Újkígyós története a dohánytermesztés és a helyi közösségek szemszögéből

A leírás szerint az egyesületet olyan, egymást ismerő, segítő, együtt érző emberek alkotják, akik a közösségi összetartásra helyezik a hangsúlyt. 2007-ben történt a megalapítás, és a cégbírósági bejegyzés 2006-ra datálható. Társközségekkel (Gerendás - Telekgerendás - Csorvás - Szabadkígyós) kölcsönös találkozók szervezése folyt, melyekhez szalonnasütés is kapcsolódik a tagokkal együtt. Beruházást tervez az idősellátás szektorban? Ismeretlen terület esetén is megfontolt döntést segítenek hozni. Megbízóik diszkrét megbízása alapján évek óta teljes kihasználtsággal működő intézményeket kínálnak az ország több pontján, amelyek azonnali bevételt garantálnak; az intézményeket csak megkeresésre lehet bemutatni.

Infografika: Társközségek és kapcsolatrendszer felépítése

Az oldal szerinti adatvédelmi tájékoztatás részletezi, hogyan kezelik a személyes adatokat és sütiket, hogyan érinti ez a felhasználókat, és milyen jogi háttérrel működnek az adatkezelések. A leírás továbbá kiemeli, hogy az Idősek Oldalán Alapítvány székhelye Göd, és a kapcsolódó nyilvántartásokban részletezett adatkezelői adatok közzététele zajlik. A regisztráció és adatkezelés jogalapja a felhasználó hozzájárulása, és a sütik használata a szolgáltatások működéséhez elengedhetetlen, ugyanakkor a felhasználók bármikor visszavonhatják hozzájárulásukat.

Krupa András és Bálint Sándor kutatások nyomán az Újkígyós eredetét és néprajzát érintő adatok összegzése

Újkígyós születési történetét Bálint Sándor a szegedi eredetű gányófalvak közé sorolja, ahol a dohány termesztése meghatározó foglalkozás volt. A községnéprajz vizsgálata során feltárták, hogy a szigetként elhelyezkedő Újkígyós a békési tájba ékelődött, Szegedtől és a szomszédos községektől különböző vallási-nyelvi közösségekkel élt együtt. A dohányművelés részleteibe is beavató leírás szerint a dohánymunkák menete a vetéstől a betakarításig, a szárításig és a végső minősítésig részletezett: a magvetés februárban vagy hidegágyba vetés márciusban, a palántázás, a fódozás, a kapálás és a szárítás folyamata mind egy közösségi tudásba integrálódott hagyományt képezett. A dohányfajták gazdag köre - köztük a szögedi vastagrúzsa, guba, kapa, tiszaháti és döbröcöni rúzsadohány - a helyi gazdálkodás és piacok igényeinek megfelelően alakult ki.

Képes térkép a dohánytermesztés hagyományos útvonaláról Újkígyóson

Az újkígyósi porták rendkívül nagyok voltak, a numerusos gazdák elvételére épülő földbérleti rendszer pedig lehetővé tette a juhtartás és a legelőhasználat fokozott fejlesztését. A családok a dohányföldek mellett gabona- és kukoricaprodukcióval is foglalkoztak, és a Wenckheim-uradalom technológiai modernizációja hozzájárult a gazdálkodás szervezésének fejlettségéhez. A katolikus templom Szent Vendel-szobra a juhászat védőszentjére utal, amely a helyi hagyományokra és vallási hűségre is rámutat. A juh- és szarvasmarhatartás továbbra is fontos maradt, a juhtartás és a legelőhasználat jellegzetes elemei pedig a közösség élet- és gasztronómiai kultúráját is alakították, például a birkapaprikás főzésével a lakodalmakon.

A község mezőgazdasága hagyományosan igásló és foglalkozás-orientált volt: a nyeregtartás, a lótenyésztés és a ménesgazdálkodás a lokális gazdasági struktúrát erősítette, míg a kukoricatermesztés a disznóvagyonnal és a tejhaszonos gazdálkodással összekapcsolódott. A legelőn tartott jószág, a gulyás, valamint a trágyázásra és a tejhaszonra épülő istállózás mind a gazdaság hatékonyságát növelték. Göndöcs Benedek plébános hozzájárulása a méhészettel kapcsolatos tudás átadásához is hozzájárult a helyi ökoszisztéma és gazdaság diverzifikációjához. A község látképe és portáinak elrendezése a dohánytermeléshez igazodott: a numerusos gazdák és a gazdasági épületek meghatározóak voltak, a dohánypajták és a szárítóhelyek is a porták rendszerébe illeszkedtek.

Megközelítés a dohányfeldolgozás helyi műhelyeiről és pajtákról

Az újkígyói közösség kiválósága a történeti adatok szerint a maga idejében a szegedi eredetű településekből származó családok kutatói regiszterei alapján állapítható meg: a településrészletek és a családnevek sok helyen előfordultak, ami a kibocsátó városból való korábbi vándorlásokra utal. A falu tehát szigetként helyezkedett el, Szeged és környéke felé széles kapcsolatokkal, de a katolikus vallás és a helyi nyelv a „szögedi” nyelvjáráshoz kötődik, amely tovább élt a családok között. A dohánytermesztés tehát meghatározta a falu arculatát és mindennapjait: a házak, a porta, a dohányföldek, a pajta és a tosztó helyiségek mind ezt a foglalkozást szolgálták, amely a közösség identitásához kötődött.

Diagramm: Dohánytermesztés lépései Újkígyóson

Az 1842-es Rendszabályokban már megjelenő gazdasági épület, a repülő- vagy színpajta is részét képezte a közösség életének, ahol a dohánypajta és a szárításra szolgáló eszközök adták a porták alapvető szerkezetét. A gazdálkodás összetett volt: a földesúrtól bérelt szántóföldön gabona- és kukoricatermesztés, a juhtartás, a tejelő állatok, valamint a lótenyésztés mind hozzájárultak a gazdaság dinamizmusához. A tepített lamellák és a porta elrendezése a dohányföld és a ház viszonyát is meghatározták, így a közösség arculatát és kulturális identitását is formálták.

tags: #gedo #hajn #ujkigyos