A törvényszék szerint nincs bizonyíték arra, hogy a harmadrendű vádlott tevőlegesen is részt vett a rablásban vagy annak előkészületében, annyi volt a szerepe, hogy az elsőrendű vádlottat gépkocsival a bűncselekmény helyszínére szállította, így bűntársnak nem minősíthető, de bűnpártolónak igen.
A másodrendű vádlottat, Márton Gábort kétrendbeli rablásban, egyrendbeli rablási kísérletben és más, kisebb súlyú bűncselekményekben mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság.
Az ügyek között szerepelt egy hegyeshalmi és egy kőszegi pénzválto hely kirablása is, viszont a lukácsházi takarékszövetkezet kirablásának vádja alól a férfit bizonyíték hiányában felmentették.
Rácz József bíró ítéletének indoklásában kifejtette: a vádlottak 2009 októberében és novemberében követték el a bűncselekmény-sorozatot.
Ezalatt a rövid idő alatt is egyre szervezettebbé, körültekintőbbé váltak, megosztották egymás között a feladatokat.
Ez pedig ellentmond annak a védekezésüknek, hogy a bűncselekményt kényszerítés hatására, egymástól félve követték el, illetve annak is, hogy kábítószer és gyógyszer hatása alatt álltak.
A vádlottak közül vélhetően többen is fogyasztottak kábítószert, gyógyszert a bűncselekmények elkövetésének időszakában, de ez a szakértői vélemény szerint nem befolyásolta őket cselekvőképességükben, mint ahogyan személyiségzavaruk sem zárja ki büntethetőségüket.
A bíróság rámutatott arra: a másodrendű vádlott kivételével a vádlottak úgy védekeztek, hogy egymásra igyekeztek hárítani a bűncselekményeket.
A bíróság egyetértett a védelemmel abban, hogy a büntetőeljárás során a rendőrség több lényeges szabályt is megszegett, nem kellő gondossággal járt el a felismertetések során, volt, amikor egy tanúként tett vallomást később egy az egyben átmásolt és a gyanúsítottként tett vallomás részének tüntetett fel.
Az ítélet ellen a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be, az ítélet megalapozatlansága, nem kellő bizonyítottsága miatt részben felmentésért, részben pedig enyhítésért folyamodtak; az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
Az ítélet nem jogerős.
1925. szeptember 15.: Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere
1934: dr. 1989. március 14. kedd Karikás Frigyes gimnázium (a várossá avatás alkalmából) Dr.
1990: id. Csutorás F. 1994: néhai Dr. 1996: Kelemen Béláné nyugalmazott pedagógus Perusza János nyugalmazott földműves Dr. néhai Dr.
2000: FONYTON Kft. PHILIPS gyártócentrum fonyódi kollektívája Dr. Vörös Katalin a Marcali Városi ÁNTSZ tisztifőorvosa Pap Ferenc a Dél-dunántúli Vízügyi és Építő Rt.
2002: Bálint Lehel ny. gimnáziumi igazgató Patkó Kornélné ny. Bölcsőde vezető Dr.
2006: Lukács Sándor a Fonyton Kft. 2007: Dr. Karsay Kornél gyermekorvos Dr. 2008: Dr. Fauszt Terézia orvos Dr. Fauszt Terézia belgyógyász, kardiológus főorvos, 1943-ban Mohácson született.
Iskoláit Babarcon és Mohácson végezte, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1969-ben szerzett diplomát.
Fonyódon az Egészségügyi Kht. belgyógyászati és kardiológiai szakrendelésén 2001. január 1.-től dolgozik.
A gyógyító munka mellett Fonyód kulturális és művészeti életében is fontos szerepet vállal férjével együtt, hiszen házukban adnak otthont a Feng Shui Galériának, ahol képző- és iparművészeti kiállításokkal várják az érdeklődőket.
Évente országos Feng Shui találkozókat szerveznek.
Dr. Lévay Pál orvos (posztumusz) Dr. Lévay Pál 1935-ben született Nagybajomban.
Iskoláit Kaposváron végezte kitűnő eredménnyel.
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1960-ban kapott orvosi diplomát.
Fonyódra 1973. március 16-án került.
Részt vett az orvosi ügyeletben, mely eleinte csak hétvégeken, ám az üdülőszezonban naponta működött.
Később egész éven át naponta tartottak ügyeletet.
Kováts Antalné ny. zeneiskolai igazgató († 2013)
Kováts Antalné 1987-ben érkezett Fonyódra a Zeneiskola igazgatójaként, s munkáját 2003-ig végezte sikeresen.
A felújítás alatt álló zeneiskola nehéz feladatait sajátos vitalitással és sok energiával jól megoldotta.
Még abban az évben beindította az óvodában a zenei nevelést, hiszen az utánpótlás számára elengedhetetlenül fontos a zenei nevelés minél korábbi kezdése.
Az ő igazgatása alatt a Zeneiskola a fonyódi kulturális közéletben egyre fontosabb szerepet töltött be, rendszeressé vált a karácsonyi koncert, azóta a városi ünnepségeken, kiállítás megnyitókon mindig szól az élő zene.
Növendékei sikeresen szerepeltek a szakmai versenyeken, zenei fesztiválokon és találkozókon.
2009: Fonyódi Mentőállomás dolgozói
A Fonyódi Mentőállomás dolgozói a vonzáskörzetben élők magas szintű sürgősségi mentőellátását biztosítják ritkán tapasztalható lelkiismeretességgel.
A térség egyetlen kollektívája, ahol minden dolgozó kiemelt minősítéssel rendelkezik, így a műszaki mentés, az újraélesztés, és a gyógyszeres ellátás területén is magasan képzett szakemberekről van szó.
A Fonyódi Mentőalapítvány 1992 óta segíti az állomás munkáját, azóta szerzi be a szükséges eszközöket.
Nagyobb rendezvényeken a régió térségében ők biztosítják a programokat.
Fonyódon kívül 20 települést látnak el, a nyári időszakban a nyaralókkal megtízszereződött lélekszámot is ugyanannyi dolgozóval és kocsival.
Orvostanhallgatók, és mentőtiszt hallgatók rendszeresen náluk töltik a gyakorlati idejüket.
Fonyódon évente több alkalommal egészségnapon, iskolai oktatás keretén belül előadásokat, és gyakorlati bemutatót tartanak.
A fonyódi mentősök munkájukat hosszú évek óta magas színvonalon látják el, a légimentés elősegítésében is tevékeny részt vállalnak.
Fonyódi Halásztelep volt dolgozói
A Balatoni Halászati Részvénytársaságot 1900-ban alapították.
A Fonyódi Halásztelep, a Keleti Bozótcsatorna mellett azon a telken épült meg, amit Basch Fülöptől, a fonyódi puszta e részének akkori birtokosától vásároltak.
Első felügyelője Reé István volt, utóda 1914-ben Schrey Ede, akitől fia, Elemér örökölte a felügyelőséget az 1930-as évek elején.
A fonyódi halásztelepen három hosszú épület, hatalmas, náddal fedett jégvermek álltak a múlt század eleje óta 2008 tavaszáig.
A halászzsákmányt a keleti bozótcsatornába bevontatott bárkákból az első nagy épületben osztályozták, illetve csomagolták kosarakba, s úgy szállították a megrendelőkhöz.
A maradék halat a helyszínen kettéhasítva besózták, és szárított halként továbbították.
A régmúltat felidézve szokás Fonyódot kis halászfaluként emlegetni.
Komoly kutatómunka lenne összegyűjteni azok nevét, akik településünk eddigi történetében halászattal foglalkoztak.
Telepvezetők voltak: Galabár Lajos, Kálmán Rudolf, Kiss Józsefné Elza, Mentel József, Schrey Elemér, Szabó Jenő, Vitális Endre, Zámbori Béla, Halászmester: Czár József Ordacsehi, Fő u. 81, Háncs János, Horváth Pál, id. Takácsné Baja Erika zongoratanárnő
Takácsné Baja Erika általános és középiskolai tanulmányait Barcson végezte.
Kisgyerek kora óta vonzódott a zenéhez és az irodalomhoz.
A zongorázás mellett a helyi irodalmi színpad munkájában is részt vett.
A főiskola elvégzése után 4 évig Dunaújvárosban tanított, 1983 óta a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára.
A fonyódi kulturális események - könyvbemutatók, kiállítások, koncertek, hangversenyek, ünnepségek, irodalmi estek - szinte állandó résztvevője.
Zongorajátékával meghitt, kellemes perceket szerez közönségének, kedves, mindig mosolygó személyiségével elvarázsolja hallgatóságát.
2010: Szabados Béla sportember
Szabados Béla 1947-ben született Kaposváron, 35 esztendeje él Fonyódon.
Középiskolás korában atletizált, a hatvanas években kézilabdázott.
A kilencvenes években az olimpiai ötpróba keretében kötött barátságot a triatlonnal, amelynek versenyeire 1994 óta tudatosan készült, 2004-től versenybírói képesítést is szerzett.
Az úszásból, kerékpározásból és futásból álló sportban sprint, rövid- és középtávon több alkalommal szerzett országos bajnoki címet szenior kategóriában, s ezen versenyeredményeivel országszerte öregbítette városunk hírét.
Az Egészségügyi Nonprofit Kft. Kollektívája
2002: Bálint Lehel ny. gimnáziumi igazgató Patkó Kornélné ny. Bölcsőde vezető Dr.
A Dél-dunántúli Vízügyi és Építő Rt. 1998. január 1-től az egészségügyi alap- és járóbeteg-ellátást az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő közhasznú társaság alapításával oldotta meg.
A létrejött kiemelkedően közhasznú társaságban egymással párhuzamos módon történik az egészségügyi feladatok ellátása és a vállalkozásszerű egészségügyi tevékenység végzése is.
A gyógyintézet törekvése kezdettől arra irányul, hogy lefedje a járóbetegellátás egészét a fogantatástól a hospiceig.
Mindez elősegíti a teljességre, valamint a befejezett gyógyításra törekvő és széleskörű ellátást.
A gyógyintézet a központi elhelyezkedést kihasználva céljául tűzte ki, hogy a térség egyik komplex egészségügyi centrumává váljon.
A célok megvalósítása 2007-ben elkezdődött: az intézmény 195 millió Ft állami és uniós támogatást nyert el.
Az országban egyedülállóan korszerű orvosi berendezéseket vásárolt és felújította az épület teljes víz- és szennyvízhálózatát.
A komplex egészségügyi centrum megvalósításának második lépéseként az épület keleti szárnyának plusz egy emelet és a tetőtér építése, lift beépítés valamint további korszerű orvostechnikai eszközök beszerzése szerepel.
A tervek megvalósulására a gyógyintézet pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiírására, amely támogatást nyert.
A beruházás összköltsége közel 400 millió forint.
2011: Molnár Lászlóné
Molnár Lászlóné Emi néni 1938-ban született, 38 évig dolgozott a fonyódi postán, hosszú ideig a posta vezető-helyettese volt.
Ebben az időszakban 15 éven keresztül a Postaforgalmi Szakközépiskolában, mint szakoktató is tevékenykedett.
Minden vasár- és ünnepnapon a sándortelepi katolikus kápolnában teljesít önkéntes szolgálatot.
Emi néni a Szent István utcai katolikus kápolna rendben tartásában és a szentmisére való előkészületekben segít, pl. a kápolna nyitása, az oltár előkészítése és feldíszítése.
