Az éjszakai élet örökmozgó, pulzáló lényege Budapesten nem csupán a szórakozóhelyek és a szórakozni vágyók sokasága. Sokkal inkább egy komplex, sokszor felfoghatatlanul rétegzettségű társadalmi és kulturális szimfónia, ahol a személyes sorsok, a globális trendek és a helyi sajátosságok egyaránt szerepet játszanak.
A mai tinédzserek sokszor kótyagos turisták közt keresnek az utcákon, hogy megtalálják az ifjúságot, miközben a bőségzavar roppant igazságtalansága csapdákat állít nekik. Online sem tudnak választ adni, analóg módon sem tudnak választani. Minden kell, méghozzá egyszerre.
A városi éjszaka képe sokszor lebutított látképpé válik. Nem számít, hogy a századforduló vagy az első Szimpla Kert, hol van az már? Nyitsz egy helyet a Lánchídnál? Jövőre kipicsáznak. Leviszed Csepelig? Két éved van és fejed felett beruháznak. Hát persze, hogy a Valyo partról beszélek.
Mindenki kis álmaival megágyazhat, s jön a maffia: leigáznak. Te kitalálod, ők átveszik. Te áttelepülsz, ők kifigyelik. Mennyi naiv ember kis korsóikkal, ahogy szédelegnek: mindezekről mit sem tudva.
A Pesti Éjszaka egy gyufalobbanás, gyújtóemberek szapora léptei s a megtántorodott ráébredések elodázva idegen ajkak habzó mámorában. Kész az instant, itt a befőtt! Betörni a nézőket is lehet. Már 10-15 perces reklámszünetek következtek! Folytatva a felvevést ott, ahol megszakadt? Ha visszanézték a filmet, egyszerűen átpörgették. Tényleg egész estés lett egy nyamvadt film végignézése. Hőskor volt, ma már az is tilos.
Meg kell hogy maradjon a bürokrácia - uralni kell az adatokat! A Youtube! Vagy várhatsz, kattintgathatsz. Bikini. Most csitt, ne, ne mondd, most nem alkalmas, legközelebb, majd. Mivel azok nem mennek szabadságra, és nincs TB-jük sem. Mindenki a csúcson akar élni! A párzási reflexeik sok esetben ráharapnak ezekre a fröccsöntött kultuszokra!
Tetszik a Mamám? Want! Hozzá a Coco Jumbo, a La Macarena és egynémely Vengaboys szám. A Brazil (1985), a Kizökkent idő (Philip K. Dick regénye alapján), ahol a berendezés a sokkoló filmek díszleteit immitálja! Az is van.
Óriásplakát hirdeti az utcán: Just do it. Mint valami hab vagy lazúr, elvékonyodik az igazságot feltételezés. Itt van nálam a szomszédban. Külvárosban élek, látom. Az ártatlanság korát vérbe fojtják. A gyerekkorom bontásban.
Globális nukleáris holokauszt, ettől félni. Túl nagy hatalom. Túl törékeny emlék a történelem. Ha lehull a ég, itt elolvad minden. Nicky és Paris. Bizony. A Hilton lányokról nevezik el. Amerika! Potyog a bomba, mint a konfetti. Ők így ropják. És azok még csak nem is álltak hadban velük. A helyiek - ahogy tudják - máig szedik az aknákat. Szivárgásbiztosak, tuti alumínium. Laos.
Amióta nem érzem, hogy a város attól volna veszélyes, mert mi azok vagyunk! A napon nyáron megpuhult szavatosság feltrágyázott utcaképei sorházanként. A jogállam az, ha rád tudják bizonyítani. Meg háborús sztorikkal traktálnak. Állati idők voltak, megcsíptük! Szalonnaszagú pincékbe.
A városvédő Ráday Mihály feje Las Vegas-i trófeaként villog a városházán! A Városliget eleven boncolása. Kóros canossa. Kimúltak mellőlük a szülők? Alkony Távol-keleten? A monitorok vibráló sírkőhalmazok? A kikötőkbe, ahol megbújnak hetekig, hónapokig. Felrobbanni? A tömeges pusztulás Oroszországon? Mert nem tette! Egy ember. Mit számít ez már 80 évvel később?
Mi van még? A transzhumanizmus a hobbikertészet egyik felváltója lesz. Mint tévécsatornát, s egymás életét vajon honnan-kik bámulják? Feláras életeket belülről lehívni lehet-e?
Ám van más: Már tényleg nincs szükség férfiakra sem. Belőlük van több, nekik szól már egyre több szuperhős, videojáték! Legyártjuk! És a tetemet eltünteti a állagváltó talajba szerelt elszívó. Meg van világítva. Az abortusz észjárás lesz, költségei lesznek, morális következmény nélkül. Vagy hogy a modern nők most is üvöltözni fognak: ez az én testem!!! Egy köcsögben növő idegen életforma neked a saját életkedv? Vetted az ötletet meg az ivart is! Vetted, mert más megvette? Még ott áll... Alig akad külföldi befektető.
Sok kancsal közt Budapest! HalloBár Budapest Striptease Bar / Király u. és még egy rémlik: Dolce Vita Bar az Október 6. A High Life Disco tavaly bezárt. Van Véndiák? Budapest 2000: élmények verme! Lesz nemsokára KisSzimplából a Duplába a föld átkötő folyosó? 2006-os Ginza Honey Bee Project szorgos alanyai Tokióban. A Tilos Rádiónak még nincs maratonja, de van TBN Fesztivál! A Buddha Beach még kultúrára emlékeztet, de a Coronita és a Bed Beach? Bank Dance Hall, Globe, Colosseum?
Angelina Jolie tavaly megkapta az Oscar-t! A Mátrix is berobbant a köztudatba. Anyád! Ilyeneket vetítenek. Meg az X-Men - A kívülállókat. És a Living Bridge meccsmozija a Petőfi-hídnál is terv csupán, majd, majd... Mire a Tabán teázót bezárják (néha tea is volt), a Gauloises is kimegy a divatból. Zöld Macska diákpince? Ez meg honnan?
Ezeket jobbára az V. Bejáróban írjuk meg. Nyugalom van és magyar beszédet is hallani. Nemsokára már a Katapult a Zsinagógánál is begerjedést üzen! 200 barát táncol! Wichmann kutyái közé belépve a tekintély helyre int - fair play, család, szeretet! Nemsokára telefonszámot kapunk és hívhatjuk a legendát! Ilyet csak Bécsben találni legközelebb a Zur Bunten Kuh kocsmában!
Ténfereg ekkor még a tudat peremén. De úgy, amilyet csak rovarirtók keményen dolgozva látnak ma. Holnap találkozunk? Leülök a Csalogány Eszpresszó egyik bárszékére. Valami olyasmiről beszél, mint az amerikai knockout game. Később már lehet hátul is ülni. Mennek. Törtetnek. Ki?
Szörnyű lehet ez a bizonytalanság. Mintha ezeknek adnátok hatalmat? A megkásásodott pulpitusbeszédekig fokozott vadkapitalizmus díványdívái... spiruláztatva... Valahogy így.
Önmagának tekint téged. Mert önmagát sem veszi olyan emberszámba, hogy ne. Köszönés helyett ba*#dmegol. Operaház az esőerdő közepén - a nemzeti psziché. Rohanni az ivadékkal. És ha valaki egy szórólapot vagy meghívót hagy a kocsidon, kerékpárodon! Itt vagyok, itt vagyok! ... retteg... Megjöttem. Budapest. Mindenki felsőbbéves. 13 vagyok. Sör. Cigaretta. Testnedvek. Tömények. Figyelmeztetik! Miután a vízes ruhát le kellett venni. Aki elvette a szüzességed, mégis számít.
Anett elmeséli. Engem befogad ez a közeg. Kisvártatva nagyon kell. Ott áll Farkas Mónika, akiről még fingom sincs. Nagyon kell, bemegyek. Kijövök, ő még mindig itt van. És Mónika nem tágít. Csak lesz a koncertek után tánc... Csak eléri, amit akar… csak van nyalakodás.
Lévő közértbe sétálunk. Ez a következő kép. Ahogy mindenütt elsodor magával egy lelkes csapat, egy részüket már ismerem. Gomba felesége, Zsuzsa az asztal alá behúzódva elalszik nagynehezen. A többiek hova lettek? A bulinak vége? Hol vagyok már megint?
- Nyílt nemrég egy hely. Neked biztos bejönne. Telitalálat, főnyeremény, hol itt a pilótafülke? V. … Ő eközben valami hálót sző. Őrajta látszik, a testbeszéd minden. És vagyok én, aki leül és vár. Ez hogyan ülhet itt? Bámulnak, itt a nyilván(os)-error. Akkor most mi van?
Képzelőerejüket nem a MARVEL mozik bontották le - ez már gyerekkorban elkezdődött. - más termékek? - más magatartás? Sutaság. Valamiféle fogyaték. Érdemjegyek vannak és ponthatárok - gyár, barakk, politika. Hajthatatlanul sodródnak, céltalanul várva, mi lesz. Aligha, de úgyis jön. Emberekre, akiket bevonzok. Alakokra, akiket a hely szelleme idéz meg. Elég hamar kiderült, hogy én ezen a helyen mindenkit ismerek. Ezek szerint mind bevette a csalit.
Mintha a legmélyebb sértések nyílzáporában próbálnának fedezéket keresni. Ezek önmaguknak is előadják azt, amit tőled várnak. És záróra van. (Amolyan: már megint: nézéssel) És szó nélkül újratölti a töményes poharamat.
Zita eleven igyekszik lenni, nagyon beleéli magát! Ó, jaj! Megcsinált csinos kis oduban rezidál. Fával fűt. Fát az udvaron vág. Lent fürdő-háló, de én abban nem aludhatok. Ezt ki kell érdemelni? Érdekes könyvből kettő-három a polcon, többi rideg brit ponyva-rémálom. Kicsit szégyellős. Kicsit introvertált, mert elvágyik. Pláne úgy, ha nem gyakorolja ki, milyen szerep vagy attitűd áll jól neki. Ott sem találkozik túl sok felnőttel és túl sok felnőttkori szociális kihívással.
Első este a fejét, az Wayne volt. Ezt megjegyeztem. Egyszer megemlítem Wayne-nek, hogy mit tud erről a Zitáról. Én neki bevallom. Úriember nem, és elmondja. Mikor valami filmstúdiós hírről egyikünk a másiknak elkezd beszámolni, az már szinte filmstúdió - berendezett, megrendezett, ready made. Évekkel később fel-felbukkanni láttam Zitát. Hol társaságban, hol alig-alig.
2019. 09. 14. Vajon elmegyek? Tudom, tegnap volt a születésnapod. Az első találkozás visszahőkölés és döbbenet. Ez az alak ő? Ez az alak itt közkedvelt kontraszt?, nézel engemet. És kötetlen fogású táncos ceremóniák. Amúgy Tamás vagyok, a Király.
Aztán az ELLE meg mozgásvilága, a nem-te-rád illő illemtanok... Életrajzot akarsz. A tudat kitüremkedései és erek mentén verejték fityeg. Kedves baráttal beszélgetsz 40 perceket? Ülök, szenvedsz. Ez nem normális, tudatod, de ez az a lány, akit szanatóriumba dugtak.
Máskor vagy 3 órán át is eltarthat a szeánsz. Nevetünk halkan, inkább csak mosoly. Tudjuk, komoly az ügy. Közel lakunk egymáshoz, ez a házibulik során nemigen derül ki. A MixArt-os szülinapon behívsz a magánrészbe. A beszélgetés során próbálsz engem elhelyezni kedvenceid között. Ezek után már tényleg átjárunk egymáshoz.
Hol felnézel (de nem látsz), hol a csengőt keresed. Neked tetszik, hogy ennyire megtépett. Mikor én megyek át hozzád - feladat vár. Nadrágot kell húznom, Tamás, 10 perc múlva átérek. Mindig izgalom fog el, de sosem félek… hogy baj van. És elérni célod rájátszol kicsit!
Szerencsések ezek a hívások, ilyenkor valamiért sosem vagyok kocsmában. Viszem, amit kérsz, van, hogy cigarettára egyszerűen nincsen pénzem. Lakásodba mindig szívesen lépek, a csengőt tudom, de a kapukódot nem fogadom el.
Hogy miért vagyok ilyen, de mindegy: „Van kedved főzni? Amúgy van, mindjárt csinálom, mondom. Kezed, megrázom, te bemégy és rágyújtasz és elegánsan elhelyezkedsz. Igazítok rajta, az UV arcon csap a konyhában és eszembe jutnak a pávatollak. Míg rotyog a serpenyő, ejtőzünk.
Alábukik a hangfalon álló akváriumban. Zománcos-veretes serege látszik: ez a mennyezeti körmenet elkápráztat engemet! Keresői, kik elijesztenék azokat, kik beléd többet látnának!
Egyik alkalommal otthon már telefestettem, firkáltam, jegyzeteltem a lakást. Nem tudtam, mennyi van hátra. Abból, hogy te élsz, vagy hogy én innen elköltözöm. Hamu és mérgek vonaglottak mindenütt a lakásban. Ekkor kattintottam el azt a képet, ami után 1 évre már nem voltál köztünk. Mert nem voltam itthon. Nem tudtalak beengedni, de aznap bizonyos, hogy csöngettél. Még ennyit sem szólt vissza senki neked. Azt hihetted, nem nyitok ajtót. De sután azt írtam, ami történt: együttlét és a törzsvendégek, pince, mocsárszag.
Mindig elmondtad, kérted, ilyet többet ne! De olyat, amit félreérthettél volna, soha még egy szemérmes kódolást se... Ez a jövő, egyétek! Aztán mi lett avval, mikor ajtórésen néztél ki és leoltottuk a villanyt? Valaki jött? Ki jön? - kérdeztem. Mennyi este! Most mit kezdjek ennyi közös zajjal, egymás után zajló szerenádok alkonyaival?
Itt most a LUDWIG-ban ki van állítva a nagy pápás piros ruha is. A szem meztelen, a pislogás öltöztet. De kissé meglepődve néztél, hogy ez most bók-e vagy szakmai metafora? Szembesítés vagy kritika, mely szándékom része - és ez átment. Lementünk inni egyet… séta, aztán a Barossba és vissza. Az utolsó éjjeli őrjárat a közös utcákon.
MILYEN A SAMP ROLEPLAY 2024-BEN?😲🤔
Régóta gyanítom, hogy egy csomó vegán picsa azért eszik kásást ebédre, mert egyszerűen nem tud főzni. Amikor egy fiatal férfival szembeni lázadás univerzális és tökre nem egyedi, divattá vált, satnya módszere ez (mert azt hinni erről a férfiról, hogy elérhetetlen, ezért kötekedni kell vele és provokálni, hátha így le lehet szállítani a saját szintre és így demisztifikálva már nem lesz annyira állati izgalmas, hogy csak csak rá lehet gondolni, és ez zavarja az önimádatot, hogy márpedi én nem, mert a végén azt akarja, hogy neki főzzek - na jó, értem.
Mint amikor valaki csak azért csatlakozik egy Queer társasághoz, mert az megenged neki olyan magatartásformákat, amik máskülönben nehezen a normák nyomvonalát követik: Capella (Budapest), Kit Kat Club (Berlin), Bassiani (Tbilisi), és más kinky party-k, ahol aztán a medencék felett hintázás és az összeszíjazott cukiság kicsit eldurvul, lásd. példák az X-Hamster és más platformok szerverein.
A gender studies-ra azért jelentkezők száma, hogy azonos nemű partnert találjanak, vagy egyszerűen megtudják, mi ez az egész, és egyfajta belső kör klikkes kiemeltségét, VIP-hangulatát életükben először átéljék (hozzá is szoknak gyorsan a mesterségesen képződött elitizmushoz) megemelkedett.
Főzésnél maradva. Szóval, ha már önmagára sem tud gondolni étrend szempontjából úgy egy alany, hogy azt ne valaki megírta volna és a pontozás alapján kapott besorolás miatt kelljen elolvasni, (és önmagától sem várja el, hogy legyenek mondjuk táplálék elkészítési skilljei), önmagáról sem tud gondoskodni, az kifele mégiscsak ciki. Ezért jönnek a megmagyarázások: az etika, a kondi, a világbéke, de felüknél inkább a lusta, a béna, a rendetlen a fő indok, meg mert nem képes addig koncentrálni, ameddig a recept elkészülne, fókusz zéró, és hát mi az, hogy nekem az a könyv, vagy bármi megmondja, meddig álljak ott, meddig kevergessek (ez rosszabb, mint egy férfi, mintha azért állnék itt, hogy egy férfinak főzzek, mert egymagamban állok itt ilyen stuán, gondolja) - ÉLJEN A SZABADSÁG! !!! FEMINISTÁK HÖÖÖÖ! (heló, egy könyvvel vív kegyed csatát egy koszos kis konyhában, ahol előbb el kellene mosogatnia az egy héttel ez előttit, igen, a kérgeset is… és a kád is fekete a lefolyónál… mondd, te vedlessz minden zuhanyzáskor, vagy mik ezek a hártyák?)
tags: #gta #samp #name #szin #villogtato