A hajhullás sokféle okra vezethető vissza, és gyakran a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok vagy egyéb betegségek tüneteként jelentkezik. Nem mindig önálló betegség, hanem egy jelzés, amely többféle rendellenességre, hiányállapotra, vagy betegségre utalhat. Ezért fontos a fokozott hajhullásra időben felfigyelni, hogy a háttérben álló okot mielőbb kezeltetni lehessen.
Napi szinten bizonyos mennyiségű hajvesztést normálisnak tekintünk, és az is természetes, hogy ősszel és tavasszal ez a folyamat intenzívebben jelentkezik. Az átlagosan mintegy százezer szálból álló hajtömeg folyamatosan megújul, a szálak általában három-öt évig növekednek, majd néhány hónap stagnálás után kihullnak. Probléma azonban, ha a hajszálak elvesztésének ütemével egyenes arányban nem nőnek újabb hajszálak, ilyenkor a haj megritkul. A hajhullás akkor válik maradandóvá, ha a hajhagymák is elpusztulnak.
A hajhullás okai és típusai
A hajhullás lehet diffúz, amikor az egész hajas fejbőr érintett, és jelentkezhet körülírtan, például a férfiak esetében, amikor halántéktájon, fejtetőn ritkul meg a hajzat. A férfiaknál az életkor előrehaladtával együtt járó hajritkulás, a homloknál, illetve fejtetőn kezdődő, ún. férfias kopaszodás természetes jelenség. Hátterében általában öröklött hajlam figyelhető meg, jellemző, hogy a család férfi tagjainál korai életkorban kezdődik a kopaszodás. Az öröklött tulajdonságok alapján a hajhagymákon lévő receptorok fokozottabban érzékenyek az androgen hormonokra.
A női típusú hormonális hajritkulás esetében a fejtetőn diffúzan ritkul meg a hajzat. Emellett a fertőzések, bőrbetegségek, vegyi hatások, mérgezések, sugárzás és égés okozta ártalmak, tartós stressz, az immunrendszer átmeneti gyengülése, szervi megbetegedések is okozhatnak hajhullást. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként is tapasztalható fokozott hajhullás, és krónikus, esetleg lappangó betegségek (gyulladások, gócok, pajzsmirigy-működési zavarok) jele is lehet.
A hajhullás formájából olykor lehet következtetni annak okára is: a foltos hajvesztés hátterében gyakran gyulladásos góc áll, az egyenletes hajritkulás, a hajszálak elvékonyodásával, azaz a hajminőség megváltozásával együtt pedig többnyire valamilyen hiányállapotot jelez. A foltos hajhullás (alopecia areata) hátterében gyakran autoimmun állapotok állnak. Ez a típusú hajhullás a lakosság körülbelül 2%-át érinti, és leginkább fiatal korban fordul elő, férfiaknál és nőknél egyaránt. Az immunrendszer megtámadja a hajhagymákat, ezzel károsítva a hajtüszőket és kopasz foltokat eredményezve a fejbőrön, valamint a test más területein is.
Gyulladás és gócok szerepe a hajhullásban
A szervezetben kialakulhat akut vagy krónikus gyulladás, különböző fertőzések, betegségek hatására. Gyakori, hogy nem puszta gyulladásról van szó, hanem gócpontokról. A szervezetbe bekerülő kórokozókat az immunrendszer a vérkeringés útján próbálja elpusztítani. Amennyiben ez a folyamat sikertelen marad, gyulladt tokocskák alakulnak ki, amelyekből időszakonként kórokozók és az azok által termelt ún. toxikus anyagok áramlanak ki a vérkeringés útján más szervekbe. Ennek eredményeként jönnek létre a másodlagos betegségek, így a hajhullás is.
A gócok előfordulási helye érintheti az emésztő- és kiválasztórendszert, például a vesét, az epe- vagy a húgyhólyagot, de nőgyógyászati probléma, például petefészek-gyulladás is állhat a háttérben. Fogászati gócok is okozhatnak hajhullást, melyek teljesen észrevétlenül is kialakulhatnak. A szájüreg szomszédságában több olyan tájék van, ahol a kórokozók huzamosabb ideig rejtőzködhetnek, ilyenek a krónikus mandulagyulladás, az idült arcüreggyulladás, a középfül idült gyulladása, vagy góc az orrgaratban. Ezek mindegyike, de főleg a mandulagyulladás okozhat hajhullást és fáradékonyságot, valamint levertség érzést.
Autoimmun betegségek és hajhullás
Az autoimmun betegségek olyan állapotok, amikor az immunrendszer tévedésből a szervezet saját sejtjeit támadja meg. Ezek a betegségek nagyban befolyásolhatják akár a fejbőr és a haj egészségét is, ami végül hajhullást eredményezhet. Az autoimmun betegségekhez kapcsolódó leggyakoribb hajhullás típus a foltos hajhullás, azaz alopecia areata. Az immunrendszer ebben az esetben a hajhagymákat támadja meg.
Bizonyos betegségek esetén nagyobb a kockázata az alopecia areata kialakulásának: az asztma, a szénanátha, az atópiás dermatitis növelik a foltos hajhullás kialakulásának esélyét. Emellett más autoimmun betegségek, például a pikkelysömör, a vitiligo vagy a pajzsmirigy betegségei is kockázati tényezőnek számítanak.
Gyakori autoimmun betegségek, amelyek hajhullást okozhatnak:
- Lupusz: Különböző formái hajhullást okozhatnak, különösen a discoid lupus erythematosus és a szisztémás lupus erythematosus.
- Hashimoto-kór és Graves-kór: Autoimmun pajzsmirigybetegségek, amelyek a pajzsmirigy alul- vagy túlműködését okozzák, ami elengedhetetlen a hajszálak növekedéséhez és fenntartásához.
- Rheumatoid arthritis: Bár önmagában nem befolyásolja a haj állapotát, a kezelésére használt gyógyszerek hajhullást okozhatnak.
- Pikkelysömör: Krónikus bőrbetegség, amely a fejbőrt is érintheti, és hajhullást okozhat.
- Crohn-betegség és gyulladásos bélbetegség (IBD): Ezek a betegségek hajhullást eredményezhetnek a gyógyszerek mellékhatásaként vagy táplálkozási hiányosságok miatt.
- Lichen planopilaris: A fejbőrt érintő gyulladásos bőrbetegség, amely foltos hajhulláshoz vezethet.
- Szkleroderma: Autoimmun betegség, amely fokozott hegesedéssel jár.
Egyéb okok és a kivizsgálás fontossága
A hajhullás okai lehetnek még a cukorbetegség, a vérszegénység (vashiány), hormonális problémák, a hajszál szerkezetének megváltozása, vagy bizonyos kezelések, például kemoterápia mellékhatásai. Túl sok hajformázás, a haj túlzott igénybevétele, a vegyi anyagok és a hő is gyengítheti a hajat, ami töredezéshez és kihulláshoz vezethet.
A hajhullás okának kiderítése kulcsfontosságú, mivel a háttérben álló alapbetegség, például gyulladás vagy fertőzés kezelésével, illetve a hiányállapot megszüntetésével az esetek egy részében megállítható a hajhullás. A kivizsgálás magában foglalhat bőrgyógyászati és endokrinológiai vizsgálatokat, laboratóriumi teszteket, valamint alapos kikérdezést, amely során figyelembe kell venni számos más tényezőt is, amelyek súlyosbíthatják a helyzetet.
A hajhullás megállítható a kiváltó okok kezelésével, ami magában foglalhatja a gyulladás csökkentését, a hiányállapotok pótlását, vagy specifikus betegségek terápiáját. A maradandó, férfias kopaszodás kezelése finasterid és minoxidil hatóanyagú szerekkel, előrehaladott stádiumban esetleg hajbeültetéssel történhet. A hormonális típusú hajritkulás nők esetében helyi és szisztémás hormonkezeléssel, minoxidil oldattal lassítható.
A haj kíméletes kezelése, megfelelő eszközökkel, kevesebb vegyi anyaggal történő ápolása mellett kisebb a hajvesztés. A hajhagymák egészségét, a fejbőr vérellátottságát segíti, ha időnként, legalább hajmosás közben finoman átmasszírozzuk a fejbőrt.
tags: #gyulladas #a #szervezetben #hajhullas