Kornai János munkássága jelentős mértékben alakította a közgazdasági gondolkodást. A rendszerváltás pillanatában hogyan érzékeltétek gondolatainak jelentőségét az új gazdasági és gazdaságpolitikai rendszerben? Hol volt tetten érhető a hatása?
Nehéz a rendszerváltás pillanatát megfogni, mivel Magyarország esetében a rendszerváltás mind gazdaságilag, mind politikailag inkább egy a nyolcvanas évek legvégén kezdődő eseménysorozat volt, mint egy adott pillanat. Ebben a korszakban a Kornai-hatást két részre lehet bontani. Az egyik egyfajta "gazdasági világkép", amit Kornai korábbi műveiből hoztunk magunkkal. A másik pedig a rendszerváltás pillanatában született és később a szerző által is többször felülvizsgált "Indulatos röpirat"-ban megfogalmazott ajánlások.
A Kornai-féle gazdasági világképnek leginkább megkerülhetetlen darabja "A hiány". "A hiány" volt az a nagyhatású mű, amelyben, ha nem is kimondottan, de végül is az szerepelt, hogy a szocialista rendszer nem megreformálható, a szocialista rendszer nem működőképes, a hiány elidegeníthetetlen része a szocialista rendszernek.
Ezt a gondolatot fejlesztette tovább Kornai az 1992-ben, tehát már a rendszerváltás után megjelent, a szocialista rendszer kritikai gazdaságtanáról szóló művében, ahol explicit módon is kimondja, hogy azzal a politikai struktúrával, azzal a környezettel nem is lehet működőképes gazdaságot létrehozni.
Szerintem ez egy nagyon-nagyon éles gondolkodásbeli különbség a kor reformközgazdásaival szemben, akik folyamatosan az adott rendszeren belül próbáltak jobbító javaslatokat tenni. Tessék megfigyelni, hogy Kornai 1990 előtt nem fogalmazott meg "rendszerjobbító" javaslatokat, kizárólag leírt, feltárt, elemzett. Éppen ezért számomra az örökség szerves része a reform-közgazdaságtantól való deklarált elhatárolódás: a reform-közgazdászoknak nagyon fájó 1987-es cikk, a "Magyar reformfolyamat, víziók, remények és a valóság". Ne felejtsük el, hogy ez a nagyszabású tanulmány szinte egy időben jelent meg az Antal László által szerkesztett, legendássá vált "Fordulat és reform"-mal.
Kornai ekkor mondja ki, hogy bár a reform-közgazdászokat nagyon tiszteli, de amit ajánlanak, az remény.
A Kornai-hatás mélyen átitatja a magyar gazdaságpolitikát és a közgazdasági gondolkodást, különösen a rendszerváltás környékén.
A szocialista gazdaság működésének elemzése, különösen "A hiány" című műve, alapvető fontosságú volt a rendszer hibáinak feltárásában és a reformok szükségességének megértésében.
Kornai radikális megközelítése, miszerint a szocialista rendszer nem reformálható, hanem alapvető átalakításra szorul, szembement a korabeli reformközgazdászok nézeteivel, akik a rendszeren belüli javításokban bíztak.
Ez a szemléletváltás kulcsfontosságú volt a magyar gazdaságpolitika új irányának meghatározásában a rendszerváltás után.
Mi határozza meg a sikert? - Légy kreatív kerekasztal-beszélgetés | Full Sail Egyetem
Kornai János munkássága nem csupán elméleti síkon maradt, hanem gyakorlati hatása is volt a magyar gazdaságpolitika alakulására.
A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás során Kornai elvei és elemzései iránymutatásul szolgáltak a piaci gazdaságra való áttérés folyamatában.
Az általa felvázolt hiánygazdaság problémái és azok kezelése képezték az alapját a későbbi gazdaságpolitikai döntéseknek.
A Kornai-hatás tehát nem csupán a közgazdasági elméletet gazdagította, hanem közvetlenül befolyásolta Magyarország gazdasági fejlődését a rendszerváltást követő évtizedekben.
A "Gazdasági világkép" és az "Indulatos röpirat" két pillére Kornai hatásának megértéséhez.
A kor reformközgazdászaival való szembenállás Kornai gondolkodásának eredetiségét és mélységét mutatja.
A rendszerváltás utáni gazdasági struktúra átalakításának szükségessége Kornai elemzéseinek kulcsfontosságú következtetése volt.