Gondor András üzleti kommunikáció és érzelmi intelligencia szervezeti teljesítményre gyakorolt hatásai

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének stratégiái az üzleti kommunikációban és a szervezetfejlesztésben összefüggő területek közé tartoznak, és a szervezeti teljesítmény javításának egyik vezető útját jelentik.

Bevezetés a témába

Az érzelmi intelligencia kutatásának története részben igazolja is ezt a megállapítást, hiszen már a múlt század első felében megjelentek olyan nézetek, amelyek „általános emberi készségekről” szóltak, és az emberi kapcsolatok, a társadalmon belüli viselkedés, és a sikeresség között kerestek összefüggéseket.

Az érzelmi intelligencia és a szervezeti kommunikáció összefüggései kiemelten fontosak a vezetői teljesítmény és a csapatdinamika szempontjából.

Az EI fogalma és mérési módszerei

Az érzelmi intelligencia fogalma az 1990-es évek elejétől használatos.

A kompetenciaalapú megközelítésben a mérés lehet képesség- vagy teljesítményalapú.

A jelenlegi eszközök közül a 360 fokos értékelés megengedi, hogy önmagunkkal és mások megfigyeléseivel összevetve értékeljük az EI-t.

A teljesítményalapú mérések azt vizsgálják, hogy az egyén mennyire hatékonyan képes saját érzelmeit kifejezni, mások érzelmeit felismerni, a konfliktusokat kezelni és hatékonyan kommunikálni.

A neurolingvisztikai megfontoláson alapuló mérés (LEAS) egyszerű szövegelemzéssel tárja fel az érzelmi tudatosság szintjét.

A képesség alapú mérés az érzelmi intelligenciát az IQ-hoz hasonlóan képességként kezeli, és feladatok megoldásán keresztül méri ezeket a képességeket. A MSCEIT az egyetlen ilyen típusú eszköz, amely felismeri-e saját érzéseinket és a körülöttünk élők érzéseit, képesek-e generálni és megérteni érzelmi láncokat, s megfelelően kezelni az érzelmeket.

Az EI fejlesztésének szervezeti megközelítése

Az érzelmi intelligencia fejlesztésére a szervezetek és az egyének is kidolgozhatnak stratégiákat: coaching, képzés és EI menedzsment stratégiák kerülnek bemutatásra.

A szervezetfejlesztés célja, hogy a szervezeti viselkedés, a beállítódások és a kapcsolatok átalakításával javítsa a szervezet életképességét.

Az alábbi példák interneten megjelent álláshirdetések elvárásait hordozzák, bemutatva a magyar munkaadók elvárásait: jó kommunikációs és tárgyalási készség, precizitás, kreativitás, önálló problémamegoldó képesség, határozottság, terhelhetőség, rugalmasság, megbízhatóság, felelősségtudat, hatékony konfliktuskezelés.

A nemzetközi vállalatok elvárásai még pontosabbak és szigorúbbak lehetnek: gyors ütemű, önálló munkavégzés, figyelem a részletekre, önálló kezdeményezőkészség, kiváló interperszonális kommunikáció, határidők betartása, etikai normák, képviseleti készség.

Az elvárások nagy részben megfeleltethetők a GOLEMAN által meghatározott kompetenciáknak: kommunikáció, önkontroll, innováció, kezdeményezés, rugalmasság, csoportmunka és vezetői feladatok.

Miért fontosak az EI-készségek a munkahelyen?

A munkahelyi sikeresség sokkal inkább függ az érzelmi képességektől (EQ), mint az intellektuális intelligenciától (IQ).

Egy motivált munkatárs rövid idő alatt pótolhatja a kevesebb tudást, míg egy kevésbé motivált versenyző hosszabb idő alatt szerzi meg ugyanazt a tudást.

Az EI élethosszig tartó fejlesztése

Az érzelmi intelligencia fejlesztése élethosszig tartó folyamat, amely a nevelés és a képzés keretein belül valósul meg.

A felsőoktatásban az érzelmi képességek alig változnak, mert a képzés főként az intellektuális fejlesztésre koncentrál, a kreditrendszer pedig nehezíti a személyes visszajelzéseket és a valódi csoportmunkát.

A hallgatói csoportok szétesése és a kohézió csökkenése rontja a szociális kompetenciák fejlődését, míg a személyes kompetenciák gyakran elmaradnak a munkaadók elvárásaitól.

Az 1. ábra rámutat arra, hogy a kredites rendszer és a hallgatói szervezetek korlátozzák a személyes és szociális kompetenciák fejlődését. A tartalmi és szervezeti tényezők összefüggésben állnak az EI fejlesztésével a felsőoktatásban.

Miért ragaszkodnak a munkaadók az EI-hez?

A munkaadók számára az EI fejlesztése és mérése kulcsfontosságú a kiválasztási folyamatban, mivel az érzelmi kompetenciák befolyásolják a teljesítményt és a csapatdinamikát.

Az EI fejlesztése segít abban, hogy a dolgozók hosszú távon is hatékonyak legyenek és fenntartsák a magas teljesítményt a gyorsan változó környezetben.

Stratégiák gyakorlati alkalmazásra

A coaching és a képzési programok alkalmazása lehetővé teszi a diákok és dolgozók EI-jának fejlesztését, amely növeli a diploma értékét és a vállalatok versenyképességét.

A szervezetfejlesztés és az EI fejlesztésének integrált megközelítése hozzájárul a szervezet hatékonyságának javításához, és célja, hogy a vezetők és a munkatársak érzelmi kompetenciái összhangban legyenek a stratégiai célokkal.

Kihívások és jövőbeli kilátások

A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összhang erősítéséhez szükség van megbízható EI-felmérésekre és átfogó fejlesztési programokra, amelyek figyelembe veszik a különböző korosztályok és csoportok sajátosságait.

Bizonyos mintázatok azt mutatják, hogy az EI mérésére többféle módszer áll rendelkezésre, és ezek közül a legmegbízhatóbb az összetett értékelés, amely magában foglalja az önértékelést, a 360 fokos értékelést és képesség-alapú teszteket.

Infografika az EI mérésének és fejlesztésének módszereiről

Hogyan teszi az érzelmi intelligencia a vezetőket hatásosabbá | Gemma Garcia Godall | TEDxIESEBarcelona

Az érzelmi intelligencia fejlesztése élethosszig tartó folyamatos tanulást igényel, amelyet a felsőoktatási intézmények és a munkaadók közös érdekének kell tekinteniük, hogy a fiatal szakemberek piacképesek legyenek.

  1. Az EI fejlesztésének stratégiái: coaching, tréning és EI-menedzsment.
  2. A munkahelyi elvárások tükrében az EI-kompetenciák összefüggése a teljesítménnyel.
  3. A felsőoktatásban felmerülő korlátok és lehetőségek az érzelmi fejlődés támogatására.
  4. A mérési eszközök sokrétűsége és pontossága az EI értékelésében.
ElvárásokKapcsolódó kompetenciákMegvalósítás
jó kommunikációs és tárgyalási készségkommunikáció, kapcsolatteremtésképzési modulok, gyakorlati szituációk
precizitásönkontroll, részletekre való figyelésoportunis ellenőrzés, visszajelzések
kreativitásújító készségprojektalapú feladatok
önálló problémamegoldó képességönállóság, felelősségtudatszemléletformáló feladatok

tags: #gondor #andras #uzleti #kommunikacio