonlítják össze. A fitinsav tartalom nagymértékben különbözik a növényekben, függ a mag fajtájától, környezeti tényezőktől, éghajlattól, talaj minőségétől és a mérés módjától. A legkoncentráltabb források általában a teljes kiőrlésű gabonák és a babfélék. A leggyakoribb helyek a korpa és a cotyledon rétegében találhatók.

A paleo szerint a hüvelyesek és gabonák kerülendők, de a fitátok nélkülözhetetlen feladatot látnak el a növényekben, energiaforrást szolgáltatva a csírázó magnak. Amikor elfogyasztjuk a növényt, a fitátok az emésztés során hidrolizálódnak. Ki eszik fitinsavat? Mindenki, aki eszik növényeket, eszik belőle. A fejlett országokban általában a növényi vagy vegetáriánus étrendet követők esznek több fitátot, mint a mindenevők. A szervezet D vitamin státusza is befolyásolja, hogy mennyi fitátot tart vissza.

A fitinsav megkötheti az ásványi anyagokat a belekben, mielőtt azok felszívódhatnának és befolyásolja az emésztő enzimeket. A vegánok gyakran több vasat fogyasztanak, mint a mindenevők. De ők több antitápanyagot is esznek, beleértve a fitátokat, és ezek lecsökkentik a szervezet számára rendelkezésre álló vas mennyiségét. Így kell a vegetáriánusoknak több vasat enniük, mint a mindenevőknek. Az alacsony pH a belekben javítja a vasfelszívódást.

A csíráztatás serkenti a natív fitáz aktivitást a növényekben, ezáltal redukálja a fitinsavat. A C vitamin elég erősnek tűnik a fitinsav legyőzésére. Egy vizsgálatban már 50 mg C vitamin ellensúlyozta egy étkezés fitinsav tartalmát. Az állati fehérjék jelenléte megnövelheti a cink, a vas és a réz felszívódását. Kis mennyiségű adagolásuk serkentheti az ásványi anyagok felszívódását. Az alacsony pH pedig segíti a vas felszívódását.

A jótékony bélbaktériumok kiegyensúlyozása segíthet az ásványi anyagok felszívódásában. A fitinsav kivonása és lebontása érdekében a fermentáció és élesztős kelesztés hasznos; a fermentáció során keletkező savak része javíthatja a felszívódást. A csíráztatás pedig natív fitáz aktivitást serkenti, ezzel csökkenti a fitinsavat. A gabonák megőrlése és a korpa eltávolítása csökkenti a fitinsav tartalmat, de a fermentáció és a csíráztatás ennek ellenkező hatást is kiválthat.

A gabonák feldolgozásáról szóló rész alapján megállapítható: a búza és az árpa tisztítása többlépcsős, a szitázástól a szélcsatornán át a mágnessel történő tisztításig, majd a szemek nedvességének beállítása. A hántolt árpa gersli néven ismert, a rizs pedig barna és fehér formában kerül forgalomba a külső héj és csíra kezelése révén. A napraforgó és tökmag esetében a héjtörő, levegőáram és vibrációs sziták segítik a mag tisztítását és a héjtól való szétválasztást. A házi feldolgozás lehetővé teszi a teljes kiőrlésű liszt előállítását, a gabonapelyhek pedig frissen és ízletesen készíthetők otthon.

gabona építőelemei és feldolgozása

A pelyhesítő és a puffasztott gabonák a hétköznapi reggeli ételek körébe tartoznak. A gabonapelyhek kukoricából készülnek és a feldolgozás során a szemek zselatinosodása történik, majd a pelyhük ropogós lesz. A puffasztott gabonák térfogatnövekedése a nedves szemek hirtelen nyomáscsökkenésével történik, így keletkezik a könnyű textúra. Az extrudált kukorica pedig folyamatos gyártási eljárásban készül, ahol a kukoricadarát nyomás alatt átnyomják, majd a gőzösödő anyag kitágul, mielőtt darabokra vágják és megszárítják.

Összegzésként elmondható, hogy a reggeli gabonaételek és a gabonaszárnyak feldolgozása néha soklépcsős, máskor pedig otthoni eszközökkel egyszerűen utánozható. A teljes kiőrlésű gabonák ezért fontos szerepet játszanak az egészséges táplálkozásban, miközben a fitinsav hatásait és az étkezési rostok előnyeit is figyelembe véve érdemes a feldolgozás módjait optimalizálni.

tags: #gabona #itinsav #csira #korpa