Krízistanácsadó szakpszichológusként tevékenykedik, kisgyermekekkel, kamaszkorosztállyal, felnőtt egyéni életvezetési tanácsadással egyaránt foglalkozik. Köznevelési szakértőként intelligencia- és fejlettségi szint mérést végez 6 hónapos kortól felnőttkorig. Nagy örömmel tölti el az, ahogy látja, hogy a kezdetben nehéz helyzetben hozzá fordulók új energiával fognak hozzá életük megszervezéséhez. Hosszú idő óta, de nem csökkenő kedvvel végzem a munkámat és örömmel tölt el, ha látom, hogy a kezdetben nehéz helyzetben hozzám fordulók új energiával fognak hozzá életük megszervezéséhez, rendezik önmagukban a korábban nehezen átlátható gondolatokat-érzéseket.
Budapest, Fuvallat u. A tanácsadás helyszíne Budapest XVI. kerületében, csendes, kertvárosi övezetben található. Igyekeztünk ideális körülményeket teremteni a lélektani munkához: Helyiségeinket úgy alakítottuk ki, hogy mind az egyéni, mind a pár- és családkonzultációs találkozásokhoz szükséges nyugodt légkört biztosíthassuk. 1983-ban végeztem az ELTE Pszichológia szakán. Gyermek klinikai szakpszichológus végzettséggel rendelkezem. Emellett pszichodráma, relaxációs -és szimbólumterápiás, kognitív -és viselkedés terápiás szakképzéseket végeztem el. Dolgozom neurofeedback technikával.
Szenvedélybetegségek/A Magyar Addiktolológiai Társaság Szakfolyóirata - I. évfolyam, 1. Tisztelettel köszöntöm a Kedves Olvasót abból az alkalomból, hogy kezébe veszi az új, interdiszciplináris alkohológiai-addiktológiai szaklap, a Szenvedélybetegségek első számát. Sok reménységgel, nagy izgalommal, némi szorongással indítom útjára e folyóiratot. A reménységek közül említésre méltó, hogy a lap révén mód nyílhat e szakterület hazai fellendülésére, nagyobb ívű fejlődésére, és hogy e hasábokon át megindulhat a kommunikáció a most egymástól elkülönülten dolgozó szakemberek között. Az izgalom a vállalkozás intellektuális érdekességéből fakad. Nagy kihívás ma lapot indítani, sokféle megoldás közül lehet választani, kreatív lehetőségek egész sora áll a szerkesztés előtt. Az egész szakterület forrong, igen érdekes az alapkutatás, előtérbe kerülnek a megelőzési programok, szinte áttekinthetetlenül sokféle módon próbálkoznak a szenvedélybetegek kezelésével és rehabilitációjával, mindezt nagyon izgalmas lehet bemutatni.
Ugyanakkor természetes a szorongás, hogy mindez sikerül-e. Megvan-e ilyen lap iránt az igény? Lehet-e hatni a lap közleményein át? Segít-e a lap a szenvedélybetegségek, az önpusztító magatartásmódok elleni harcban? A probléma, ami a lapot szükségessé teszi, óriási. Ez az alkohol vonatkozásában talán közismert. A drogok terén még csak körvonalazódnak az arányok, és minden meggondolás amellett szól, hogy a helyzet a következő években rohamosan romlani fog. Köztudott, hogy az alkohol és a drogok elleni küzdelmet nálunk elhanyagolták, jóformán alig történt valami a megelőzésben, kevés az alkohol- és drogbetegek kezelésére alkalmas osztály és rendelés, még kevesebb a rehabilitációs hely. Keveset tudunk a gyógyszerabúzusok és gyógyszerfüggések jelenségéről, és nem is sokat teszünk ellene. A kémiaianyag-abúzus pedig nyilvánvalóan csak a szenvedélyszerű, önkárosító magatartásformák „jéghegyének" a csúcsa, e mögött helyezkednek el az étkezési zavarok, a játékszenvedélyek, a szenvedélyszerű szexuális viselkedési módok és más kényszerszerű, kötött megnyilvánulásokon át történő feszültséglevezetési szokások („munkaalkoholizmus", veszélykeresés, televízió- és videománia stb.) és életvezetési formák (pl. szektatagság, szélsőséges és totalitárius politikai mozgalmakhoz való csatlakozás stb.) sokféle válfaja. Mindezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell, tudományosan, politikailag, közéleti és gyakorlati intézményes síkon egyaránt. A molekuláris biológiától a lélektanon és pszichiátrián át a társadalomtudományokig a legkülönbözőbb szakterületek illetékesek ebben, és minden szakág képviselői tölthetnek be fontos munkaköröket és járulhatnak hozzá a fejlődéshez e téren. Éppen abban rejlik a kérdéskör bonyolultsága, hogy e szakembereknek ismerniük kell valamennyire a többi, de legalábbis néhány más terület tudományos tényeit és szervezeti fejleményeit is. Ezért is van szükség olyan szaklapra, amely nem csupán egy szakmát képvisel, nemcsak orvosoknak és klinikai pszichológusoknak szól, hanem fórum a jogászok, szociológusok, közigazgatási szakemberek számára, de utat keres a pedagógusok és a politikusok felé is. Ilyen szaklap szeretne a Szenvedélybetegségek lenni, számot vetve azzal a körülménnyel, hogy nálunk az érdeklődők súlypontja mégis az orvoslásra és határterületeire esik, hiszen itt dolgozik a legtöbb szakember, a specializálódott más kutatók és gyakorlati közreműködők száma csekélyebb. Több témakört, ami külföldön az alkohológiai-addiktológiai, illetve a szenvedélybetegségek síkjára tartozik, nálunk nem művelnek, gyakran nem is ismernek. E síkon az interdiszciplinaritás még egy összefüggésben mutatkozik meg. A szenvedélyproblémák bonyolult társadalmi és kulturális közegben jelennek meg, és szinte elválaszthatatlanok a devianciák kérdésétől. A társadalmi megítélés és minősítés különféle viselkedésformákat von itt össze. Több körülmény tesz itt szükségessé közös kutatási, társadalmi visszaszorítási és kezelési megközelítéseket. A szenvedélybetegségekkel foglalkozó szaklapnak ezért helyet kell adni e határterületek ismereteinek is.
< figures hidden>- Dr. Környey Edith
- dr. Környey Edith
- dr. - Sújtó Katalin
- dr. Fekete Sándor
- dr. - Schmidtke Ármin
European Drug Prevention Week (Buda Béla dr. (London, 2992. 36. (Glasgow, 1992. (Koppenhága, 1992. (Wales, 1992. (Narni, 1992. (1992. Claudia Bepko - Jo Ann Krestan: The Responsibility Trap... Rolf Gindorf - Erwin J. A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
