A fej szervezetünk egyik legérzékenyebb pontja, itt vannak idegrendszerünk központi részei, érzékszerveink többsége. A fejsérülések legtöbbje a kezdeti erős vérzés miatt külsőleg is ijesztő látványt nyújt. További aggodalomra ad okot, ha ehhez zavart tudat vagy eszméletlenség társul. A fejtraumák egy részénél semmilyen külső elváltozás nem figyelhető meg, a sérült lehet teljesen éber vagy eszméletlen, illetve a kettő közötti állapotban van.
Eszméletlen sérültnél mielőbb gondoskodjunk a légutak biztosításáról, eszméletén lévő betegnél tartózkodjunk a mozgatástól, a láb felemelése, ezzel az agyi vérkeringés serkentése általában segít. A fertőtlenítés elengedhetetlen. A sérült fejét mindenképp a szív felett kell tartani, ennek érdekében legcélszerűbb a sérültet lefektetni, majd fejét kissé felemelni. Kisebb sérülés esetén a sérült ülhet is, de a fej lógatása mindenképp kerülendő! A hajas fejbőrön olykor igen nehéz megtalálni a vérzés pontos helyét, ebben az esetben célszerű minél nagyobb felületet fertőtleníteni.
Ha a baleseti mechanizmus arra utal, ne feledkezzünk meg róla, hogy akár több sebzés is keletkezhetett, pl. üvegszilánkos sérülés esetén. A sapkakötésnek több típusa ismeretes, itt elsőként a két pólyával készítendőt ismertetjük. Az egyik mullpólyát 2-3-szor körbetekerjük a fej körül, majd a körbetekerést úgy folytatjuk, hogy a másik pólya végét a körkörös kötésre merőlegesen rögzítjük. A 2. Szabályos kötözésnél a kötést az első mullpólyával zárjuk úgy, hogy azt háromszor körbetekerjük, végét ragtapasszal fixáljuk. Bár a kötésnél laikus általi teljesen szakszerű kötözés nem várható, némi gyakorlás után kivitelezése igen egyszerű.
Fontos megjegyezni, hogy a vérzés a legszembeötlőbb, de a fejsérültet érő ütés kapcsán az agyrázkódás jeleit is figyeljük. Ha a kötés átvérzett, ezt sem vesszük le, hanem újabbat helyezünk rá, ügyelve arra, hogy a sérült terület fölé nagyobb nyomást gyakoroljunk. Indokolt lehet, ha a sérülésre néhány percig gumikesztyűs kézzel mull-lapot nyomunk.
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak általános útmutatás, mert a helyzetek sokfélesége miatt lehet, hogy eltérő megközelítés is indokolt. A kórjelző paraméterek és a sérülés oka egyaránt eltérő lehet. A fejsérült felügyelelt igényel, és ezért különböző pontrendszereket használnak a helyszíni ellátásban. A vérzéssel járó sérülések alapján két csoportot különböztetünk meg: gyenge és erős vérezések. A legkisebb nyílt sérülések ellátása is figyelmet érdemel, mert a kültakaró sérülése kaput nyit a kórokozók felé.
Nyílt és zárt sérülések: nyílt sérülésnél a bőr folytonossága megszűnik, seb keletkezik (gépkább például vérzések, égések). Zárt sérülés lehet például csonttörés vagy zúzódás. A zárt sérülés is járhat vérzéssel, hematóma alakulhat ki. A vérzéssel járó nyílt sérülések elsősegélyezése a vérzés intenzitásától függ; a teendők között a gyenge és az erős vérzés megkülönböztetése is szerepel. A laikus elsősegélynyújtónak nem szükséges megkülönböztetnie a sérült ér típusát.
Gyenge vérzések ellátása: gyenge vérzésnek számít, ha a vér szivárog vagy gyengén folyik, nem spriccel. A sebet és környékét vízzel mossuk le, eltávolítva a szennyező anyagokat, majd fertőtlenítjük. Kezünket alaposan mossuk meg, szükség esetén használjunk kesztyűt. A vérzéscsillapítás előtti lehetőségként enyhe nyomást gyakoroljunk steril gézlappal. A sebet fertőtlenítés után steril sebtapasz vagy fedőkötés védi. Szigetkötszereket használva fedőkötés készíthető, a két oldalait leragasztó szalaggal zárjuk.
Erős vérzések ellátása: nagy intenzitású, folyamatos vérzésről van szó, gyakran vágás, szúrás vagy közlekedési baleset következtében. Ilyenkor a környezet biztonságát kell biztosítani, use kesztyűt. A legfontosabb az direkt nyomás alkalmazása: steril kötszert nyomjunk a sebbe, és tartsuk folyamatosan. Ha többen vannak a helyszínen, értesítsük a mentőket. Nyomókötést alkalmazzunk, a korábban átnyomott kötést ne vegyük le. Vérzéscsillapítás mellett fontos a sebtisztítás és fertőtlenítés; a túlzottan hosszú várakozás a vérzés csillapításának késleltetéséhez vezethet. Életmentő lehet érszorító használata, ha végtagvérezésről van szó, a sérülés fölötti részén szorosan húzzuk a végtagot a szív irányába.
Kamionszerű jellegű útmutató: mikor hívjon mentőt? Ha a vérzés nem csillapodik, spriccel, émelygés, szédülés, hányinger vagy eszméletvesztés áll fent. A mentők kiérkezéséig békésen kezeljük a beteget, óvva a kihűlést takaróval vagy fóliával.
További speciális vérzések és fejbőr állapotok áttekintése:
- Koponyaűri vérzés és hematóma
- Belső vérzések
- Fejbőrt érintő különböző állapotok és fertőzések
Korpásodás és fejbőr betegségek áttekintése
A korpásodás kiváltó oka egy Malassezia családhoz tartozó mikroorganizmus, amely a fejbőrön elszaporodva okozza a hámsejtek gyors megújulását. A hámsejtek csomókban jelennek meg a fejbőrön, amelyek lehullanak vagy ragacsossá válnak. Két típusát különböztetjük meg: a száraz és a zsíros korpát. A zsíros korpa gyakran sűrű és sárgás színű, plakkokba tömörödik, viszketéssel jár. A szeborreás dermatitisz enyhébb formája a rózsaszín és irritált fejbőrrel társul. A száraz pikkelyek a pikkelysömör jellemzői lehetnek, ahol a fejbőrön fehér, vékony pikkelyek és bőrpír látható.
A pikkelysömör övszerűen érinti a fejbőrt is, és gyors bőrsejt-termelődés jellemzi plakkok formájában. A rosacea krónikus bőrbetegség, amely az arc középső részét érinti, gyakran kivörösödött bőrrel. A szeborreás dermatitisz ugyancsak a fejbőrt érinti, és időszakos fellángolásokkal járhat, amelyeket genetikai hajlam, hormonális változások, stressz és környezeti tényezők befolyásolnak. A tinea capitis gombabetegség a fejbőrt érinti, gyakran gyerekeket érintve vörös, viszkető foltokkal.
A szeborreás dermatitisz kezelése helyi krémekkel, samponokkal és esetleg orális gyógyszerekkel történhet, a tünetek súlyosságától függően. A BHT lézeres hajterápiája is említésre kerülhet, amely növeli a fejbőr vérellátását és elősegíti a sejtanyagcserét. A kezelés célja a tünetek enyhítése, a viszketés és a hámlás csökkentése, a fellángolások gyakoriságának mérséklése. Otthoni körülmények között szintén léteznek hatékony samponok és természetes összetevők, például teafaolaj, kamilla, kókuszolaj, aloe vera és rozmaringolaj, melyek javíthatják a fejbőr állapotát, de mindig érdemes bőrgyógyásszal egyeztetni a használatot.
A fejbőr jóindulatú kinövései és egyéb bőrbetegségek is előfordulhatnak, például seborrhoeás keratózis vagy szeborreás dermatitisz különböző megjelenési formái. A diagnózis során a bőrgyógyász vizsgálja az érintett területeket, néha szükség lehet bőrbiopsziára vagy mikroszkópos vizsgálatra a gombás fertőzések kizárására.
Fontos tanácsok a mindennapi ápoláshoz: kerülni kell a fejbőr túlzott dörzsölését vagy vakarását, minden terméket óvatosan kell alkalmazni, és a kezeléseket fokozatosan érdemes beépíteni a rutinszerű ápolásba. A samponokat érdemes a problémás területekre is hagyni néhány percig, majd alaposan leöblíteni. A szeborreás fejbőr tünetei hullámzó jellegűek lehetnek, ezért hosszabb tünetmentes időszakokat követően ismét megkezdhetők a kezelések.