A téltemetés ősi hagyományát elevenítették fel a mátyusföldi Vízkeleten. A téltemetés ősi hagyományának bevezetését nagy örömmel fogadták a faluban, Viczén Piroska, a Csemadok helyi elnöke mosolyogva mesélte, idén már több felnőtt érdeklődött a kiszebabás felvonulás iránt, mint gyermek. A virágvasárnapot megelőző szombaton húsvéti mulatságot szerveztek, kommerszebb formában. A kiszét öreg rongyokból, anyagból és szalmából készítjük, egy fakonstrukció tartja a formát. A falusiak virágvasárnapon csapatban vonultak ki a helyi Dudvág folyóhoz, ahol kis pikniket is rendeztek, a tavasz köszöntésének tiszteletére Király Kati néni és családja virágkaput készített, ahol szívesen fotózkodtak a családok. Nárciszt és aranyágat osztogattak a résztvevőknek. A kiszebáb égetés téltemető népszokás. A kiszebábu egy szalmából készült bábu, mely általában egy leányt ábrázol. A télűzéshez, a tavasz eljövetelének ünnepéhez kapcsolódó népszokás kelléke. A néphagyomány szerint a báb elégetése megszabadítja az embereket minden bútól és bajtól. Ma már vidéken is csak elvétve ismerik és tartják meg ezt a hagyományt, régi ünnepet.
Hagyomány a tél végén és a tavasz megünneplésében
A téltemetés tradíciója a hosszú téli hónapok végének és a megújuló tavasznak a jelképe. A kiszebáb készítése és égetése nem csupán látvány, hanem rítus is, amely a közösség összetartását erősíti. A mátyusföldi közösségben a fakonstrukcióval megtámasztott bábot régóta öltöztetik fel különleges anyagokkal, hogy a báb kifejező erővel jelenítse meg a tél súlyát és a tavasz fényét. A rendezvény helyszíne mindig a közösségi összetartás, a beszélgetések és a közös fotózás színtere, ahol a résztvevők megosztják élményeiket és jókívánságaikat a közelgő évre.
Közösségi részvétel és hagyományőrzés
Idén már több felnőtt érdeklődött a kiszebabás felvonulás iránt, mint gyermek, ami jelzi, hogy a hagyomány iránti figyelem újra éled és értékét megőrzi a közösség. A virágvasárnapot megelőző szombaton tartott húsvéti mulatság viszont inkább családi és baráti körben zajlott, a régi ünnep formális kereteitől kissé elnagyolt, de továbbra is összetartó élményt nyújtva. Király Kati néni és családja virágkaput készített, amelyet szívesen fényképeztek a családok, miközben a helyi közösség tagjai virághozó és díszítő elemeket adtak át egymásnak. Nárciszt és aranyágat osztogattak a résztvevőknek, jelezve a tavasz virágzó jelképeit. A kiszebáb égetése továbbra is a télűzés szimbóluma marad, még ha az idő múlásával a napok egyre ritkábban kerülnek elő a helyi történetekben.
A báb és a rítus jelentése
A kiszebábu egy szalmából készült bábu, mely általában egy leányt ábrázol. A télűzéshez, a tavasz eljövetelének ünnepéhez kapcsolódó népszokás kelléke. A néphagyomány szerint a báb elégetése megszabadítja az embereket minden bútól és bajtól. A hagyomány ereje abban rejlik, hogy közösségi élményt teremt, ahol a résztvevők egymást támogatva köszönik meg a téli időszak végét és üdvözlik a megújuló évszakot. A falusiak számára a téltemetés nem csak szokás, hanem közös érték megőrzése is.

Téltemetés, Farsangi Felvonulás - Ágfalva (2008.02.06.)
Ma már vidéken is csak elvétve ismerik és tartják meg ezt a hagyományt, régi ünnepet, melynek megőrzése így is fontos a közösségi identitás szempontjából.