Haj ki kisze, haj gyujj be sodar gombocbe: a kiszehajtás népszokása a Felvidéken

A Felvidék néhány tájegységén a legtovább élő s egyben a legelterjedtebb dramatikus szokásaink egyike volt a kiszehajtás. A magyar falvakban erre virágvasárnap, a szlovákokban egy héttel előbb, feketevasárnap /smrtná nedeľa/ került sor. A „kice” szó jelentése Menyhén, a Zoboralján az eresszel, illetve a zsúpkévével egyenlő, ugyanis itt egy zsúpkévét öltöztettek fel, s a dramatikus játék végén ennek szalmájából húztak egy csomót a lányok, amit vízbe dobtak szerelmi jóslás céljából. Akié elúszott, az korán férjhez ment.

Egy másik felfogás szerint a szalmabábu „a kisze nevű böjti eledeltől kapta a nevét”. Manga János, a Palócföld kutatója említi, hogy virágvasárnap ócska ruhadarabokból óriási bábut kötnek a lányok, ez a kisze, s ezt hosszú póznára kötve ebéd után a fiúkkal együtt nagy lármával a falu végére viszik. Szerint azonban „A télkiűzésnek, a tavaszvárásnak csak nagyon halvány jegyei mutatkoznak. Sikerült a tavaszvárással kapcsolatos párhuzamok töredékeit felfedeznem 2004-ben végzett gyűjtésem során is.”

A kiszehajtás utáni hidas-, illetve kapusjáték szintén összefüggésbe hozható a tél utáni felszabadultsággal, a tavaszvárás örömével. A kiszehajtást Ipolybalogon is hidasjátékkal fejezték be. A lányok párosával felsorakoztak, s az első pár a Haja gyöngyöm kezdetű dalt énekelte. Ennek szövegét Skerlecz Károlyné Rados Teréz 82 éves adatközlőnél jegyezték le diákjaim 1980-ban. Mikor a két lány a fenti szöveget elénekelte, a nyisd meg asszony… kezdetű dalocskával folytatta az éneket, a többiek pedig átszaladtak a „kapun”. Amelyik pár első lett, az ismét feltartotta a kezét. Mindezt addig csinálták, amíg föl nem értek a faluba.

A színjátékszerű szokásnak - mint a fenti néhány példából láthattuk, több célja volt. Egyebek közt az, hogy a bábuval együtt a faluból kivigyék a dögöt, a betegséget, a kiszehajtó lányok mielőbb férjhez menjenek stb. S hogy a szokás ezenkívül szorosan összefüggött a tavaszvárással: a tél utáni megújulás örömét is kifejezte, az ember és a természet szoros kapcsolatát példázta, az említetteken kívül Ipolyi Arnold ide vonatkozó fejtegétésével is bizonyíthatjuk: „A jelentés világos: a kisze nevű báb jelentené itt a telet, melynek kivitelét örömujjongva kíséri a fiatalság…”

A kisze elégetése főleg ott volt szokásban, ahol szűkében voltak a folyóvíznek. Így például Kelenyén vetkőztetés után a kiszebábut a szomszéd falu határában meggyújtották, s lángját átugorták. Fiatal gyerekként hajdan magam is ott volt a kiszehajtók közt, s örömömre szolgál, hogy szülőfalumban e szokást újra felelevenítették.

Érdekes példákkal találkozni a szlovák-magyar nyelvhatáron. Zsélyben Manga János jegyezte le, hogy ott amikor a kiszével a patakhoz értek, a bábut meggyújtották, s úgy dobták be a vízbe. Zahorán a vízbe csak azért dobták a kiszét, hogy a falujukból vigye ki „a nagy betegséget meg a haláleseteket”.

A szakirodalomból tudunk a legények kiszehajtásáról is. Honton ők virágvasárnap estefelé vitték ki a bábut a faluból. Ugyanúgy készítették, mint a lányok, csak férfiruhába öltöztették: hosszú nadrágot, rossz kabátot, bakancsot adtak rá, a nadrág nyílásába pedig kukoricacsövet tettek. A kiszét kísérők közül néhányan lóháton rossz fazekakat vittek, s azokkal doboltak, egyesek pedig kolompoltak. Néha a bábu kezeinek végére is kötöttek kolompot. Tudunk a tompai legények kiszehajtásáról is. Ők szintén férfi formájú bábut készítettek, s azzal várták az utcán a lányokat. Mikor a lányok a kiszével odaértek, a legények bábujukat „hozzádörzsölték a kiszéhez, megcsókoltatták vele.

Kiszevivés közben a lányok minden faluban kiénekelték egymást. Gyűjtéseim során a kiéneklés különböző változataival találkoztam, melyek közlésétől itt letekintünk. Férjhezmenésükre, szépségükre is gondoltak a lányok virágvasárnap. A jóslás szerint az a lány, aki elsőnek vette fel a kiszét, férjhez ment az év folyamán.

Bizonyára a kelenyeiek is szépségüket, tisztaságukat és ügyességüket akarták biztosítani, bizonyítani akkor, amikor a meggyújtott kisze lángjait sorra átugrálták. A szépséget célzó mágikus szokások más faluban is megvoltak. Balogon és Nagycsalomján a lányok, miután a ruháitól megfosztott bábut a folyóba dobták, gyorsan megmosakodtak, hogy szépek és frissek legyenek.

Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét. Bratislava, 1987.; U.ő.: „Haj ki, kisze, kiszőce…” In: „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok…” Szerk.: Liszka J., 260-275. Komárom-Dunaszerdahely, 1993Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. In: Diószegi Vilmos, szerk.: Az ős magyar hitvilág. Budapest, 1971.Manga János:Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Csáky Károly, Felvidék.ma

Infografika: A kiszehajtás szakaszainak vázlata és helyszínei

A kiszehajtás hagyományát elevenítették fel Ipolyhídvégen

Kijé, kié ez a ház? Benne van egy vetett ágy. Hogy a világ vigadojzon szerkesztő: Kozma László kiadó: Magyar Kultúra Kiadó kiadás éve: 2007 gyárt. Ezt a hanglemezt a 2007. esztendőben, születésének 20. évfordulóján teszi a magyar népzenét szeretők és a maga asztalára a Rezeda népzenei együttes. Annak a hat évnek a termését, amely a Szívem szép rózsa című lemez megjelenése óta telt el. Ezeken a felvételeken a Rezeda jelenlegi fürtjeinek 37 apró virágocskája tárja a világ elé mának szóló üzenetét. Társul szegődött hozzá a Cserefa együttes, mely a Rezeda legszebb hajtásainak egyikeként belőle nőtt ki. Ezen a lemezen együtt hirdetik az együvé tartozás, a közös éneklés erejét. Elhitetni szeretnék, hogy hagyományaink adnak tartást és hitet megpróbáltatásainkban, jeles napi szokásaink, gyermekdalaink, népénekeink hoznak színt és gazdagságot mindennapjainkba. Népi kultúránkat örökségnek tekintve - általunk legszebbnek gondolt darabjait felmutatva - a magunk erejével nagyon akarjuk, "hogy ez a világ vigadojzon".

Gyakorlati összefüggések és motívumok

A kiszehajtás több, egymással összefüggő célt szolgált: a bábuval együtt kivinni a telet, a betegséget és a dögöt, a lányok számára pedig a korai férjhezmenés és a szépség megőrzése volt a fő mozgatórugó. A rítus összekapcsolta a társadalmi és természeti ciklusokat: a tavasz eljövetelével a közösség megújulást és szabadságot érzett. A zene és énekek, a kapu átlépése, a táncok mind a közösségi összetartozást és a jövő generációk reményeit szolgálták.

  • A lányok a kisze vivés során ritmust adó énekeket énekeltek, amelyek között a „Haja gyöngyöm” és a „nyisd meg asszony” kezdetű dallamok is felcsendültek.
  • A fiúk egy részénél a bábu férfi ruhába öltöztetése és a dobbal vagy kolomppal való kíséret tartotta fenn a játék dinamikáját.
  • A kisze célja a győzelem és a gyorsabb férjhezmenés volt, amely a közösség társadalmi és családi hierarchiáját is tükrözte.
  1. Virágvasárnap előtt vagy után megkezdődött a bábu készítése és felavatása.
  2. A bábu lángra lobbantása és átugrása a folyó fölött a télkielet és a tavaszvárás szimbólumaként szolgált.
  3. A fiatalok közötti versengés és a kapu megnyitása a faluba történő visszatérést jelképezte.

tags: #haj #ki #kisze #haj #gyujj #be