Gillette reklám botrány magyarul: a “We Believe” kampány és a toxikus maszkulinitás vitája

Múlt héten reklámot jelentetett meg a Gillette, amelyről a Kreatív is beszámolt, és amelyben kiáll a zaklatások, a nőgyűlölet és a mérgező maszkulinitás ellen (toxic masculinity - olyan férfi magatartásmód, amely a hímneműek keménységét hangsúlyozza, és elítéli az érzelmek kimutatását - a szerk.).

A 117 éves márka az emberemlékezet óta állandó szlogenjét (Best a man can get, magyarul „Férfiasan tökéletes"-ként fordítják) ezzel teljesen új pályára állította, főleg, ha mellé állítjuk a szóban forgó reklám szlogenjét is, ami We Believe volt. A film csak online futott, különböző hosszúságú vágatokban, mi a leghosszabbat mutatjuk alább.

Publicitás és kutatási nézetek

Az azóta eltelt idő viszont megmutatta, hogy a Gillette szigorúan marketingszempontból tekintve nem biztos, hogy a legjobbat húzta ezzel a reklámmal, és ezt nem a hasunkra ütve mondjuk, hanem több kutatócég mérései alapján írta az AdAge.

Kezdjük azzal az egyelőre még nem kutatásokon alapuló megjegyzéssel, hogy például a jobboldali megmondóember, Piers Morgan a megjelenése után azonnal ízekre szedte a reklámot, és oda konkludált, hogy bár teljes felnőttkorában Gillette-használó volt, a mostani, „abszurd, erénycsősz PC-baromság" hatására inkább egy másik céget választ, amely kevésbé lelkes abban, hogy feltüzelje a „szánalmas, globális támadást a férfiasság ellen", majd azzal zárt, hogy „hagyjuk a fiúkat fiúknak lenni, a férfiakat pedig férfiaknak”.

Megjegyzendő, hogy a toxikus maszkulinitás férfiakra nézve mentálisan káros hatásairól meglehetősen komoly, ellenőrzött szakirodalom található. Nem beszélve például a tényleges zaklatás nőkre gyakorolt negatív fizikai és mentális hatásairól.

Negatív hatások és kutatói állítások

  • A Brandtotal nevű marketingelemző cég szerint a Gillette iránti hangulat a közösségi médiában meglepően negatív volt: 63 százalék inkább elítélte a márkát, míg 29 százalék semlegesen, és mindössze 8 százalék pozitívan viszonyult a Gillette-hez.
  • A Converseon nevű social media elemzőcég szerint az emberek 45 százaléka negatívan, 34 százaléka pozitívan értékelte a márkát.
  • A Morning Consult reklámelemzőcég megkérdezettjeinek 61 százaléka magas osztályzatot adott a reklámnak, 23 százalék közepeset, csak 17 százalék gyengét.
  • Az Ace Metrix kutatócég a reklám hosszú változatát tesztelte megkérdezettjein, akik a reklám szerethetőségét átlagon felülinek értékelték, és szerintük egyáltalán nem volt megosztó (az Ace Metrix által vizsgált összes reklám közül az alsó 2 százalékban helyezkedett el ezen mutatót tekintve).

Látszik, hogy a kutatócégektől kölcsönzött 4 állítás közül 2-2 szembemegy egymással, hiszen az alsó két adat épp, hogy a reklám jó eredményeit támasztja alá, felső kettő pedig esetleg csak egy echo chamber visszatükröződése lehet, amennyiben általában a negatív kritikák jóval nagyobb teret kapnak a közösségi médiában, mint a sokszor jóval csendesebb elismerés.

Továbbá: Az Ace Metrix 500 paneltagjának például kötelező végignézni a reklámot, míg az emberek nagy része nem ellenőrzött módon, valószínűleg a közösségi médiában futott bele, eleve már egy bizonyos kontextusban vagy színezettel tálalva. Ráadásul a Gillette által bemutatni kívánt ethosz csak a két perces filmet végignézve válik maradéktalanul egyértelművé, és a néző könnyen más véleményre juthat, ha szelektíven, vagy csak egy részét nézi meg a filmnek.

A Gillette márka tulajdonosa, a Procter & Gamble márkaigazgatója, Pankar Bhalla az AdAge-nek elmondta, hogy a reklámmal kimondott céljuk volt, hogy párbeszédre ösztönözzék az embereket, és nem lepte meg őket, hogy a közönséget polarizálta a reklám. Ráadásul mostanában a márkák előszeretettel tűznek zászlajukra társadalmi témákat, mint pl. a Google a melegek és transzneműek jogait éltette, vagy tavaly, amikor a Nike Colin Kaepernick futballistát idealizálva a faji egyenlőtlenségről húzta le a vizes lepedőt.

Vélemények és társadalmi kontextus

A reklám megjelenése idején Donald Trump, aki személyesen is sértve érezhette magát, olyanokat írt a közösségi médiában, miszerint a Nike-nak leáldozott, csődbe fognak menni a bojkott hatására. Kiderült, hogy ez nem igaz, és a Nike jól jött ki a merész reklámkampányból.

A Gillette célközönsége ugyanakkor a főleg fehér, idősebb férfiak, akik körében sem a #MeToo-kampány, sem az ennek friss hajtásaként tekinthető Gillette-reklám üzenete nem valószínű, hogy tömegesen népszerű legyen. A Brandtotal szerint az online hirdetések 34 százaléka fiatal férfiakat céloz, 51 százaléka pedig nőket, de ez utóbbi eredhet a főbevásárló dominánsan női mivoltából is. A történelmi adatok szerint a fő vevőköre a márkának továbbra is az idősebb, fehér férfiak.

A Converseon szerint a közösségi médiában egészen az 50 évesekig bezárólag főleg pozitívan viszonyulnak az emberek a reklámhoz, az 50 felettiek körében élesen negatívba vált az attitűd. Egy másik adatsor szerint pont a Gillette fő célközönsége értékelte a leginkább negatívan a reklámot. A férfiak általában negatívan, a nők pozitívan viszonyultak, míg a fehér emberek általában jóval negatívabban álltak hozzá, mint más etnikumok tagjai. Pártpreferenciát nézve a demokraták többségének körében pozitív, a republikánusok körében pedig inkább negatív reakció érkezett.

Versenykörnyezet és visszhang

A nagy rivális Unileverhez tartozó Dollar Shave Club (DSC) a Gillette felé tett „Welcome to the club” tweetjével kicsit visszhangot keltett, bár a vállalat ezt a kifejezést korábban is használta. A DSC korábbi viselkedései kapcsán is felmerült vita a kampány körül, de a fő kérdés az, hogy a Gillette új irányban képes-e fiatalabb rajongókat felzárkóztatni az elveszített korosztályhoz képest.

A botrány fokozódása közben a Gillette honlapján hangsúlyozták, hogy a jövőben aktívan megjelenítik a sztereotípiákat és azokat az elvárásokat, amelyekkel a férfiaknak meg kell küzdeniük. A kampány célja tehát a párbeszédre serkentés volt, de ez egyúttal erőteljes megosztottságot is okozott.

A reklám tartalmi elemei

A We Believe: The Best a Man Can Be című kisfilmben olyan attitűdökkel és viselkedésformákkal találkozhatunk, amelyek az erőszakot és a szexuális bántalmazást részesítik előnyben. A film több részben idézi fel a „mérgező férfiasság” témáját és a kapcsolódó példákat: a zaklatást, a vonzalom kifejezésének korlátozását, a nőkkel szembeni tiszteletlenséget és a fiúk viselkedését. Ezzel a narratívával a reklám a férfiak felelősségére és példamutatására hívja fel a figyelmet, ugyanakkor megosztó reakciókat vált ki.

We Believe kampány vizuális összefoglaló infografika a toxikus maszkulinitásról

A film megjelenítésével párhuzamosan a cég úgy nyilatkozott, hogy a kampány célja a társadalmi párbeszéd előmozdítása, és hogy a fiatalabb generációk példamutatást kapjanak a felelősségteljes magatartásról. A reklám végén a narrátor a férfiak felelősségére utal, miközben a fiatalok példaképpént tekinthetnek rájuk. A kisfilm három perc körüli hosszúságú, és a társadalmi problémák sokrétű skáláját vonultatja fel a mérgező maszkulinitás és a női megbecsülés kapcsán.

A kampány vitája tovább él, és a közösségi médiában továbbra is megosztó visszhangot kap. Egyesek úgy látják, hogy a reklám pozitív üzenetet közvetítene a nemek közötti egyenlőségért, míg mások úgy vélik, hogy túlzottan feministának vagy általánosítónak tűnik. A cég a vitát ki akarja használni a beszélgetés folyamatossá tételére és a sztereotípiák megkérdőjelezésére.

Megjelenések és kapcsolódó hírek

A The Best a Man Can Be kampány szlogenjének megidézése a korábbi kampányhoz, a The Best a Man Get-hez kapcsolódik, és a narratívát korszerűsíti a jelenlegi társadalmi hangulathoz. A reklám elindítása után a média több irányból vizsgálta a hatást: a nézők véleménye megosztó, a márka pedig igyekezett reagálni a felvetett problémákra és továbbvinnia a beszélgetést.

A botránnyal összefüggő beszámolók rávilágítottak arra, hogy a közönség különböző csoportjai eltérően értékelik a tartalmat: a fiatal férfiak és a nők egyaránt, de különösen az idősebb, fehér férfiak között lehet a legérzékenyebb az elfogadás vagy a visszautasítás aránya. A közösségi médiában zajló viták és a bojkott felhívások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kampány még a videón túli hatásokat is kiváltson.

tags: #gillette #reklam #botrany #magyarul