A 2019-es budapesti hajókatasztrófa a Duna budapesti szakaszának történetében a legsúlyosabb tragédiák közé tartozik, amely hétfő felborulva süllyedt el a Margit híd alatti mederpillérnél, és 28 áldozatot követelt.
A tragédia körülményei
A baleset a Margit híd egyik hídnyílásánál történt, a budapesti oldalon, 21:05 körül. A Kossuth Lajos tér közelében felborult és elsüllyedt sétahajó, a Hableány, amely 35 utast szállított, köztük 33 dél-koreai turistát és kétfős magyar személyzetet. A Viking Sigyn, egy 60 tonnás szállodahajó, a két hajó közti ütközés során hátulról megbontotta a Hableányt, és maga alá gyűrte a sétahajót. A baleset utáni vizsgálatok alapján a Viking Sigyn kapitánya a villamos és rádióforgalomból származó információk alapján úgy ítélte meg, hogy a Hableányt elkerülte, pedig közel volt az ütközéshez. A tragédia gyorsan kezdődő sodrása és esőbe, sötétségbe burkolózó időjárás rontotta a mentést. A délről érkező szakértői és külföldi beavatkozók segítették a kiemelést és a nyomozást.
Az ütközést követő percekben a MAHART-PassNave „Budapest” rendezvényhajója értesítette a rendőrséget, majd az Országos Mentőszolgálat folyamatos mentőegységeket küldött a helyszínre. A Duna vízállása magas volt, sodrása gyors, és a mentést sötétség és rossz látási viszonyok nehezítették. A kiemelésre és az esemény felderítésére több ország és szervezet is bekapcsolódott, köztük osztrák és norvég szakemberek szonártechnikával, illetve magyar búvárok a roncs feltárásával.
A mentés és a halottak azonosítása
A mentés kezdetben hét személyt emeltek ki élve, a későbbi számok szerint összesen hét dél-koreai turista és a két fős magyar személyzet halt meg. A Duna mélyén a roncs felderítése azonnal megkezdődött: a kutatást több napon át folytatták, és a holttestek a Margit híd környékén, majd a Duna különböző részein kerültek elő. A túlélők száma és az áldozatok köre gyorsan nyilvánosságra került, és a közvélemény figyelme a vizsgálatokra összpontosult. A holttestek azonosítása DNS- és ujjlenyomat-alapú módszerekkel történt, a dél-koreai Interpol vezetői is részt vettek az azonosításban.
A kiemelés és a vizsgálatok folyamata
A kiemelés megtervezése és végrehajtása több napos, összetett művelet volt. Június 3-án megkezdték a felderítő merüléseket, és a hajóroncs állapotának felmérését. Június 4-én újbóli holttesteket találtak, június 5-én pedig a hajótest felmérését folytatták. Június 6-án a Duna vízállása tovább emelkedett, így a kiemelés előkészítéseket folytatták, a kötelek és emelőhevederek elhelyezése, a roncs rögzítése következett. A kiemelés 2019. június 11-én reggel hat órakor kezdődött meg, a Clark Ádám úszódaru felhasználásával. Az első fázisban a kapitányi híd és a hajó felső részei kerültek elő, majd a testek felkutatása folytatódott a hajóroncs alatt. A kiemelés során több holttestet találtak, köztük a kapitányét is. A rendőrség és a büntetőügyek eljárták a nyomozást, és a Viking Sigyn ukrán kapitányát végül letartóztatták. A nyomozás során feltárult, hogy a Viking Sigyn kapitánya nem érzékelte időben a Hableány helyzetét, és a radar lehetőségeit sem használta ki megfelelően.
Emlékmű és közösségi válasz
A tragédia után a Margit híd pesti oldalánál egy kisebb terület, amely korábban funkció nélküli volt, emlékhellyé alakult. A teret két gránittömb veszi körül: az egyik alacsonyabb tömb a virágok és mécsesek elhelyezésére szolgál, a másik, magasabb tömb pedig a résztvevők neveit sorolja. A monolitok masszív anyagát a világítás révén drámai hatás éri el, és középen egy életszlopként ültetett Ginkgo Biloba/Páfrányfenyő jelzi az emlékezésen túlmutató jövőbe vetett hitet. Koreában őshonos növényként ezt a fa típust a távolból érkezők számára egy különleges szimbólumként értelmezhetik. A gyászolók számára fontos a gyász utáni jövőbe tekintő remény megteremtése, és az emlékmű ezt tükrözi.
A peres eljárások és a hatóságok szerepe
A baleset követően a Viking Sigyn ukrán kapitányát halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésért kezdték eljárás alá vonni, és több társszerve is részt vett a nyomozásban. A vád szerint a kapitány rádióforgalma és a radarhasználat hiányosságai hozzájárultak a tragédiához. A pereken belül több migrációs és büntetőügy is kapcsolódik a történethez, köztük a kiemelés időpontjában részt vevő hajók vezetőinek meghallgatása. A polgári pereket 2021-től kezdve folytatták az áldozatok és hozzátartozóik számára járó sérelemdíj követelésével, amely összességében több mint 1,8 milliárd forintos kártérítést rendelt el a károsultak javára. A tárgyalások során az ukrán kapitány és más érintettek vallomásai, a hajózásban használt eszközök adatai és a felvételek vizsgálata segített a károk és felelősségek tisztázásában. A pereskedés jelen állása szerint az ítéletek felülvizsgálatra kerülhetnek, és a büntetőügyek újra bírálatra kerülnek a bíróságon.
