Florence L. Rajzolás közben a kéz izomzata, ízületei erősödnek, a szem-kéz koordinációja összehangoltabbá válik, biztosabbá válik a ceruzafogás. A különböző életkorokban készült emberrajz összehasonlításával mérhető a gyermekek értelmi fejlődése. A kisgyermekek ábrázoló tevékenysége már nagyon korai szakaszban, 1,5 éves kor körül megjelenhet, ám ez tudatosnak nem mondható. A világ felfedezése közben rátalál a rajzeszközökre, amelyeket több érzékszervével is megtapasztal, marokra fogott ceruzával, krétával nyomot hagy a világban. Az első firkáknak nem az alkotás, hanem maga a mozgás öröme (funkcióöröm) az ösztönzője.
Ebbe a területbe tartozó kutatások szerint a firkák osztályozása változik az élettani és kognitív fejlődés üteméhez igazodva. Körülbelül 2−3 évesen nagy mozdulatokkal rajzolnak, főként vízszintes és függőleges vonalakat hagynak a papíron. A lengővonalas, körfirka korszak ez: emocionális tartalom és jelentés nélkül, csak elhatárolja a formát. A zárt firkák időszaka egybeesik az én-tudat kialakulásával, azt reprezentálják a környezet felé, hogy „én vagyok, minden másoktól és mástól különálló egész”. Körülbelül 3−3,5 évesen kérdésre már megnevezik, mit rajzolnak, felismerik, hogy a nyomhagyás jelent valamit, hogy ok-okozati összefüggés van a vonal és a rajzeszköz között. Ám ezek a megnevezések asszociatívak, önkényesen változnak, attól függően, milyen érzelmek, intuíciók dominálnak, illetve még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához. Erre az időre a gyerekek az összes firkaalakzatot használják. Firkáikban sok ősi jel - őskör, mandalaforma - megjelenik, amelyből később a Nap motívuma is kialakul. A gyermekek körülbelül 3,5 évesen már céltudatosan ábrázolnak, kérdés nélkül megfogalmazzák, hogy mit rajzolnak.
Körülbelül 4 évesen képesek egyszerű formákat rajzolni, azonban ezekre a formákra az aránytalanság és az áttetszőség a jellemző, továbbra is érzelmeik és hangulataik dominálnak (érzelmi vezéreltség) ábrázoló tevékenységükben. Létre tudnak hozni bonyolultabb formákat is, amelyek begyakorolt diagramokból és kombinációkból alakulnak ki. Ez a szakasz leginkább az emberi figura ábrázolásának fejlődésén követhető nyomon. Körülbelül 4 éves kor körül a gyermekrajzokon általában egy nagy kör látható, amit fejnek rajzolnak, ehhez pálcikaszerű vonalakkal kapcsolódnak a lábak és a karok. Az arcon megtalálhatóak a szemek, a száj, felfedezhető a haj, amely a fej körvonalára nem simul rá, hézag van közte. Ritkán ábrázolják a fület és az orrot. A gyermek a törzshöz a végtagokat egy-egy vonallal kapcsolja, a fej és törzs elkülönül. A végtagok vékonyak. Ebben a rajzolási módban a gyermekek legtöbbször az orrot profilból, az arcot pedig szemből ábrázolják, tehát itt mindkét szem látszik. Óvodáskorban, körülbelül 8 éves kor alatt nagyon ritka.
A kisgyermekek rajzainak színvonalából lehet következtetni az értelmi képességeik fejlettségére is. Így például a Goodenough-teszt „Rajzolj egy embert” instrukciója elsősorban az intellektuális erőket aktivizálja. A teszt segítségével kellő információt kapunk többek között az ember- és mozgásábrázolás fejlődéséről is. − mozgásjelzés nélküli figura (körülbelül 3−4 év: a cselekvést még kezdetleges formában sem képesek érzékeltetni, jellemzője az aranytalanság. − „merev mozgású” alak, kimerevített gesztusokkal (kb. − ízületben mozgó alak, behajlított könyökkel és térddel (körülbelül a 6. − Körülbelül 4−7 éves kor között a gyermekek realisztikusan ábrázolnak, gyakran elmondják vagy elmesélik rajzolás közben a rajzaik eseményeit. A színválasztást érzelmeik szintén erősen befolyásolják. Rajzaikra a kusza elhelyezés jellemző. Intenzíven jelenik meg az ábrázolás szándéka. − Körülbelül 7 éves kor után a gyermekek többségénél az emberek, tárgyak egy közös, általában egy vízszintes vonalon helyezkednek el. Szívesen rajzolják le a környezetükben fellelhető tárgyakat, amelyekhez érzelmi kapcsolat fűzi, vagy valamilyen szempontból fontos számukra.
A fent leírtak alapján látni lehet, hogy a kisgyermek fejlődésében kitüntetett szerepe van a rajzolásnak vagy az ábrázolásnak, ezért a gyermek ez irányú első érdeklődését az első pillanattól kezdve a szülőknek segíteni kell. Az óvodapedagógusok feladata erre felhívni a szülők figyelmét, az óvodába lépéstől pedig nyomon követni a gyermekek rajzfejlődését, érésüket, fejlettségüket tiszteletben tartva támogatni önkifejező készségüket, kreativitásukat.
START program: óvodai fejlesztő csoportok a korai iskolaérettség előkészítésére
A START fejlesztő óvodai program célja, hogy azoknak a gyermekeknek biztosítson megfelelő szintű fejlődési vagy fejlesztési lehetőséget, akiknél megakadt vagy nem megfelelő ütemű a pszichés fejlődés. Az egyéves, iskolára felkészítő program várhatóan kiegyensúlyozza az intelligenciastruktúrát és erősíti a bizonytalan képességeket. A programot 1992. szeptember 1-jén kezdték Tiszaújvárosban azóta is folyamatosan fejlesztik. Az első indított csoport létszáma 17 fő volt, az érkezők öt óvodából kerültek, és a jelentkezés önkéntes volt. A csoportba kerülő gyermekeknél az életkoron felüli figyelem és érzelmi tilalom a feladatok megtervezését segítette. A csoport kerete minden évben 15 fő volt, az időszakban összesen 166 gyermek vett részt (125 fiú, 41 lány). Minden tanév elején komplex vizsgálatokat végeznek a gyermekeknél, hogy meghatározzák a fejlődési ütemet és az elmaradások mértékét.
A fejlesztőcsoport vezetői és tagjai közösen dolgoznak: a három óvónő a csoport „valódi gazdája”, a Nevelési Tanácsadó szakemberei pedig szakmai irányítást adnak a fejlesztő pedagógiai és pszichológiai tevékenységekben. A fejlesztés folyamata integrált: szem-kéz koordináció, szem-láb koordináció, nagymozgások, olvasás-előkészítő készségek, matematikai alapok, dramatikus játék és önismereti feladatok egyaránt szerepelnek. A programot olyan módon tervezték, hogy a gyermekek önállósága és kreativitása egyidejűleg fejlődjön, miközben az iskolai és társas készségek is erősödnek.
A START csoportokban végzett fejlesztések célja a gyermekek személyiségének és képességeinek átfogó fejlesztése, hogy tanköteles koruk eléréséig elérjék a szükséges iskolai felkészültséget. A programban alkalmazott vizsgálatok között szerepel az intelligenciatruktúra felmérése, Goodenough-rajzteszt, passzív szókincs vizsgálata, Frostig írás-olvasás alapkészség mérés, DPT, MSSST és egy év végén a fejlesztő tevékenységek összegzése. A fejlesztés módszertani alapjait a szenzoros integráció és Ayres terápia irányvonalai adják, amelyeket a gyermekek élettani és kognitív készségeihez igazítanak.
Az oktatási környezetben a mozgás, a dramatikus játék és a vizuális művészetek összehangolt fejlesztése fontos. A mozgásos feladatok és a tükörhasználat segítik az énkép alakítását, az önismeret fejlesztését és a testtudatosságot. A dramatikus játék központi szerepet játszik a csoportkohézió és az empátia fejlesztésében, míg a vizuális zártság és a testfogalom tudatos ismerete a kognitív és motoros képességek helyes koordinációját támogatja. A program keretében a pedagógusok figyelnek arra, hogy a gyerekek zökkenőmentesen lépjenek át az óvodai életből az iskolai környezetbe, előkészítve ezzel a sikeres iskolakezdést.
< tagimg>Infografika: a rajzfejlődés szakaszai és hozzárendelt fejlesztési fókuszok
Az egész program célja, hogy a gyermekek olyan készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik számukra a sikeres iskolakezdést, miközben az önbizalmuk és önértékelésük is erősödik. A fejlesztés során kiemelt szerep jut a testképnek és az énérvényesítésnek, hiszen ezek alapozzák meg a tanulás iránti motivációt és a társas interakciók hatékonyságát. A program végén a gyermekek képesek lehetnek a saját fejlődésük nyomon követésére, és a szülők együttműködésével a fejlesztési folyamat hosszú távon is fenntartható marad.
Allergiák és óvodai környezet: felkészülés az iskolakezdésre
Az allergiás megbetegedések jelentős kockázatot jelentenek a szeptemberi óvoda- és iskolakezdésnél. Különösen fontos a biztonságos környezet megteremtése: a szülőknek be kell jelenteniük az allergiát az intézménynek (iskolaorvos, védőnő), és edukáció szükséges a pedagógusok és a konyhai dolgozók számára. Az anafilaxia gyorsan kialakuló, életveszélyes állapot lehet, ezért minden fokozott kockázatú allergiás gyermeknél szükség van adrenalin autoinjektorra és a sürgősségi ellátás biztosítására. A kivizsgálások multiplex allergiatesztekkel pontosíthatók, hogy megértsük, mely ételek okozhatnak tüneteket és mennyire fokozzák az anafilaxia kockázatát.
Az óvoda és család közötti együttműködés alapja a gyermek sajátos szükségleteinek pontos ismerete és az ehhez igazított táplálkozási és előkészítési protokollok betartása. A START programhoz kapcsolódóan is kiemelt szerep jut az iskolakezdés zökkenőmentes megtervezésének és a biztonságos közösségi környezet megteremtésének.
Jogi és intézményi háttér
A köznevelési törvény módosításai biztosítják a fokozott kockázatú allergiás gyermekek kiemelt figyelmét az intézményekben. A szülőknek javasolt minden releváns információt megosztani a pedagógusokkal és a konyhai személyzettel, és közösen kidolgozni a szükséges megelőzési és reagálási terveket. A sürgősségi injekciók és az egyes személyek felelősségi körének tisztázása segíti a gyors és hatékony reagálást vészhelyzet esetén.