A melanóma a legveszélyesebb bőrrák típus, mely kezelés nélkül a legmagasabb halálozási kockázattal rendelkezik. A melanoma malignum egy rosszindulatú daganat, amely leggyakrabban a bőrön, jóval ritkábban a nyálkahártyákon és a szemben is megjelenhet, és áttéteket is képezhet.
A bőrrákoknak 3 nagy csoportja van: a melanoma, a bazálsejtes-, és a laphámsejtes daganat. Az utóbbi kettő viszonylag gyakori elváltozás és a kezelése is nagyon hatásos. A melanomát viszont nehéz kezelni, korai diagnózisa és kezelése növeli a túlélési arányát.
Hol fordul elő melanoma és miért számít veszélyesnek a fejbőr?
A bőrrák elsősorban a napsugárzásnak kitett területeken alakul ki, mint pl. a hajas fejbőrön, az arcon, az ajkakon, a füleken, a mellkason, a karokon és a kezeken illetve nőknél a lábszáron. A melanóma leggyakrabban a bőrfelületen jelenik meg: háton, végtagokon, fej-, nyaktájékon. Melanóma a test bármely részén kialakulhat. Bár a legtöbbször a napfénynek kitett területeken fordul elő (kar, hát, arc, lábak), ám a szemen, a nemi szerveken, a körömágyon, tenyéren, a hajas fejbőrön, talpon is keletkezhet.
Dr. Egy, az 'Archives of Dermatology' című szaklapban megjelent tanulmány szerint a melanoma, amely a bőrrák egy fajtája, a nyakon és a fejbőrön a leghalálosabb. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a nyakon és a fejbőrön előforduló melanoma esetében a betegek 1,84-szer gyakrabban haltak bele a betegségbe, mint azok a páciensek, akiknél a test más területén alakult ki a bőrrák.
A fejbőrön és a nyakon található melanomás betegek az adatok szerint jóval később kerültek diagnosztizálásra, valószínűleg azért, mert a haj eltakarhatja ezeket a területeket. "Ez azonban valószínűleg nem az egyetlen magyarázat, ezek a melanomák ugyanis jóval agresszívabbak, mint a test más területén előforduló bőrdaganatok" - nyilatkozta Dr. Nancy Thomas, az Észak-Karolina Orvosi Egyetem munkatársa.
Milyen klinikai jellemzők rontják a prognózist a fejbőrön?
A nyaki és fejbőri melanomák átlagosan vastagabbak (0,8 milliméter) mint a többi melanoma (0,6 milliméter), és hajlamosabbak a fekélyesedésre is. A kutatási adatok szerint a nyirokcsomó-áttétek is gyakoribbak ezekben az esetekben. "A nyaki és fejbőri melanomás esetek csupán az összes melanomás megbetegedés hat százalékát teszik ki, de a halálos kimenetelű esetek tíz százalékáért felelősek" - nyilatkozta Dr. Thomas.
A daganat vastagsága alapvetően meghatározza a kórlefolyást: a túlélés esélye annál rosszabb, minél vastagabb a daganat. A melanoma stádiumának meghatározása során meg lehet tudni, hogy a rák mennyire terjedt el a szervezetben, milyen mélyen van a bőrben, hogy érinti-e a nyirokcsomókat is és ha igen, akkor melyeket.
Diagnózis és stádiummegállapítás
A bőrrák diagnosztizálásához orvosa megvizsgálja bőrét, hogy valószínűsítse a daganatos elváltozást. A diagnózis megerősítéséhez további tesztek szükségesek. A gyanús elváltozást eltávolíthatja orvosa szövettani vizsgálatra. Ez adja a végső diagnózist illetve meghatározza a daganat típusát.
Amennyiben a bőrrák beigazolódik, további tesztek szükségesek annak meghatározására, hogy mennyire kiterjedt a daganat (milyen stádiumban van). A bazálsejtes daganatok nagyon ritkán adnak távoli áttétet, ezeknél a teljes eltávolítás elégséges a stádium meghatározásához. De egy nagy laphámsejtes daganat vagy melanoma esetén orvosa további kiegészítő vizsgálatokat javasolhat a betegség kiterjedtségének meghatározásához.
Ezek lehetnek részint képalkotó vizsgálatok a közeli nyirokcsomókban daganatos jelek keresésére, részint a legközelebbi, un. őrszem nyirokcsomó szövettani vizsgálata. Az orvosok római számokkal jelzik a rák stádiumát I-IV-ig. Az I-es stádium kicsi elváltozást jelent, mely csak a kialakulás helyén van. IV-es stádiumban a daganat már átterjedt a test távolabbi részeire.
Miért vezet gyakran késői felismeréshez a fej- és nyaktáj?
A fejbőrön és a nyakon található melanomás betegek az adatok szerint jóval később kerültek diagnosztizálásra, valószínűleg azért, mert a haj eltakarhatja ezeket a területeket. Sokáig a felszínen maradó, laposan terjedő forma is nehezebben észrevehető lehet ilyen helyeken. Éppen ezért a bőr önellenőrzése és az évenkénti bőrgyógyászati vizsgálat kiemelten fontos.
Az MDT hangsúlyozza, hogy havonta 15-20 percet mindenki szánjon arra, hogy a teljes testén önellenőrzést végezzen! Havonta-kéthavonta egyszer gondosan nézze át a bőrét egy kézi tükör segítségével, ne felejtse ki a lábujjak közét, a hajlatokat, talpat, nemi szervek régióját sem. A felmérések azt mutatják, hogy az esetek többségében nem orvosi vizsgálat során derül fény a melanomára, hanem a beteg észleli a bőrén a gyanús elváltozást, és ezért fordul orvoshoz.
Hogyan segít a korszerű vizsgálat a korai felismerésben?
A bőrgyógyász egy egyszerű speciális nagyítóval, a dermatoszkóppal tudja azonosítani a bőrelváltozás gyanúját. A melanóma felismerésében nagy szerepe van a dermatoszkópnak, mely 10-szeres, 20-szoros, sőt, olykor még ennél is nagyobb nagyítással lehetővé teszi a bőr mélyebb rétegeinek vizsgálatát.
A foltok elváltozásainak követésére a legalkalmasabb műszer ennek továbbfejlesztett változata, a videódermatoszkóp. Ekkor a bőrre egy mikrokamerát helyeznek, amely húsz-százhúszszoros nagyítással a felhám alsó rétegéig képes képet készíteni. A vizsgálat jó oldala egyrészt az, hogy nem jár fájdalommal, ráadásul segítségével remekül nyomon lehet követni a változásokat.
Kezeleti lehetőségek és terápiás megfontolások
A melanoma kezelésének szerves része gyakran a műtét, melynek során megpróbálják eltávolítani a daganatot. A daganat kezelését a bőrrák helye, típusa, mélysége és lokalizációja szerint választják meg. A felszínre korlátozódó kis daganat esetén elég annak teljes sebészeti eltávolítása.
Amennyiben vékony a daganat, úgy a biopszia (bőrbiopszia) során teljesen eltávolítható - így ekkor meglehet, hogy nincs is szükség további kezelésre. Más esetekben a sebész eltávolítja a melanómát, valamint a körülötte lévő egészséges szövetek egy részét. Szükség lehet eltávolítani a nyirokcsomókat, valamint az orvos kemo-immun- illetve sugárterápiát is javasolhat.
A sugárkezelés nagy energiájú sugárzást, pl. röntgen sugárzást használva öli meg a daganatsejteket. Akkor is lehet alkalmazni, ha műtétileg nem sikerült a daganatot teljesen eltávolítani. Kemoterápiával a daganatsejteket pusztítjuk. A felső bőrrétegre lokalizálódó rák esetén daganat-ellenes krémeket lehet közvetlenül a bőrre kenve alkalmazni. Szisztémás kemoterápiát olyan bőrrák esetén alkalmazunk, mely már szétterjedt a szervezetben.
A fotodinámiás kezelés lézer fény és arra érzékenyítő anyag kombinációjával öli meg a daganatsejteket. A biológiai terápiák a szervezet saját immunrendszerét használják a daganatsejtek elpusztításához. A célzott kezelés a daganat-ellenes kezelések egy viszonylag új típusa, mely olyan gyógyszereket vagy más anyagokat használ, amelyek pontosan felismerik a daganatsejteket és csak azokat pusztítják el, míg a normál sejteken csak kevés károsodást okoznak. Melanoma kezelésében ezeket az új terápiás lehetőségeket most vizsgálják.
Megelőzés és teendők a korai felismerés érdekében
A bőrrák kialakulásának kockázatát az ultraibolya sugárzás kerülésével illetve korlátozásával lehet csökkenteni. A legtöbb DNS károsodást a napfény és a szolárium ultraibolya sugárzása okozza. Fontos tudni, hogy nemcsak nap, de a szoláriumokból származó UV-sugárzás is növeli a melanóma kockázatát - éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet rákkeltőnek minősítette.
A bőrvédelemhez az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni: kerülni a napsugárzást napközben, egész évben fényvédőt alkalmazni, védőruházatot viselni, kerülni a szoláriumot, óvakodni a fényérzékenyítő gyógyszerektől, rendszeresen ellenőrizni a bőrt és amennyiben elváltozást észlel azonnal orvoshoz fordulni! - Bőrtípusának megfelelő faktorszámú fényvédő krémet használjon. Ez legalább 15 SPF vagy magasabb faktorszámú legyen, és a kinttartózkodása elõtt legalább 20 perccel vigye fel testének szabadon lévő, ruházattal nem fedett bőrfelületeire.
Továbbá: kerülje a napozást és keressen árnyékot, különösen 10 és 16 óra között; ne szoláriumozzon; viseljen széles karimájú kalapot, napszemüveget; minimum 30-as faktorszámú (SPF), széles spektrumú fényvédőt használjon, és 1,5-2 óránként kenje be magát.
Egyéb rizikófaktorok és javasolt szűrés
A melanóma kialakulásának legfőbb oka a túl sok napsugárzásnak való kitettség, különösen a gyermekkorban elszenvedett leégések veszélyesek. A fehérbőrűeknél gyakrabban alakul ki a melanoma, különösen, ha a családban már előfordult ilyen megbetegedés. Akinek a családjában előfordult már egy vagy több melanomaeset, az fokozottabb rizikót jelent.
Kiknél alakul ki nagyobb eséllyel melanóma? volt már melanómája; melanóma a családban; világos bőrrel, szeplőkkel, szőke/ vörös hajjal és kék szemmel rendelkezők; túlzott napozás; hólyagos leégés a múltban; szoláriumhasználat; sok anyajegy (különösen atipikus); legyengült immunrendszer.
Általánosságban az orvosok azt javasolják, hogy évente menjünk el melanóma szűrésre, még akkor is, ha nincsenek gyanús anyajegyeink. Ez azért fontos, mert így idejében fény derülhet a rosszindulatú daganatra, még mielőtt az áttéteket képezne.
Túlélési adatok és prognózisok
Ha a melanómát még azelőtt észlelik és kezelik, hogy az átterjedne a nyirokcsomóikra, a prognózis igen jó. Ez azt jelenti, hogy a melanoma 5 éves túlélési aránya közel 100%. Ám minél később fedezik fel, és minél későbbi stádiumban van, annál inkább csökken az esély.
| Stádium | Öt éves túlélési arány |
|---|---|
| lokalizált (0., I., II.) | 98,4% |
| regionális (III.) | 63,6% |
| áttétes (IV.) | 22,5% |
A kutatási adatok szerint az öt éves túlélési ráta a nyaki és fejbőri melanomás betegek esetében 83 százalék, szemben a többi melanomás beteg 92 százalékával. Tíz évre kivetítve a túlélési ráta 76 százalék, míg a többi betegnél 89.

Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a bőrén gyanús bőrelváltozást észlel, keresse fel kezelőorvosát! Nem minden bőrelváltozás jelent rákos megbetegedést. A normál anyajegy egyenletesen pigmentált, általában egyenletes, éles szegélyű, szimmetrikus, felületét tekintve sima vagy enyhén szemölcsös felszínű. Gyanúra ad okot, ha elkezd változni az anyajegy, tehát a színe, formája átalakul, vagy ha hirtelen elkezd nőni, viszketni vagy vérezni. Ha változni kezd vagy megsérül, meg kell nézetni orvossal.
A feladat elsődleges célja a melanomás elváltozások korai felismerése. Ez magában foglalja a bőr rendszeres (havonkénti) önvizsgálatát és az évenkénti bőrgyógyászati felülvizsgálatot. A diagnózist a tünetek alapján állítja fel mindig a dermatológus (bőrgyógyász).