Belvárosunk templomaival zárjuk az Edelényben található látványosságok sorát, melyek a Jézus Szíve római katolikus, illetve a Szent Kereszt felmagasztalása görögkatolikus templomok.
Jézus Szíve római katolikus templom története és építészete
A jelenlegi edelényi római katolikus templom az egyházközség ötödik temploma. A legelső valószínűleg fából épült a XII-XIII. században. A második a mostani belvárosi református templom szentélye volt, amit a reformációkor az új hitű közösség elvett. Ma így is nevezik „öreg templom”. A harmadik mellette épült egy alacsonyabb, kisebb templom lehetett. Ezt azért bontották le, mert a másik templom tetejéről ráfolyt víz beáztatta. Sokáig a Coburg Kastély kápolnáját használták a katolikusok, amíg 1905-ben felszentelték a jelenlegit.
Nagy Géza akkori plébános úgy kezdte az építkezést, hogy támogatókat keresett. Magyarország gyászolta Erzsébet királynőt /ismertebb neve: Sissy/, és az ő emlékére ajánlotta, mintegy fogadalmi templomként. Ezzel a gesztussal megnyerte a Ferenc József császárt és Coburg Ferenc herceget is, aki saját téglagyárából 32 000 db téglával támogatta az építkezést. A császár 1907-ben küldött egy feliratos, gazdagon díszített aranyozott kelyhet. A templom helyén korábban mocsaras, vizes terület volt, ezt az edelényi gazdák saját maguk töltötték föl. Meg volt határozva, hogy kinek-kinek mennyi szekér földet kell hozni.
A budapesti Makovszky Ferenc volt a tervező építész. A munkát 1903 őszén elkezdték, és 1904. november közepére már be is fejezték. A belső berendezés 1905 májusára készült el. A templom felszentelése 1905. július 2-án történt meg. Az orgonát 1906 tavaszán építették be a helyére a híres pécsi Angster és fia orgonaépítők. Neogót stílusú, római kereszt alaprajzú 22 méter a hosszúsága, a szélessége pedig 16 méter. A belső magassága 11 méter, a torony pedig 26 méter. Az első toronyórát 1921-ben adományozták.
A freskókat és a belső festést 1976-ban készítette Takács István híres mezőkövesdi festő és a testvére. A szentélyben látható balra a „kenyérszaporítás csodája”, jobbra az „utolsó vacsora”. A templomhajóban balra elől „Lázár feltámasztása”, hátul „Jézus betegeket gyógyít”, jobb oldalon elől „Jézus megáldja a gyermekeket”, hátul „egy vakot gyógyít meg”. A kupolában lévő freskók a megváltás nagy eseményeit örökíti meg: jobbra az „Angyali Üdvözlet”, balra „Jézus születése és a pásztorok és királyok hódolata” /Karácsony/, elől „Jézus föltámadása” /Húsvét/, hátul a „Szentlélek kiáradása” /Pünkösd/. Baloldalon az ablakok fölött „Jézus a világmindenség királya” /Pantokrátor: kezében az élet könyve/, jobboldalon „Jézus a jó pásztor”.
A szobrok az oltáron középen „Jézus Szíve”, balra „Szent József a Kisdeddel”, jobbra „Szent István király”. Keresztelőkút tetején „János megkereszteli Jézust”. A szószék oldalán a négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, alatta az ún. „hordozható Mária” szobor a tartójával együtt, valamikor körmeneten, rúdon, a vállukon vitték ezt az emberek. A kis szobrocskák: balra a „Prágai Kisjézus”, jobbra a „Piéta”, hátul balra „Szent Antal”, jobbra „Szent Margit”. Az üvegablakok közül a középső „Szent Erzsébetet” ábrázolja. Különlegessége, hogy az arc Erzsébet /Sissy/ magyar királyné arca. Balra „Szent Anna a gyermek Máriával”, jobbra „Szent László magyar király”. A mellékoltárok közül a baloldali Szent Antal, a jobboldali Szűz Mária oltára.
A görögkatolikus Szent Kereszt felmagasztalása templom megismerése
Az egyházközség történetének kezdete a múlt század közepére datálható. Akkoriban még csak egy egyszerű kis kápolna állt a hívek rendelkezésére. A gyülekezet létszáma viszont folyamatosan emelkedett, így idővel egy új, nagyobb templom építése vált szükségszerűvé. 1979-ben kezdődtek el az építkezések, a templom felszentelésére pedig 1983-ban került sor. Azóta eltelt több mint harminc év.
A kis facsemeteék életerős fákká erősödtek, a sok zöld szép keretbe foglalja a kőtemplomot, mely tervezése Török Ferenc nevéhez fűződik. Munkájáért később Ybl díjat kapott. Aki járt már balkáni országokban az láthatja a hasonlóságot az ottani és e között a templom között. A jellegzetes harangfal, a hatszögletű alaprajz, az alacsony, kis szöget bezáró kupola, a "puritán" kőfalak, mind-mind a bizánci hagyományokon alapuló építészeti stílusra emlékeztetik a látogatót. A falak anyaga rakacai mészkő, míg a belső falak egy sor vakolt téglából lettek emelve. Érdekes építészeti megoldás a magasra helyezett iker-sarokablakok alkalmazása.
A templom a virágos-fás előrésszel megépülésétől kezdve Edelény város egyik kiemelt látványossága. Az oltár, a királyi ajtó és az ikonosztázion mellett körben további festmények, táblaképek és lobogók díszítik a templomot. Az oltárkeresztet és a két szélső nagy ikont Bélavári Aliz festette még anno, a régi kápolnába. Onnan kerültek át ide a templom elkészültekor. A templom táblaképeit Nemcsics Antal festő, környezettervező és színdinamika-kutató készítette. 2004-ben négy új képpel gazdagodott az ikonosztázion, melyek készítője Dr. Janka Ferenc, teológiai tanár. A templomot még most is díszes lobogók díszítik.
Az észak-magyarországi kisváros híres kastélyával szemközt, a település magjában helyezkedik el parkba illesztve a templom. A telek közepén álló épületegyüttes köztérszerűen rendezett előkertjébe lépve a karakteres, kőburkolatos templomtömeg hatása felerősödik, az eltűnőben lévő palafedésű gúlatető helyett a téri helyzetében változó képet mutató harangfalra figyel az érkező. A filigrán faltest lábánál nyílik a bejárat, alacsony belmagasságú nartex-térbe lépünk. A sarufák összetartó rajzolatában a ténylegesnél dinamikusan emelkedik meg a tér a tambur irányába. A hatszögletű templomtér sarkaiban a horizont felett ablakok nyílnak - fényes négyszögeik mintha a tetőt tartanák. Az oltárteret áttetsző farács választja le a trónusikonok képsorát hordozva. A sekrestyén keresztül közvetlen összeköttetés biztosított a templom mögött található parókiával és hivatali helységekkel. Ezen épületrészek elszórtabb nyíláskompozíciójukkal elkülönülnek a templomtömeg karakteresen alkalmazott megnyitásainak kimért rendszerétől. De az egységesen alkalmazott, kiegyenlítő-soros kőburkolat kompakt egységbe vonja az épületrészeket. A görög-bizánci építőművészet jegyei köszönnek vissza a magyar tájban.
