A Békés megyei Füzesgyarmaton található a világ egyik leghíresebb szekér- és hintókészítő céhe, írja a Bors.
A családi vállalkozást Galambos Sándor vezeti, szekerei olyannyira egyedülállóak a világon, hogy a kenyai királyi család is tőle rendelt kocsit az esküvőre.
Több mint ötven éve már, hogy inasként megismerkedtem ezeknek a fantasztikus járműveknek a világával.
Egy hintó elkészítése úgy másfél hónapba telik.
A hintó magyar és nem francia találmány.
Ugyanis, a világon az első hintót az Kocs (Komárom vm) helységben készítették a XIII. században.
Azért nevezték hintakocsinak, mert a rugózás (meghajlított faívek) hintázó, ringó mozgást adott a kocsiszekrénynek.
Az íjak és számszeríjak miatt őseink igen jól ismerték és sokféleképpen kihasználták a fa rugalmasságát.
(Nem véletlen, hogy egy íjas nép találta fel a hintót.)
Az sem véletlen, hogy a hintó elnevezés lépett a kocsi helyébe, ugyanis a hintó, (hintázó kocsi) jellemzőbb megnevezés, mint a kocsi.
Ez egyszerre utal a használatra (nem ráz, hanem ringat, tehát kényelmes) és a szerkezeti, lényeges eltérésre.
Ami a megkülönböztetésére, méghozzá lényegi megkülönböztetésére alkalmas.
A Galambos-hintókból már félezer elkelt világszerte.
Az esküvőre készülő nemesek mellett díjhajtók is vannak a megrendelők, hiszen fogathajtáshoz alkalmas maratonkocsik is szerepelnek a mester repertoárjában.
1921. október 9-én született Bécsben.
Apja, Háner József szerszámkovácsként 1914-ben lépett be a vasasszakszervezetbe és a szociáldemokrata pártba.
1919-ben a Vörös Hadsereg egyik ezredének politikai biztosa volt, ezért a kommunista diktatúra, a Tanácsköztársaság bukása után családjával együtt emigrált, s csak 1923-ban tért haza Ausztriából.
1945 után szakszervezeti és vállalatvezető, 1947-1949 és 1958-1967 között egyúttal országgyűlési képviselő is volt.
Az ifjabb József négy polgári osztály elvégzése után kitanulta a vasesztergályos és a hentes szakmát, de jobbára az előbbiben dolgozott, leghosszabb ideig az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nél.
1937-ben kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalom pestszenterzsébeti csoportjával, majd a soroksári és újpesti kommunista ifjúsági mozgalmat szervezte, ugyanakkor 1938-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba is.
1942-ben behívták katonának, egy egészségügyi alakulatnál szolgált a hátországban.
1944. 1944 végétől a szovjet megszállás alá került Pestszenterzsébeten a kommunista párt kezdeményezésére életre hívott Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (MADISZ) szervezte, amelynek titkára is lett.
1945. szeptemberben az ifjúsági szervezet Észak-Pest vármegyei titkárságára, majd a hathetes pártiskola elvégzése után a kommunisták számára a bányásznépesség miatt kiemelt jelentőségű Tatabányára helyezték.
1946. márciusustól a fővárosban a MADISZ központjában a szervezési osztály instruktora, majd osztályvezető-helyettese volt.
Visszatérése után a koalíciós pártok ifjúsági csúcsszervezete, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa központjába került, majd az 1948. márciusban az annak utódaként létrehozott, immár kommunista irányítás alatt álló Magyar Ifjúság Népi Szövetsége akcióit koordinálta.
1948 októberétől a kommunista és a szociáldemokrata párt kényszerfúziójával júniusban életre hívott Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége (KV) Tömegszervezési Osztályán az információs alosztály politikai munkatársa volt, 1950. decembertől az időközben Párt- és Tömegszervezetek Osztályára (PTO) átkeresztelt részleg ifjúsági alosztályát irányította.
1956 nyarán a központi pártapparátusból áthelyezték a Belügyminisztérium (BM) állományába.
(Még 1953 júliusában a korábban a Minisztertanácsnak alárendelt Államvédelmi Hatóságot beolvasztották a BM-be: az államvédelmi munkát 1956 októberéig a minisztérium I. [államvédelmi] főcsoportfőnöksége végezte, amely 15 osztályra/főosztályra tagolódott.)
Galambost július 1-jével, államvédelmi alezredesi rendfokozatban, a VI. (Mezőgazdaságiszabotázs-elhárító) Osztály vezetőjévé nevezték ki.
A november 4-e után a szovjetek által hatalomba emelt Kádár-kormány elsődleges célja a (visszaszerzett) hatalom biztosítása volt - mindenáron és elsősorban fegyverek támogatásával.
Ennek érdekében mihamarabb újjá kellett szervezniük a fegyveres erőket, amelynek különböző ágazatai az októberi napokban szétestek.
Megbízható és rögtön hadra fogható erőként csupán a korábbi államvédelem személyi állományára számíthattak.
(A volt ávéhások október 28-án, miután a kormány döntött a korábbi államvédelmi apparátus de facto megszüntetéséről, Tökölön és Mátyásföldön szervezett módon csatlakoztak az itt állomásozó szovjet csapatokhoz, vagy illegalitásban várták be a második szovjet intervenciót. Állományuk intakt módon megmaradt.)
Jóllehet az egykori államvédelmisek azonnali reaktiválása mintegy „balról” fenyeget(het)te a berendezkedő Kádár-féle új garnitúrát, a forradalom fegyveres felszámolásában, a személyi megtorlások végrehajtásában mégsem nélkülözhették szolgálataikat.
Az ÁVH (formális) újjászervezését a Kádár-kormány már első ülésén megtiltotta - noha a rendeletet nem hozták nyilvánosságra.
Az új állampárt felső vezetése elvetette azokat a megoldási javaslatokat is, amelyek az állambiztonsági munkát a régi mintára, főcsoportfőnökségek felállításával kívánták operationalizálni.
Ehelyett - előbb az Országos Rendőr-főkapitányság, majd a BM kebelében - Politikai Nyomozó Főosztályt (PNYF) állítottak fel.
(Tulajdonképpen puszta eufemizmusnak tekinthető, hogy elnevezése nem állambiztonsági főosztály volt.)
Mindenesetre sokatmondó adat, hogy a Belügyminisztérium új struktúrájának véglegesítésekor (1957. Maga Galambos 1956. novembertől részt vett a politikai rendőrség újjászervezésében.
1957 januárjától már az ekkor az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tartozó PNYF helyettes vezetője volt; a végleges struktúra kialakításakor pozícióját megőrizte.
1958. 1959. decemberben a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. 1961. márciustól belügyminiszter-helyettesként részt vett a minisztérium szovjet mintára történő átszervezésében - a belügyi apparátus szervezetét, csekély fáziskéséssel, mindig szovjet példára módosították korábban is.
1962 augusztusában a minisztérium főosztályait és osztályait főcsoportfőnökségekké és csoportfőnökségekké szervezték át.
Ekkor állították fel a később oly hírhedtté vált III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökséget, amelynek I. csoportfőnöksége a hírszerzést, a II. a kémelhárítást szolgálta; a III. csoportfőnökség ekkor a „Belső Reakció és Szabotázselhárító Csoportfőnökség” elnevezést kapta.
Galambos, immár rendőr vezérőrnagyi rendfokozatban, a II. (Politikai Nyomozó) Főosztály örökébe lépő III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökséget vezette, miniszterhelyettesként.
Tehát felügyelete alá tartozott az operatív hírszerzés, a polgári kémelhárítás és a „klasszikus” belső államvédelmi elhárító munka egyaránt.
1964. decembertől a belügyminiszter első helyettesévé nevezték ki.
A formális vezető miniszter (1963 és 1980 között Benkei András) mellett (vagy néha fölött...) a pártapparátus Adminisztratív Osztályának vezetője és a III. Galambos mindazonáltal nem maradt hosszú ideig posztján: 1966. februárban - formálisan saját kérésére - a belügyminiszter személyügyi helyettese lett.
Ugyanakkor az MSZMP IX. 1970. novemberben kimaradt a KB-ból, 1973. decemberben korkedvezménnyel (52 éves volt ekkor!) nyugállományba vonult.
Budapesten halt meg 1979.
1938-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1944-től a Magyar Kommunista Párt, 1948 júniusától a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. 1945 - 1946. 1946. 1948. március - 1948. 1948. október 8. - 1950. 1950. december - 1952. A BM VI. 1956. november - 1956. december: A BM Országos Rendőr-főkapitányság II. 1957. január 1. - 1957. május 2. A BM II. 1957. május 3. - 1958. február 12. 1958. február 13. - 1961. március 15. A BM II. 1959. december 5. - 1966. december 3. 1961. március 15. - 1964. december 11. 1962. április 1. 1962. augusztus 15. - 1964. december 8. A BM III. 1964. december 8. - 1966. június 3. A BM III. 1966. június 3. - 1973. december 31. A BM IV. 1966. december 3. - 1970. november 28.
Fentiek tükrében látható, hogy Galambos Sándor fontos szerepet töltött be az állambiztonsági rendszer különböző, átszervezésekkel is körülhatárolt szakaszaiban, egészen a minisztérium vezetéséig és a belső elhárító munka kereteinek kialakításáig.
tags: #galambos #sandor #hajdan #volt #helyorsegek