Nagyon lassan, centiméterről centiméterre emelte fel a Clark Ádám úszódaru a Hableányt a víz felszínéről, és helyezte át az erre a célra a helyszínre érkezett uszály fedélzetére.
A Hableány ekkor még hosszú percekig függött a darun, hogy a szakembereknek legyen idejük párnafákat elhelyezni alatta, amelyekkel kitámasztották a hajótestet, hogy egyik irányba se dőlhessen meg.
Ezzel a művelettel zárult a május 29-én elsüllyedt turistahajó kiemelése; több mit hat órán át zajlott a mentés.
A hajót nem sokkal reggel hét óra előtt kezdték felemelni az aljzatról, miután az előző napokban több hevedert fűztek át alatta.
Az emelés során elsőként a kapitányi híd teteje bukkant elő, a helyiségben megtalálták a hajó kapitányának holttestét.
Ebbena szakaszban megkezdték a víz kiszivattyúzását a hajótestből, majd fokozatosan feljebb emelték a roncsot, amelynek belsejéből további három holttestet hoztak fel a búvárok.
Ezzel a baleset halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett.
Négy embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.
A kiemelés egy pontján újabb két hevedert kellett áthúzni a hajó alatt, mert a szakemberek sérülést vettek észre a testén.
Ebben az időszakban érkezett meg a helyszínre Pintér Sándor belügyminiszter is, aki néhány percet töltött a pontonon, majd ugyanazzal a rendőrségi hajóval, amellyel érkezett, távozott is.
Megrendítő képen tisztelegnek a Hableány egyik áldozatának holtteste előtt.
A mentésben résztvevők megálltak egy percre, hogy fejet hajtsanak.
Tíz óra előtt a kiemelési műveletben részt vevő, nagyjából ötszáz fős csapat egyik tagja a Dunába zuhant, amikor a Terrorelhárító Központ egyik csónakjáról fel Akart mászni az úszódaruval összekötött pontonra.
A férfinak előbb a Szent Flórián tűzoltóhajó legénysége próbált segíteni, végül a TEK munkatársai húzták vissza a gumicsónakjukba.
A mentést végző szakemberek ezután hosszan szivattyúzták a vizet a 27 méter hosszú hajóból, mire kiürült annyira, hogy teljesen elemelhessék a vízfelszínről.
A művelet végeztével az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője arról beszélt, hogy már a kiemelés kezdetén megkezdődött a Hableány rendőrségi szemléje.
Sikeresen kiemelték a május 29-én elsüllyedt Hableány roncsát a Margit hídnál a mentőalakulatok kedden.
A hajót uszályra rakták, jelenleg arra vár, hogy Csepelre szállítsák.
Délután egy óra után emelték át egy uszályra a Margit hídnál elsüllyedt sétahajót, a Hableányt.
Négy holttestet találtak a hajóban, egyet a kapitányi hídon, hármat a hajó belsejében.
Bár az áldozatok hivatalos azonosítása még hátravan, a rendőrség megerősítette, hogy a hajó magyar kapitányának, és a hajón utazó hatéves dél-koreai lánygyermeknek a testét is megtalálták.
A Hableány május 29-én süllyedt el, mikor a Viking Sigyn szállodahajóval ütközött.
A hajón 33 dél-koreai turista és kétfős magyar személyzet tartózkodott.
A Shipfinder hajófigyelő oldalon látható, hogy a Hableányt szállító uszály megérkezett a csepeli szabadkikötőbe délután 5-kor.
A kormánypártok köszönetüket fejezik ki a dunai hajóbaleset mentési feladataiban részt vevő valamennyi szakembernek, írják közleményükben.
Centinként egyensúlyozzák, lassan és óvatosan elemelik felfelé a vízfelszíntől a Hableányt, amelyet eközben folyamatosan szivattyúznak, jelentette tudósítónk a helyszínről.
A szigeten egyébként nemcsak a TEK sátrai, hanem a mentőegységek és a koreai hatóságok korábban felállított sátrai is várják a kiemelést.
A Hableány május 29-én este süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval.
A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet.
A Hableány 1949-ben épült, a hajó 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna.
A balesetet követően, aminek világviszonylatban nagy volt a visszhangja, óriási anyagi és presztízsveszteség érte a magyar hajóturizmust.
A dél-koreai turisták zöme a tragédiát követő napokban szinte rögtön elhagyta Magyarországot.
Csörlőszerkezet a Hableány elsüllyedésének közelében a Dunán, 2019.
A Margit hídtól pár méterre megállt az uszály, rajta a Hableánnyal, de csak azért, hogy egy teljes fordulatot tegyen.
A Botond ugyanis tolóhajó, így juttatja el a roncsot a csepeli kikötőbe.
Négy óra előtt pár perccel elindult a kék uszály, rajta a Hableány roncsával Csepel felé.
A Clark Ádám daru fél 4-kor elindult az uszály elől, amire a Hableányt kiemelték.
Jelenleg nem mozdult a Hableány roncsa a Margit híd mellől, az uszályon várakozik, hogy egy tolóhajó eljuttassa a csepeli hajókikötőbe.
A Magyar Televízió riportere Visegrádról jelentkezett be, éppen a Viking Sigyn hajó mellett áll, ami egy napja ott vesztegel.
A rendőrök levonultak, a hatósági lezárásokat megszüntették a mentés környékén, a hajóról pedig leszedték a korábbi rögzítő kábeleket.
A Katasztrófavédelem helyettes szóvivője a Magyar Televízió riporterének azt mondta, különösen nehéz helyzetben voltak munkatársaik, nemcsak azért, mert hordalék borította a hajót, fel kellett készülniük, hogy veszélyes tárgyak között dolgoznak, hogy megsérül felszerelésük és extrém időjárási körülmények is voltak a hőség miatt.
„Nagy fizikai és lelki megterhelést is jelent ez a mentés” - fogalmazott Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivő-helyettese.
Úgy néz ki, mintha a szállodahajó orrának nyoma látszódna a Hableány oldalán, talán ez a háromszög alakú horpadás lehet az ütközés nyoma.
„A Hableány rendőrségi vizsgálata a mentéssel egy időben elkezdődött, hiszen a szemlén nemcsak a sérülések vizsgálata a lényeg, hanem a mentési állapot rögzítése is. A csepel-szigeti hajókikötőben folytatódik majd a szemle szakértők bevonásával, hajózási szakemberek jelenlétével folytatódik majd a munka. Négy holttestet emeltek ki a hajótestből, mondta még a szóvivő, azonosításuk folyamatban van. Egyetlen gyanúsított van a nyomozásban, a szállodahajó ukrán kapitánya.
„Valószínűleg a csepeli szabadkikötőbe viszik majd a hajóroncsot” - mondta Jasenszky Nándor, a Terrorelhárítási Központ társadalmi kapcsolatok osztályának vezetője az Indexnek.
A TEK munkatársa az Indexnek megerősítette, hogy négy holttestet emeltek ki kedden a Hableányból és további négy személyt még keresnek.
A mintegy hétórás kiemelési folyamatot követően letette a Clark Ádám úszódaru a Hableány Dunából kiemelt roncsát arra az uszályra, amelyen elszállítják majd a hajó maradványait.
A kiemelés reggel hatkor kezdődött, nyolc órára nemcsak a hajó kapitányi hídja került felszínre, hanem megkezdődött az áldozatok utáni kutatás is.
A köztévé tudósítója szerint egy dél-koreai stáb a pesti alsó rakparton, a lezárt területen rögtönzött stúdiót állított fel, és onnan tudósítottak a Hableány kiemeléséről, a stábot azonban elküldték a rendőrök.
Centinként kezdték el kiemelni a Hableányt és folyamatosan szivattyúzták ki a vizet belőle.
Szabad a bejárás, noha továbbra is a Margitszigeten van berendezve a TEK műveletirányító központja, ahol jelenleg is nagy a készültség.
A szigeten a TEK sátrai mellett a mentőegységek és a koreai hatóságok korábban felállított sátrai is várják a kiemelést.
A Margit híd és az Erzsébet híd közötti szakaszra hajózási zárlatot rendeltek el.
A mentést jelentősen nehezítette az időközben beállt sötétség, az esős, hideg idő és a magas 501 centiméteres vízállású Duna erős sodrása.
A baleset idején a Duna 10-12 fokos volt.
Éjfél előtt a folyó teljes Budapest alatti szakaszára kiterjesztették a mentést.
A helyszín közelében kimentett emberek közül hét főt könnyebb sérülésekkel, kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba, a halottak száma az első jelentések szerint három volt, a május 30-án kevéssel 0 óra után, a pesti alsó rakparton megtartott sajtótájékoztatón ezt a számot már hétre emelték, míg eltűntként a mentésnek ebben a szakaszában 16 főt tartottak számon.
Május 31-én a késő esti órákban a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata közreadta az elsüllyedt hajóról készített első szonárképet, amely alapján arra következtettek, hogy a Hableány az oldalán fekszik oly módon, hogy a legmagasabban lévő pontja is mintegy két méterrel került a vízfelszín alá, a legmélyebben fekvő pontja pedig nagyjából 7,5 méterre került a vízfelszíntől.
A június 3-i felderítő merülések során délelőtt a magyar szakemberek egy holttestet találtak a folyómederben, amelynek megjelölése után tovább folytatták tevékenységüket, a roncs állapotának felmérését.
A kora délután meghalt holttestet dél-koreai búvárok hozták felszínre, míg Hartánál találtak egy holttestet a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán.
Június 4-én újabb holttestet hoztak fel, akit reggel a hajóroncs ablakában fedeztek fel, délután pedig Kulcsnál, illetve az adonyi kompkikötőnél emeltek ki a Dunából és azonosítottak egy-egy áldozatot.
Június 5-én a kora reggeli órákban a műszaki mentésért felelős nemzetközi csapat egyik magyar búvára talált rá egy újabb holttestre a hajó egyik nyílászárójánál, miközben a hajóroncs műszaki állapotát mérte fel, lehetséges rögzítőpontokat keresve a későbbi kiemeléshez.
Ezzel egy időben indult és kora délután meg is érkezett az újpesti vasúti hídhoz a Clark Ádám úszódaru, de a folyó magas vízszintje miatt várakozásra kényszerült.
Június 6-án a Duna vízállása 458 centiméter volt; a vízszint emelkedése miatt a kiemelés előkészítése folytatódott a megfelelő ponthoz igazítva a köteledzést és a rögzítéseket.
A Clark Ádám úszódaru megérkezésével minden szükséges eszköz a helyszínen rendelkezésre állt a kiemeléshez, kivéve a kötelet, amellyel a hajó alatt átvezetett hevedereket a daruhoz rögzíthették.
A kiemelés 2019. június 11-én 06:00-kor kezdődött, és reggel fél 9-ig négy holttestet emeltek ki a hajótestből, köztük egy kislányt és az édesanyját, valamint valószínűleg a hajó kapitányát.
A hajótestben, már a kiszivattyúzás után, mintegy 80 centiméter magas iszapban keresték az áldozatokat a katasztrófavédelem búvárai, a körülmények miatt pedig a munka részben meg kellett szakítani.
A Hableány kiemelése részleteiben több fázisból állt: először kiegyenesítették, majd a kapitányi híd környékét vizsgálták, ezt követően a napozófedélzet maradványainak szintje jelent meg, és végül egy folyamatos emeléssel helyezték a hajót egy bárkára, hogy a rendőrség kivizsgálás céljából elszállíthassa a roncsot.
A sajtó munkatársai regisztrációt követően dokumentálhatták a folyamatot.
A Hableány kiemelésének 2019-ben összegző eseményei közé tartozik, hogy a roncsot végül a Clark Ádám úszódaru emelte a fedélzetre, és a hajó a csepeli kikötő felé indult.
A kiemelés során a Duna felszínre kerülő roncsát elsőként kapitányi híd megtalálása után emelték ki, majd a hajótest belsejében talált holttestek felhozatala követte.
A nyomozás és az azonosítás további szakaszai a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Orvostani Intézetben történtek, ahol DNS- és ujjlenyomat-alapú azonosításokra támaszkodtak, a koreai fél pedig segítette azonosítási műveleteket.
A cselekvés összegzése hangsúlyozta, hogy a kiemelés többnapos, összetett és rendkívül megterhelő feladat volt, amelyet professzionális egységek, búvárok és szakemberek végeztek.
A kis hableány - Ringat a víz
Az adatok szerint a Hableány sétahajó 13 nappal később kiemelt roncsát a margit hídnál az uszályra helyezték, majd a csepeli kikötőbe szállították.
Az események során a belügyminiszter, a TEK, a rendőrség és a búvárok közreműködése közös erőfeszítés volt, amely során több áldozatot sikerült felkutatni és azonosítani.
A polgári bejelentést követően a mentőegységek és a Dunai Vízirendészeti Kapitányság egységei folyamatosan dolgoztak a mentés és azonosítás gördülékeny lebonyolításán.
Részletező adatok és technikai hátterek
A Hableány 1949-ben épült, 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, súlya 50 tonna.
A Viking Sigyn ütközésekor a fedélzeten 33 dél-koreai turista és két magyar személyzet tartózkodott.
A mentés során a víz sodrása és a sötétség jelentősen nehezítette a munkát, amelyet a búvárok speciális védőfelszerelésben és csörlő- és emelőberendezésekkel végeztek.
A kiemelés végrehajtása során több műszaki és koordinációs feladatot kellett megoldani: hevederek áthúzása, víz kiszivattyúzása, ablakok lezárása, és a roncs stabilizálása a mederben.
A kiemelés végén a roncsot barkára helyezték át, és megkezdték a hajótest vizsgálatát és az azonosításokat a Semmelweis Intézetben.