hajdan egykor: jelentése és történelmi használata

A „hajdan” kifejezés az idő múlását jelölő szó, amely arra utal, hogy valami már megtörtént, lezárult és csak emlékként él tovább. Gyakran használják a múltbeli eseményekre, érzelmekre vagy időszakokra való visszautalásként.

Például: „Hajdan nagyon boldog voltam abban a házban.”

Például: „Hajdan, amikor még fiatal voltam, sokat jártam a színházba.”

Továbbá, a „hajdan” szó használható arra is, hogy hangsúlyozzunk egy ellentétet a múlt és a jelen között. Például: „Hajdan ilyenkor már javában tartott az ünneplés, de mostanában sokkal visszafogottabbak vagyunk.”

A szó használható arra is, hogy utaljunk egy olyan időszakra, amely valamikor a múltban történt, de nem pontosan meghatározható. Például: „Hajdan, valamikor a család történetében, volt egy nagyon fontos esemény.”

A „hajdan” szó használható arra is, hogy hangsúlyozzunk egy időbeli távolságot, és jelezzük, hogy valami régen történt.

Etymológiai megjegyzések és történeti előfordulások

1527 haydan (ÉrdyK. 24); 1615 haydon (NySz.); 1732 hajdonn (SzT.).

Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. Legvalószínűbbnek az tűnik, hogy megszilárdult ragos alakulat. Az alapszó valószínűleg a ha¹; a végződés -n módhatározórag. A szó belseji j szerepe tisztázatlan. A szó belseji d valószínűleg a -t lokatívuszrag zöngésedésével keletkezett; az alaktanhoz vö. →hajdú, →majd stb.

A hajdanában, hajdanta, hajdanán ’egykor, valamikor régen’ jelentésű határozószók a hajdan-ból keletkeztek E/3.

Latin párhuzamok korai használatban

MagyarLatin hajdan antiquitus [antiquita -um, antiquitior -or -us, antiquitissimus -a -um] olim hajdan határozószó antique [antiquius, antiquissime] adverb nuper [-, nuperrime] adverb pridem adverb hajdan (múlt) határozószó olim adverb quondam adverb egykor határozószó aliquando adverb nuper [-, nuperrime] adverb olim adverb pridem adverb quoniam cumque adverb quondam adverb quam adverb unquam adverb egykor (múlt) határozószó quondam adverb egykor (múlt, jövő) határozószó olim adverb majd egykor határozószó quondam adverb majd egykor (jövő) határozószó olim adverb.

Hajdan nagy volt az ősz haj (az öregek) tisztelete (Ovidius) magna fuit quondam capitis reverentia cani hajdani antiquus(3rd) antiquus(3rd) vetus [~eris].

Alaktan, rokon formák és a majdan kérdése

Vajon véletlenül hasonlít a „hajdan” és a „majdan”, vagy van valami közük egymáshoz? Az ukrán majdanról írt cikkünk alatt olvasónk azt feszegeti, hogy honnan ered a magyar majdan ’a jövőben’ és a hajdan ’a múltban’ szó. Szerinte a majdan „határozatlan jövőidejűséget jelöl” - valószínűleg arra gondol, hogy a távoli jövőre utal, míg a hajdan a távoli múltra.

Abban feltétlenül igaza van, hogy a két szó az időpont bizonytalanságát is sugallja, konkrét időpontra utaló mondatrészek mellett nem gyakran fordul elő (akkor is inkább magyarázó-kiegészítő jelleggel jelenik meg a konkrét időpont: Hajdan, a 16.).

A két alak hasonlóságának első pillantásra nem tulajdonítanánk jelentőséget. A majd és a majdan párhuzama alapján arra tippelnénk, hogy az -an itt toldalék, méghozzá határozószó-képző, mint a gyorsan, lassan stb. esetében. Ennek ugyan ellentmondani látszik, hogy az -an (-en) tipikusan melléknevekhez járul, míg a majd maga is határozószó, azért tudjuk, hogy melléknevekből is születnek határozószók.

A hamar ma már nem használható melléknévként, de Balassinál még úgy jelenik meg - elvben elképzelhető hasonló helyzet a majd esetében is, a *hajd pedig ma már nem létezik. Mivel azonban a h- és a m- szembenállása semmit nem jelöl a magyarban, biztosak lehetnénk abban, hogy az -ajd- egybeesése véletlen műve.

A majdról és a majdanról a szótár azt írja, hogy töve az az m- kezdetű mutató névmás lehet, mely a más, ma, most stb. szavakban is felbukkan. A -j- egy eredetileg egy ’hova?’ kérdésre válaszoló esetrag, a -d pedig azzal a ’hol?’ kérdésre válaszoló -t esetraggal azonos, mely pl. a Győrött, Pécsett, itt, ott stb. szavakban is felbukkan (a nyelvemlékekben majt alakban is előfordul). A majdan esetében az -n helyrag bukkan fel: ez az -on/-en/-ön, illetve az általunk említett -an/-en, de megtalálható pl. a -ban/-ben végén is. A majdanbanihoz hasonló szerepben bukkan fel pl.

A hajdan esetében a szótár már bizonytalanabb, a legvalószínűbbnek azonban azt tartja, hogy a felépítése megegyezik a majdanéval. Ebben az esetben a töve a ha ’mikor, amikor’ határozószóból keletkezett. (A szót ilyen értelemben nem használjuk, de időre vonatkozó jelentése felismerhető a valaha ’valamikor’ vagy a soha ’semmikor’ szavakban.)

Láthatjuk tehát, hogy olvasónknak ördöge volt: a két szó nagy valószínűséggel összefügg. Ugyanakkor nagyfokú alaki hasonlóságuk nagyrészt a véletlen következménye, nem tudatos szóalkotás eredménye: különböző tövekre idővel ugyanazok a toldalékok kerültek, és a két szó így merevedett meg, vált a mai beszélő számára elemezhetetlenné.

Alternatív magyarázatok és nyelvi kapcsolatok

Egy másik, a szótár által kevésbé valószínűnek minősített magyarázat a hai időn ’régi/egykori időben’ szókapcsolat rövidülése. Nem rövidülés ugyan, hanem ragozás: egy -xt igeképző (hajít, hajt) plusz egy -xn rag (híján, soron /következő/). Ilyesmi, bizony.

A héber háj = él, van - hajá = élt, volt - hijuli = ősi. Mijád = majd, mindjárt. M’jaen = kijelöl (mely, melyik), mijen = osztályoz (mily, milyen). S másban is jól kapisgálnak: A héber ma = mi?, ami - mi = ki?, aki.

Használati megjegyzések és szóadatai

A hajdan szó helyes elválasztása: haj-dan. A hajdan szó 6 betűből áll, de csak 5 egyedi karaktert tartalmaz, magánhangzók száma 2 db, mássalhangzók száma 4 db, 2 jelentéscsoportban 17 szinonimáját ismerjük.

Rokon kifejezések és tematikus kapcsolatok

• idők folyamán
• múló idő
• eltelés
• évek során
• korábbi évek
• elmúlt napok
• egykoron, emlékek között
• régmúltban
• elfeledett dolgok
• letűnt világ, nosztalgia

Hajdan szóval kapcsolatos példamondatok a mindennapi nyelvhasználatból is jól szemléltetik a kifejezés funkcióját időbeli távolság és nosztalgikus visszatekintés kifejezésére.

tags: #hajdan #egykor #latinul