A nedves haj lencseként viselkedik a napon. A vízcseppek felerősítik a napsugarakat, és a fejbőr bizonyos területeire koncentrálják azokat. Az ultraibolya sugarak hatására a haj fehérjebázisa károsodhat, ennek következményeként a haj töredezetté, szárazzá és fénytelenné válhat. A tengeri só vagy a medencéből származó klór további károkat okozhat a hajszerkezetben. Ha a fejbőr sokáig nedves marad, az meleg időben baktériumok és gombák elszaporodásához vezethet.
„A nedves haj fésülése vagy kefélése zuhanyzás, fürdés után ahhoz vezethet, hogy a szokásosnál több hajat veszítünk" - mondta Dr. Julia Schwartz, dermatológus. Forrásunk volt. Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz intést, hogy télen vizes hajjal ne indulj el, mert kihullik a hajad, szinte mindenki hallotta az édesanyjától. Tudományos bizonyíték azonban nincs rá, de azért lehetőleg sapka nélkül ne menjünk ki a hidegre.
Ne indulj el télen vizes hajjal, mert megfázik a fejed, és kihullik a hajad! - szól a generációról generációra terjedő tanács, amelynek azonban nem sok tudományos alapja van. Mégis, egy amerikai felmérés szerint az anyák 40 százaléka hiszi, és legalább már egyszer mondta is a gyerekének. Pedig tudományosan (egyelőre) nincs bizonyíték rá, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat lenne a megfázás és a hajhullás között, valamint a vizes haj és a megfázás között.
Se a megfázást, se az influenzát nem a vizes haj, hanem a vírusok okozzák, amelyek vagy érintkezéssel, vagy a levegőben terjednek. Tény, hogy a megfázás és az influenza is gyakoribb télen, ám ennek nem az a fő oka, hogy kint hideg van, hanem az, hogy ilyenkor többet tartózkodunk beltérben összezsúfolódva, így a kórokozók könnyebben terjednek. A hideg annyiban járul hozzá ezekhez a betegségekhez, hogy kiszárítja a nyálkahártyákat, így azok védekezőképessége csökken, és a kórokozók könnyebben megtepelednek rajtuk.
A hidegben csökken az immunrendszer védekezőképessége. A tartós hideg másik hatása, hogy összehúzza az ereket, - többek között az orrban is -, és ily módon az immunrendszer gátolva van abban, hogy védekezzen a már bennünk lévő vírusok ellen, amelyek így kedvükre szaporodnak, és egy idő után megfázásszerű tünetekhez vezetnek. Ezt a jelenséget a brit Cardiffi Egyetem Megfázás Központjának munkatársai néhány éve télen egy kísérlettel is igazolták. 90 egészséges diákot arra kértek, hogy 20 percen keresztül lógassák a lábukat hideg vízbe, majd megvizsgálták, hogy öt napon belül ki hol betegedett meg.
Mi értelme a sapkának? A „vizes haj hajhullást okoz” mítosz elterjedése egyébként kapcsolatban állhat egy másik széles körben elterjedt tévhittel is, mégpedig azzal, hogy a fejen keresztül különösen sok hőt veszítünk. A valóság az, hogy nem csak a fejen keresztül vesztünk sok hőt, hanem akkor is, ha mezítláb vagy fedetlen felsőtesttel megyünk ki a hidegbe. A téli sapkaviselés célja nem a hővesztés megakadályozása, hanem hogy a maghőmérsékletünk ne hűljön le túlzottan.
A kutatások szerint ugyanis, ha télen a fejünk hidegnek van kitéve, viszont a testünk többi részét megfelelő öltözékkel melegen tartjuk, úgy testünk maghőmérséklete gyorsan csökken. Ennek oka, hogy a fejbőr vérerekkel gazdagon átszőtt terület, így egyfajta hőcserélőként működve igen gyorsan lehűti a test egyéb, meleg ruhával védett területeiről érkező vérmennyiséget. Ráadásul, ha csak a fejet ér éri a hideg, és a test többi részét nem, akkor nem indul be a hőveszést gátló vacogás, így a maghőmérséklet gyorsabban süllyed. Összességében tehát az a gyerek, aki vizes hajjal megy ki télen játszani, és megfázva jön haza, nem közvetlenül a vizes haj miatt lesz beteg, hanem mert a kórokozók már korábban is ott voltak benne. És a felnőtt is, aki körül ott tüsszög egy négyéves, nem azért lesz beteg télen, mert vizes hajjal az utcára lép, hanem azért, mert a kórokozók már megtelepedtek benne.
A hajhullás hátterében pedig valószínűleg más okok - genetikai okok, gyógyszermellékhatások, tápanyaghiányok - állnak. Egy eset van, amikor a megfázás vagy az influenza veszélyeztetheti a hajhagymákat: ha a betegség extrém magas lázzal jár. A legfrissebb hírekért kövessetek az Origo Google News oldalán is. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozom.
Mindenki hallotta már, hogy ha sokat vágatsz a hajadból, megnő, ha pedig nem szárítod meg rendesen, megfázol. Vajon tényleg igazak ezek a mítoszok? Ha 2-3 havonta eljársz egy kicsit vágatni a hajod végéből, akkor egészségesebben futsz neki a növesztésnek. Azt szokta javasolni Norbi a vendégeknek, hogy addig használjanak egy termékcsaládot, ameddig működik a hajukon. Ilyenkor érdemes más jellegű terméket használni. „A fokozott faggyútermelés egy védekezése a szervezetnek a kiszáradt bőr ellen” - mondja Norbi.
Egy középhosszú hajnál érdemes pakolást vagy kondicionálót használni az utolsó 10-15 cm-es szakaszon. Ügyelj arra, hogy nagyon alaposan kiöblítsd használat után. Kifésülés közben, ha az anyag a hajadon van, ne hordd fel a kefével a hajtövekhez. Gyermekkorban szinte mindannyiunkat óva intettek a szülei és nagyszülei, hogy ha nem vesszük fel a sapkát, megfázik a fejünk és kihullik a hajunk. Sokan dacból vagy épp divatból nem hordanak fejfedőt télen, amiről mindenütt csak azt halljuk, hogy árthat. Az egészséges fejbőr körülbelül 3 hét alatt újul meg teljesen. Ha ez az ütem megváltozik, annak látható jelei lesznek. Ápolt és egészséges fejbőr esetén a hámlás és a hajhullás szinte észrevehetetlen. A téli, vagy a nagy hőmérséklet ingadozással járó hónapokban a megfázott fejbőr első tüneteként a korpásodás figyelhető meg. Száraz korpásodás esetén a faggyútermelés nem kóros, a fejbőr nem zsírosodik, így a korpa nem tapad hozzá a hajhoz. Ez gyakran fokozott viszketéssel is járhat. Ha a fejbőr és a hajhagymák érzékenyebbek, vagy erőteljes hideghatás éri a fejbőrt, a megfázás akár hajhullást is eredményezhet. Igaz, ez a tünet gyakran később jelentkezik, mint a korpásodás, így a kiváltó ok biztos meghatározása is nehezebb. Szüleinknek és nagyszüleinknek abban igaza volt, hogy sapka nélkül nem ajánlott kimenni a hideg levegőre, nedves hajjal és fejbőrrel pedig egyenesen tilos. Mivel minden szervezet eltérően reagál a hideghatásra, fontos ismerni saját korlátainkat. Fokozott hajvesztés, kopaszodás esetén mindig kérjük ki szakember tanácsát. Ezekben a hónapokban különösen fontos, hogy rendszeresen időt fordítsunk a hajápolásra, s kifejezetten ajánlott probléma fókuszú megoldást keresni. Rendkívül fontos - akár megelőzés céljából is -, hogy mindig hajtípusunknak megfelelő készítményeket használjunk.
A MEDIFLEUR sampon hajhullásra őssejtaktivátorral és a MEDIFLEUR fejbőr ápoló pakolás hajhullásra őssejtaktivátorral zöldborsóból kivont peptid segítségével aktivizálja a hajhagymák működéséért felelős őssejteket. A téli hónapokban a haj és a fejbőr védelme nem csak a megfelelő hajápolási termékeken múlik, hanem figyelni kell a külső tényezőkre is. Sokan a nagy rohanás közepette kimennek a hidegbe vizes vagy nedves hajjal, ám ez nagymértékben károsíthatja a hajat és a fejbőrt is, aminek egyenes következménye lesz a hajhullás. Emellett a fagyos időben a nedvesség a hajszálakra fagyhat, ami további károkat okozhat. A hideg és a szél hatására a fejbőr kiszáradhat, ami akár korpásodást is okozhat. Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy megvédd a fejbőröd, az egy jó minőségű, jól szellőző sapka, ami nemcsak véd a hidegtől, de nem fülled be alatta a fejbőr, így megelőzve a korpásodást. Ha a hideg időjárás hatására fejbőröd hajlamos a korpásodásra, akkor kulcsfontosságú a megfelelő sampon és kondicionáló kiválasztása, valamint a rendszeres fejbőrmasszázs, ami segíthet csökkenteni ezeket a problémákat.
A hideg idő és a gyakori hőkezelés, mint például a hajszárítók és hajvasalók használata, károsíthatják a haj szerkezetét. Annak érdekében, hogy hajad egészséges maradjon, fontos, hogy rendszeresen használj hajápoló termékeket, amelyeknek nagy szerepe van a hajvédelemben. A téli hajápolásban segíthetnek a 6. ZERO XY és a 6. ZERO Take over, illetve a K-time Matirya és a K-time Pro age termékcsalád hajkezelései. A téli hónapokban a hajápolás különösen fontos, hogy megőrizhesd hajad egészségét és szépségét. A hidratálás, a hajvédelem, a száraz fejbőr és korpásodás elleni küzdelem mind olyan fontos lépések, amelyek segítenek megvédeni ragyogó hajkoronádat a hideg idő viszontagságaitól.
A kötőszövet-etetés a megfázás és influenzáról szóló tanácsok között számos félreértést tartalmaz. Az antibiotikumok bakteriális fertőzések esetén segítenek, a megfázást pedig vírusok okozzák. Nincs egyértelmű bizonyíték a C-vitamin hatását illetően. Egyeseknél némileg lerövidítheti a megfázás időtartamát, de a vesebetegségben szenvedőknek és a terheseknek nem szabad sok C-vitamint szedniük, mert gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat. A legfontosabb a pihenés és a sok folyadék fogyasztása, akkor is, ha már lázasak vagyunk. A húsleves különösen jó ilyenkor, mivel könnyen emészthető fehérjéket tartalmaz, hidratál, és a gőzölgő, forró levegő is segít a gyógyulásban.
Ha valaki vizes hajjal megy ki a szabadba, akkor fázni fog, nem megfázni. A betegségeket vírusok vagy baktérium okozzák, és akkor kapjuk el őket, ha egy beteg közelében vagyunk. Ettől függetlenül az időjárásnak megfelelően érdemes felöltözni. A tejtermékek valóban sűrűbbé tehetik az orrváladékot, és nem feltétlenül tesznek jót a gyomornak sem, ha valaki lázas. Az azonban nem egy általános szabály, hogy a tejtermékek fokozzák a nyálkatermelést. Sok jószándékú tanács téves elképzelésen alapul. Dr. Ling szerint a megfázást és az influenzát is vírus okozza, bár nem ugyanaz, de attól még hasonlóak a tünetek. Az ember láz nélkül, sőt, nagyon enyhe tünetek esetén is képes fertőzni. A nátha esetén bevehető gyógyszerek valójában nem gyógyítanak meg, csak a tüneteket enyhítik, mint például a lázat. A pihenés, az idő és a sok folyadék az, ami gyógyít.
A szülők szájából gyakran hangzik el a mondat, miszerint vizes hajjal tilos az utcára lépni, hiszen megfázás lehet a mulasztás eredménye. Ez alól csak a nyári forró napok lehetnek kivételek, ugyanakkor télen még veszélyesebbnek tűnik a mutatvány. De vajon mit kockáztat valójában, aki nem szárítja meg a haját? Erre kereste a választ a The Pioneer Woman. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán ki érzi kényelmesnek, hogy vizes hajjal induljon el például dolgozni, és miért mellőzi a hajszárítást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rohanó mindennapok során sokakkal előfordulhat, hogy a hajmosást ugyan már nem lehet elodázni, ám idő hiányában a szárításra már kevesebb figyelmet fordítanak. Nem feltétlenül víztől csöpögő tincsekre kell gondolni, ám a kissé nedves fejbőr is okozhat problémákat.
A legtöbb intelem mögött az a meggyőződés áll, hogy aki vizes hajjal lép ki az utcára télen, garantáltan beteg lesz. Mindez azonban tévhit, vagy leginkább csak részigazság, ráadásul ezzel szemben egy sokkal gyakoribb betegségről jóval ritkábban esik szó. Nem a megfázás a legrosszabb következmény. A vizes haj önmagában nem okoz megfázást, hiszen a felső légúti tüneteket nem a hideg, hanem bizonyos vírusok okozzák. Ettől függetlenül még enyhén nedves hajjal sem ajánlott kilépni a meleg lakásból télen. Ezek a cikkek Caleb Backe szerint elmondta, hogy a vizes haj miatt a test gyorsabban reagál a hidegre, a huzamosabb ideig tartó fázás pedig legyengítheti a szervezetet, így az immunrendszer működése kevésbé lesz hatékony a fertőzésekkel szemben.
A haj és a fejbőr is károsodhat a hidegben, és bár kevesen gondolnak rá, de ez akár hosszú távú problémákhoz is vezethet. A nagy hidegben a tincsekben lévő víz akár meg is fagyhat, ez pedig a hajszálak eltöréséhez vezethet. Ez a jelenség hosszabb frizuránál is észrevehető lehet. A haj vizes vagy nedves állapotban való alvás nem előnyös, mert a nedvesség melegágya lehet a baktériumoknak és gombáknak, ami fejbőrtünetekhez és hajhulláshoz vezethet. Ha mégis vizes hajjal alszol, mikroszálas törölközőt használj, adj időt a hajnak megszáradni, és tekerd be egy puha törölközőbe vagy pólóba. Hajszárítóval csak részben szárítsd meg, válassz laza frizurát, és használj csúszós védőréteget a súrlódás ellen. Végül pedig használj szatén vagy selyem párnahuzatot a további károsodás megelőzésére.