A görögkatolikus temetőt 1777-ben nyitották a város keleti részén, egy kiemelkedő löszháton. Árokkal, sövénnyel vették körül. Ettől fogva ide temetkeztek a görögkatolikus hívek. A sírjelek többsége bizonyára fából készült, de a tehetősebbek kőből állíttattak síremléket. Közéjük tartozott a nemes Szilvásy család; szerencsés módon Szilvásy Mihály és családjának 1874-ből való síremléke máig megmaradt.
A barokk korban kedvelt szív alakú síremlék törött, a sírkő alakját követő vaspánttal van megerősítve. Esperesi kerület: Szegedi Esperesi Kerület. A parókia címe: 6900 Makó, Erdélyi püspök utca 9. Postacím: 6900 Makó, Erdélyi püspök utca 9. Telefonszám: (62) 211 328. Titulus: Istenszülő oltalma. Templombúcsú: október 1. Alapítás éve: 1740-es évek. Anyakönyvek: 1791. A templom/kápolna címe: Templomépítés: 1776-1778. Filiák és misézőhelyek: Battonya (gk. templom), Békéscsaba (rk. templom), Gyula (rk. templom), Hódmezővásárhely (rk. templom), Orosháza (rk. templom), Szarvas (rk. templom), Szentes (rk. templom). A parókiához tartozó összes település: Battonya, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Orosháza, Szarvas, Szentes. Szolgálattevő személyek: 2014- Biró István parókus, 2023- Troszt Máté kisegítő lelkész, 2024- Gedeon Tamás segédlelkész. Eddigi szolgálattevők: 1913-1920 Borlán János segédlelkész, 1920-1937 dr. Toma László parókus, 1921-1935 Groholy Jenő segédlelkész, 1937-1958 dr. Rohály Ferenc Miklós parókus, 1939-1946 Oláh Kornél segédlelkész, 1958-1970 Véghseö György parókus, 1970-2014 id. A Görög Katolikus Temető történeti áttekintése részletezi Makó görögkatolikus közösségének korai telepítését Stanislavich Miklós püspök irányításával.
Az akkori törzsökös várostól távol alakult ki az ún. orosz fertály. Két utca alkotta: a Nagyorosz (Erdélyi püspök) és a Kisorosz (Toldy). Nyugati felében épült fel 1777-1778-ban a templomuk, keleti részen a temető, amelyet a nép ma is orosz temetőnek nevez. A temető hivatalosan 1777-ben létesült. Eredetileg alig volt nagyobb egy katasztrális holdnál, mai kiterjedése a belső legelők kiosztásakor, 1861-ben jött létre.
A temetőkápolnát Ferenczy Lászlóné Fejérvári Mária hagyatékából a családi sír fölé 1847-ben építették klasszicista stílusban. Erdélyi Vazul makói születésű nagyváradi püspök szentelte föl. Jeles személyek közé sorolható BOROS JÁNOS (1845-1919) makói görög katolikus parókus esperes, akit a tanácsköztársaság idején meghurcoltak, és ez váltotta ki halálát; DÉGI ISTVÁN (1935-1992), eredetileg kovács, majd színházi- és filmszínész, sok filmet készített; EGRESY PÉTER (1866-1946) hosszú ideig a makói görög katolikus egyházközség kántora; FEJÉRVÁRY KRIPTA (12) Itt nyugszik Fejérváry Péter és rokoni kapcsolatai, köztük Fejérváry Erzsébet; valamint Szentes Vidor (1849-1903) a székely nemesi család sarja, városunkban királyi körjegyző.
Az 1740-es évek közepén a településtörténet szerint a görögkatolikusok Makóra történő betelepítése Stanislavits Miklós püspök nevéhez fűződik. A belső városrészek kialakulása során a többi vallási közösséggel együtt a görögkatolikusok is fokozatosan megtelepedtek az úgynevezett orosz fertály környékén. A templom építésének folyamata 1776-1878 közötti időszakban zajlott. A 1778-as szentelésre és az 1786-os felszentelésre emlékezik a történeti anyag: a templom az akkori kegyúr, Erdélyi Vazul püspök vezetése alatt kapta kegyelmi áldását, miközben a hívek részvételével, adományokkal és munkával épült. A templom búcsúját október első vasárnapján tartják.
Az 1844-es kánoni látogatás jegyzőkönyve felidézi a templom és a hitélet közti nemzeti ellentétek megnyilvánulásait: a déli oldalkapu felett ruszin felirat állt, amelyet a plébános próbált megváltoztatni, majd a hívek között kialakult feszültséget kissé mérsékelte, hogy a bizottság egyetértésben dolgozzon a templom ügyein. A kórus 1857-ben épült meg, majd 1887-ben renoválták és kibővítették. A templomot több felújítás érte: 1978-ban külseje teljesen felújították, 1984-ben pedig visszaállították a rokokó tagozatokat és korszerűsítették a tetőfedést és csatornázást. A templom egytornyú, késő barokk stílusban épült, és a torony építészeti részletei hangsúlyosak: a sarkokat kiemelt lizénák, a nyílászárók szegmentívesek, a toronysisak szélesen ívelő.
A temetőkápolna a temető szakrális felszerelésének része, műemléki jellegű. Erdélyi Vazul püspök 1847-ben szentelte fel. Ravatalozásra is használják, a korpusszal övezett kovácsoltvas kerítésű kőkereszt városképi jelentőséggel bír. A temetőhöz tartozó tárgyak közül többet a megye iparművészeti kincsei között tartanak számon: aranyozott ezüstkehely, talpát díszes gyümölcsköteg díszíti, valamint a puszpángfa faragású talpaskereszt, amelyet 1844-ben ajándékozott Erdélyi Vazul püspök.
A görögkatolikus temető és templom történetét a helyi okiratok, az egyházközség vezetői és a településtörténeti források egyaránt megerősítik. A hagyományok és az építészeti elemek gazdag örökséget képeznek Makó kulturális tájában, amelyet a helybeliek és a kutatók egyaránt gondoznak és védnek.

Kapcsolódó helyszínek és személyek
- Boro János (1845-1919) makói görög katolikus parókus esperes, akit a tanácsköztársaság idején meghurcoltak.
- Dégi István (1935-1992) eredetileg kovács, majd színházi- és filmszínész, több neves színházban dolgozott.
- Egresy Péter (1866-1946) hosszú ideig a makói görög katolikus egyházközség kántora.
- Fejérváry Kripta (12) itt nyugszik Fejérváry Péter és rokoni kapcsolatai, köztük Fejérváry Erzsébet.
A templom és a temető közösségi élete szorosan összefonódik Makó történetével, amelyben a görögkatolikus jelenlét és a helyi műemléki értékek megőrzése fontos kulturális feladatként jelen van.
- 1740-es évek: Makói görögkatolikus közösség betelepítése Stanislavits Miklós püspök által.
- 1776-1778: templomépítés; 1778: szentelés; 1786: szentelés fölvétel a Mária oltalma tiszteletére.
- 1847: temetőkápolna felavatása Ferenczi Lászlóné Fehérváry Mária hagyatékából.
- 1878: templom renoválása; 1887: tetőzet és belső munkálatok; 1978: külső felújítás.