Az érzelmi intelligencia fejlesztésének stratégiái az üzleti kommunikációban és a szervezetfejlesztésben összefüggő területek közé tartoznak, és a szervezeti teljesítmény javításának egyik vezető útját jelentik.
Bevezetés a témába
Az érzelmi intelligencia kutatásának története részben igazolja is ezt a megállapítást, hiszen már a múlt század első felében megjelentek olyan nézetek, amelyek „általános emberi készségekről” szóltak, és az emberi kapcsolatok, a társadalmon belüli viselkedés, és a sikeresség között kerestek összefüggéseket.
Az érzelmi intelligencia és a szervezeti kommunikáció összefüggései kiemelten fontosak a vezetői teljesítmény és a csapatdinamika szempontjából.
Az EI fogalma és mérési módszerei
Az érzelmi intelligencia fogalma az 1990-es évek elejétől használatos.
A kompetenciaalapú megközelítésben a mérés lehet képesség- vagy teljesítményalapú.
A jelenlegi eszközök közül a 360 fokos értékelés megengedi, hogy önmagunkkal és mások megfigyeléseivel összevetve értékeljük az EI-t.
A teljesítményalapú mérések azt vizsgálják, hogy az egyén mennyire hatékonyan képes saját érzelmeit kifejezni, mások érzelmeit felismerni, a konfliktusokat kezelni és hatékonyan kommunikálni.
A neurolingvisztikai megfontoláson alapuló mérés (LEAS) egyszerű szövegelemzéssel tárja fel az érzelmi tudatosság szintjét.
A képesség alapú mérés az érzelmi intelligenciát az IQ-hoz hasonlóan képességként kezeli, és feladatok megoldásán keresztül méri ezeket a képességeket. A MSCEIT az egyetlen ilyen típusú eszköz, amely felismeri-e saját érzéseinket és a körülöttünk élők érzéseit, képesek-e generálni és megérteni érzelmi láncokat, s megfelelően kezelni az érzelmeket.
Az EI fejlesztésének szervezeti megközelítése
Az érzelmi intelligencia fejlesztésére a szervezetek és az egyének is kidolgozhatnak stratégiákat: coaching, képzés és EI menedzsment stratégiák kerülnek bemutatásra.
A szervezetfejlesztés célja, hogy a szervezeti viselkedés, a beállítódások és a kapcsolatok átalakításával javítsa a szervezet életképességét.
Az alábbi példák interneten megjelent álláshirdetések elvárásait hordozzák, bemutatva a magyar munkaadók elvárásait: jó kommunikációs és tárgyalási készség, precizitás, kreativitás, önálló problémamegoldó képesség, határozottság, terhelhetőség, rugalmasság, megbízhatóság, felelősségtudat, hatékony konfliktuskezelés.
A nemzetközi vállalatok elvárásai még pontosabbak és szigorúbbak lehetnek: gyors ütemű, önálló munkavégzés, figyelem a részletekre, önálló kezdeményezőkészség, kiváló interperszonális kommunikáció, határidők betartása, etikai normák, képviseleti készség.
Az elvárások nagy részben megfeleltethetők a GOLEMAN által meghatározott kompetenciáknak: kommunikáció, önkontroll, innováció, kezdeményezés, rugalmasság, csoportmunka és vezetői feladatok.
Miért fontosak az EI-készségek a munkahelyen?
A munkahelyi sikeresség sokkal inkább függ az érzelmi képességektől (EQ), mint az intellektuális intelligenciától (IQ).
Egy motivált munkatárs rövid idő alatt pótolhatja a kevesebb tudást, míg egy kevésbé motivált versenyző hosszabb idő alatt szerzi meg ugyanazt a tudást.
Az EI élethosszig tartó fejlesztése
Az érzelmi intelligencia fejlesztése élethosszig tartó folyamat, amely a nevelés és a képzés keretein belül valósul meg.
A felsőoktatásban az érzelmi képességek alig változnak, mert a képzés főként az intellektuális fejlesztésre koncentrál, a kreditrendszer pedig nehezíti a személyes visszajelzéseket és a valódi csoportmunkát.
A hallgatói csoportok szétesése és a kohézió csökkenése rontja a szociális kompetenciák fejlődését, míg a személyes kompetenciák gyakran elmaradnak a munkaadók elvárásaitól.
Az 1. ábra rámutat arra, hogy a kredites rendszer és a hallgatói szervezetek korlátozzák a személyes és szociális kompetenciák fejlődését. A tartalmi és szervezeti tényezők összefüggésben állnak az EI fejlesztésével a felsőoktatásban.
Miért ragaszkodnak a munkaadók az EI-hez?
A munkaadók számára az EI fejlesztése és mérése kulcsfontosságú a kiválasztási folyamatban, mivel az érzelmi kompetenciák befolyásolják a teljesítményt és a csapatdinamikát.
Az EI fejlesztése segít abban, hogy a dolgozók hosszú távon is hatékonyak legyenek és fenntartsák a magas teljesítményt a gyorsan változó környezetben.
Stratégiák gyakorlati alkalmazásra
A coaching és a képzési programok alkalmazása lehetővé teszi a diákok és dolgozók EI-jának fejlesztését, amely növeli a diploma értékét és a vállalatok versenyképességét.
A szervezetfejlesztés és az EI fejlesztésének integrált megközelítése hozzájárul a szervezet hatékonyságának javításához, és célja, hogy a vezetők és a munkatársak érzelmi kompetenciái összhangban legyenek a stratégiai célokkal.
Kihívások és jövőbeli kilátások
A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összhang erősítéséhez szükség van megbízható EI-felmérésekre és átfogó fejlesztési programokra, amelyek figyelembe veszik a különböző korosztályok és csoportok sajátosságait.
Bizonyos mintázatok azt mutatják, hogy az EI mérésére többféle módszer áll rendelkezésre, és ezek közül a legmegbízhatóbb az összetett értékelés, amely magában foglalja az önértékelést, a 360 fokos értékelést és képesség-alapú teszteket.

Hogyan teszi az érzelmi intelligencia a vezetőket hatásosabbá | Gemma Garcia Godall | TEDxIESEBarcelona
Az érzelmi intelligencia fejlesztése élethosszig tartó folyamatos tanulást igényel, amelyet a felsőoktatási intézmények és a munkaadók közös érdekének kell tekinteniük, hogy a fiatal szakemberek piacképesek legyenek.
- Az EI fejlesztésének stratégiái: coaching, tréning és EI-menedzsment.
- A munkahelyi elvárások tükrében az EI-kompetenciák összefüggése a teljesítménnyel.
- A felsőoktatásban felmerülő korlátok és lehetőségek az érzelmi fejlődés támogatására.
- A mérési eszközök sokrétűsége és pontossága az EI értékelésében.
| Elvárások | Kapcsolódó kompetenciák | Megvalósítás |
|---|---|---|
| jó kommunikációs és tárgyalási készség | kommunikáció, kapcsolatteremtés | képzési modulok, gyakorlati szituációk |
| precizitás | önkontroll, részletekre való figyelés | oportunis ellenőrzés, visszajelzések |
| kreativitás | újító készség | projektalapú feladatok |
| önálló problémamegoldó képesség | önállóság, felelősségtudat | szemléletformáló feladatok |
tags: #gondor #andras #uzleti #kommunikacio