A szépség fogalma sokrétű, és kultúránként, sőt, egy adott kultúrán belül is változhat. Afrikában a hajviselet és a külső megjelenés évszázadok óta fontos szerepet játszik a társadalmi normák, a kulturális identitás és az egyéni státusz kifejezésében. Az afrikai nők szépségideáljai gyakran tükrözik a hagyományokat, a mindennapi élet kihívásait és a globális divatirányzatok hatásait.
„Tükör nélkül nem tudhattuk, hogy legalább néhány vonásunk megfelel-e annak a szépségideálnak, amelyet a házasságközvetítő asszonyok méltattak, dalok, közmondások és mesék dicsőítettek: homlokot szabadon hagyó, bőséges hajzat, kicsi, egyenes orr, távol álló fogak és az előkelő származást jelző fekete fogíny.” Ez a gondolat jól szemlélteti, hogy a szépség megítélése nem mindig volt objektív, és gyakran külső források, mint például a házasságközvetítők vagy a kulturális narratívák határozták meg.
Ez a tutszik szépségeszménye, ahogy Scolastique Muka-songa ruandai írónő emlékszik rá önéletrajzi regényében. Tükör nem létezett, fodrász sem - a faluban csak a férfiaknak volt borbélyuk, aki az út mentén, egy nagy fikusz alatt helyezte el az ügyfeleknek való egyetlen széket. „Nekünk az egyik lánytestvér vagy barátnő vágta bele sűrű, göndör hajunkba a félhold formájú geometriai alakzatokat: ezt a frizurát amasunzunak nevezik, és csak a házasulandó fiatal lányok viselik, amíg férjet keresnek.” Az amasunzu frizura egyedi azonosítóként szolgált, jelezve a viselő nemi és társadalmi státuszát.
A városokban ekkor - az 1970-es évek elején - már nem volt szokásban az amasunzu, ez a régimódi és inkább megalázónak érzett frizura. Az általános divat a göndör haj kiegyenesítése volt, a szakiskola kollégiumában is, ahová az elbeszélő került. A sima haj eszménye kezdett terjedni, ami új kihívásokat és módszereket hozott a hajformázás terén.
A hajegyenesítés módszerei és társadalmi jelentősége
„Csak néhány kiváltságosnak volt meg a művelethez szükséges eszköze: egy sűrű fogú, fanyelű fémfésű. Tűzön föl kellett forrósítani, és elegendő volt végighúzni göndör hajzatunk vad bozótján, hogy a hajszálak selymes, lágyan hullámzó tincsekben omoljanak le a vállunkra.” A forró fésűvel történő hajegyenesítés bonyolult és időigényes folyamat volt, amely a gazdagabb rétegek számára volt elérhető.
A sima haj eszménye, bár vonzó volt, a mindennapokban nehezen volt elérhető mindenki számára. „Csak néhány kiváltságosnak volt meg a művelethez szükséges eszköze: egy sűrű fogú, fanyelű fémfésű. Tűzön föl kellett forrósítani, és elegendő volt végighúzni göndör hajzatunk vad bozótján, hogy a hajszálak selymes, lágyan hullámzó tincsekben omoljanak le a vállunkra.”
A faluról fölkerült szegény lányok megtalálták maguknak az alternatív megoldást, méghozzá a kollégium mosókonyhájában. „Ott voltak a faszénnel tüzesített vasalók. Igaz, hogy a vasaló súlyos tárgy, és nem olyan könnyen kezelhető, mint a fésű, de azért, ha elég forró, ki tudja egyenesíteni a göndörséget. »Kivasaljuk a hajunkat«, nevetgéltünk. A jobb hatékonyság érdekében előbb bekentük a hajunkat zsírral, amit a reggelire kapott zsíros kenyérről kapartunk le észrevétlenül.” Ez a módszer jól mutatja a kreativitást és az alkalmazkodóképességet a szépségápolásban.
A hajegyenesítés módszere csak annyit változott az idővel, hogy megjelent a sütővas. Egy 90-es években játszódó togói regényben - Cola cola jazz a címe - ezt olvashatjuk: „A hajam sercegve sült, mint egy kecskegida szőre a tűz fölött. Nővérem a parázstartó lángjai fölé tette a sütővasat, izzásig hagyta hevülni, és nekiment vele kari-tévajjal bőségesen bekent hajamnak. Ebből sűrű füst kerekedett, fanyar szag áradt szét körülöttünk. Én csönd-ben szenvedtem. Hiába a jeges vízbe mártott törülköző a vállamon, a forró, olvadt vaj becsurgott a nya-kamnál és égette a bőrömet.” A sütővas használata még veszélyesebb és fájdalmasabb volt, mint a forró fésűé, de a vágy a sima haj iránt továbbra is erős maradt.
Afrika Szegénysége Nem Véletlen
Bőrfehérítés és a külső megjelenés
„...csak fecsegett reggel, délben, este a kövér téns-asszonyokkal, elvált és özvegy nőkkel, ezekkel a bűzlő -ruhás boszorkányokkal, ezekkel a pajkosseggűekkel, akik fehérítik a bőrüket, akik kiegyenesítik a hajukat, hogy a fehér nőkre hasonlítsanak, miközben a fehér nők közül egyesek úgy fonják a hajukat, ahogyan a néger nők szok-ták, látod a problémát, ugye, a feleségem tehát az ilyen dőljhátrakatákkal lógott...” Ez a kritika jól mutatja a belső ellentmondásokat és az elvárásokat a külső megjelenéssel kapcsolatban. Míg egyesek a fehér nyugati szépségideálokat próbálják utánozni, addig a nyugati nők egy része éppen az afrikai frizurákat veszi át.
Afrikában a nőket mindig sikerült megnevettetnem azzal, hogy a fehérek képesek órákig feküdni a napon krémekkel bekenve, csak hogy jó barnára süljenek. A vidámságot növelte, hogy az afrikai nők között mindig akadtak néhányan, akik viszont világosítani akarták szép fekete bőrüket. Ezt egy Ambi nevű kenőccsel csinálták, amitől elég gyakran foltos lett a bőrük - úgy is hívták őket, némi megvetéssel, hogy párducok.
Párizs bevándorlóktól tarka Belleville negyedében is megszégyenítés éri a fiatal nőt, aki dühödten megy reklamálni barátai közé a sarki kávéházba. A kameruni származású Calixthe Beyala egyik regényében vagyunk: „- Bőrfehérítő bűbájolást ígért! De az az ember egy tolvaj! Becsapott! Elvette a pénzemet, és én végigcsináltam a bűbájolást, ahogy ő mondta, és imádkoztam, és tessék, még feketébb vagyok, mint azelőtt! Próbáld csak ki, Kuam bácsi, majd meglátod, hogy nem mondtam hülyeséget. - De nekem nincs kedvem változtatni a színemen! - mondja az öreg Kuam. - Szeretem a bőrömet olyannak, amilyen. - Jó, jó, de mégiscsak ti, pasik késztetitek a nőket, hogy fehé-rítsék ki magukat - mondja a lány. - Na, én aztán biztos nem! - válaszol Kuam meg-botránkozva. - Az én feleségem szénfekete, és olyannak szeretem, amilyen.” Ez a párbeszéd jól illusztrálja a bőrfehérítés körüli társadalmi feszültségeket és az önelfogadás fontosságát.
Fejkendő, grigri, fétiskarika: a hagyományok és védelem szimbólumai
Afrikában én is hamar rászoktam a fejkendő viselésére: a Száhel-övezet félsivatagi hőségében ritkán lép ki az ember e nélkül a szabadba. A fejkendő viselése praktikus okokból is elterjedt, de a megkötésének módja is jelentőséggel bír.
A fejkendő megkötésének számos módja létezik, és mind valamilyen jelentéssel bír. A keményített kendő csücskei, ha ügyesen tekerik-csomózzák az anyagot, különféle irányokba meredve különféle üzeneteket hordoznak. Sembène Ousmane szenegáli író 1960-ban megjelent regényében olvashatjuk: „Patakzott a veríték Máme Szofi fényes fekete arcáról. Ruhája nyakkivágásánál látni lehetett grigrijeinek és amulettjeinek bőrzsinórjait.- Ajjajjaj, ajjajaj - nyögte és alsókarjával megtörölte a homlokát, amitől kicsit elmozdult »pofon az anyósnak-apósnak« módjára megkötött, keményített fejkendőjének két szemtelenül szétálló szarva.” A fejkendő mintázata és megkötése informális kommunikációs csatornaként is funkcionált.
A már idézett ruandai regényben is találkozunk jelentéssel bíró fejkendőmegkötéssel. Egy fővárosból érkezett fiatal nő iránt rajonganak az iskolás kislányok: „Fenntartás nélkül csodáltuk járását, öltözködését. Olyan volt, mintha maga a főváros jött volna le ide hozzánk. Ringattuk, mint ő, az apró fenekünket, amely nyilvánvalóan nem tudott versenyre kelni az ő kidomborodó hátsójával, irigyeltük tarka ruháit, magas sarkú cipőit. Utánozhatatlan volt, ahogy a kendőjét megkötötte a fején, ezt a módit úgy hívják: »sinabwana«, azaz akinek-nincs-férje«.” A "sinabwana" frizura a női státuszra utalt, és a fiatal lányok számára az elvágyódás és a felnőtté válás szimbóluma volt.
Ami pedig a grigriket és az amuletteket illeti, az a természtes, ha csak a bőrzsinórjuk látszik a nyakban, mert a hatékonysághoz a grigrit a bőrhöz simulva kell viselni. És noha a ruha eltakarja, a védelmező talizmánt mindig ékszerrel felérő, díszesen megmunkált, különféle színekre festett, rojtos bőrtasakok rejtik. A grigrik és amuletteket a rossz szellemek és a balszerencse elleni védelemként viselték.
Máme Szofi mellett, ugyanabban a Sembène Ousmane-regényben, az idős Ramatuláj is mindig hordja öltözéke alatt, testéhez simulva a grigrijeit. „Ramatuláj hosszú köpenye erősen kidudorodott a hasán a rengeteg amulettől, amelyek egymást keresztező madzagokon lógtak a nyakában. A könyöke táján vörös, sárga és fekete fétiskarikák szorították a karját.” A fétiskarikák is beillenek ékszernek. De fő céljuk nem a díszítés, hanem a védelem minden rossz ellen. Ismerek egy Budapesten élő szenegáli fiút, akin mindig rajta van az ezüst karkötője. „Nálunk mindenki hord valami ezüstöt magán - mesélte egyszer -, mert az ezüst megvéd.” Szenegál más vidékein fekete vas karkötőt visel mindenki, még az egészen kicsi gyerekek is. Őket az védi meg. De az is mindig szépen megmunkált, mint az ékszerek.
Az úgynevezett göndör hajú lány módszert (angolul curly girl method, CGM) Lorraine Massey fejlesztette ki természetes loknis, hullámos és göndör hajúaknak. Elveti a kémiai anyagokkal való hajkezelést. Ez a hajápolási procedúra ellenzi a szulfát tartalmú sampon használatát, ugyanis túl durvának tartja a göndör hajszerkezet számára. Többek között egy tisztító kondicionáló használatát kéri a sampon helyett, más néven kondicionáló mosásnak vagy együttmosásnak nevezik. Továbbá, nincsenek szilikonok a folyamatban, amelyeket sok kereskedelmi kondicionálóban és hajformázó termékben használnak. Ajánlott a diffúzor hajszárítófej használata fúváskor, fésűk, kefék vagy frottírtörölközők nélküli szárítás. A CGM-módszer tippeket is tartalmaz a hajzselé és más hajformázó termékek használatához. A cél általában a természetesen göndör haj gyengéd kezelése, minimálisra csökkentve a haj kutikulájának károsodását, hogy az hidratált maradjon, mivel a göndör haj hajlamosabb a szárazságra, mint az egyenes haj; és talán a legfontosabb, hogy inkább hangsúlyozzuk, mint zavarjuk a haj természetes göndörségét. Az Andre Walker hajtípus-rendszere és a Fia hajtípus-rendszere a göndörségi típusokat 2-től 4-ig és A-tól C-ig osztályozza (ami a göndörség fokozódó feszességét jelenti), az 1-es típus pedig a göndörség teljes hiányát (vagy egyenes hajat) jelenti. A 2-es típus jellemzően különböző fokú hullámos hajat foglal magába, a 3-as típus laza, spirál alakú fürtöket, a 4-es típus pedig a feszesebb fürtöket, hajlatokat és tekercseket, úgynevezett 'csigákat' szemlélteti.