Az újszülött bőre kiemelten fontos szerepet játszik a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Azonban még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni, és a verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el.
Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre ezzel szemben vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki. Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja, a vernix caseosa. Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van.
A vékonyabb bőr, a keskenyebb szaruréteg és a lazább hám- és kötőszövet kapcsolat miatt az újszülött bőre sokkal sérülékenyebb. A csökkent verítékezés és faggyúelválasztás, valamint a még fejletlen mirigyek miatt az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lehet, és fogékonyabb a kórokozókkal szemben.
A magzatmáz (vernix caseosa)
Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz. Ez a "vernix caseosa" túróra emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze, melyek a terhesség utolsó hónapjaiban fokozottan működnek. A magzatmáz megkönnyíti a magzat áthaladását a szülőcsatornán, és védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Egyes helyeken nem távolítják el, hanem kivárják, míg természetes úton eltűnik.
Gyakori bőrjelenségek újszülötteknél
Újszülöttkori pattanások és kiütések
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhetnek meg orrán és arcán. Ezek azért keletkeznek, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) is láthatóak lehetnek az újszülött arcán. Ezek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkezhetnek, főként az arcán, hátán, esetleg popsiján.
Bőrhámlás
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás, legkifejezettebben a csuklókon, a kezeken, a bokán és a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
Mongolfolt és tejeskávé foltok
A mongolfolt egy anyajegy féleség, melyeknél gyakoribbak a sötétebben pigmentált bőrűeknél, leggyakrabban az ágyék-keresztcsont tájon észlelhetők. A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak.
Tűzfoltok és értágulatok
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, leggyakrabban az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak, általában egy életen át megmaradnak.
Hemangiómák
A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások. Leggyakrabban a fejten fordulnak elő, és többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapban növekednek, majd fokozatosan visszafejlődnek, az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán gyógyulnak.
A köldökápolás
Születéskor a köldökzsinór még lüktet, majd kb. 4-5 perc elteltével a lüktetés abbamarad, ekkor a köldökzsinórt elszorítják és átmetszik. Egy 3-4 cm-es csonk marad, amelyre köldökcsatt kerül. Születéskor a köldökzsinór fehéres, kocsonyás anyag, ami száradás közben sötétebbé, megbarnul, elszürkül. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra, amelyet tisztán és szárazon kell tartani, kerülni kell a fürdővizet és a dörzsölést. A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása, vagy a gombás eredetű "köldök granuloma" (vadhús) is előfordulhat.
BCG oltás helye
A BCG oltás után 3-4 héttel kicsi vörös, néha kékes-vörös csomó keletkezik az oltás helyén. Ez nem jelent "túlreagálást", de néha nagyobb gennyedző fekély is képződhet.
Izzadás újszülött korban
Csecsemő és kisdedkorban gyakran előfordul, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez leginkább gondozási problémát jelenthet. Az óvodáskor körül az izzadás intenzitása csökkenni szokott. Előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság.
Hőháztartás és bőrszín
Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. A fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még "melegben" is fázhatnak. Ilyenkor jó melegen kell bebugyolálni a babát, a fürdetés és tisztázás utáni teendőket gyorsan elvégezni, vagy a fürdetés idejére hősugárzót kapcsolni.
Pelenkadermatitisz (pelenkakiütés)
A pelenkás korszakban a pelenkázás zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének, így könnyen kialakulhat pelenkakiütés. Ez a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége, amely a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő, de tápszerre vagy egyéb táplálékra váltáskor, betegség vagy antibiotikumos kezelés hatására a széklet baktériumflórája és pH-ja megváltozhat, ami elősegíti a dermatitis kialakulását. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utalhat.
Kezelése és megelőzése
A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát, lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként, éjszaka is legalább egyszer cserélni kell. A vizelet és/vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztítani a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan fel kell itatni. Bőrvédő kenőcsökkel csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító kenőcs a legalkalmasabb. Sérült bőrterületre ne használjunk paszta állagú kenőcsöket, mert a dörzsölés további irritációt okozhat.
Koszmó (seborrheás dermatitis a fejbőrön)
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, leggyakrabban a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött fordul elő. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás (olajos vagy vazelines) segíthet eltávolítani a felrakódást. Az esti hajmosás utáni pakolás után vékony pamutsapkát kell a gyermekre adni, majd reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével eltávolítani.
Ekcéma
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a hajlatokra, csuklóra, bokára és nyakra is. Öröklött hajlamon alapuló betegség, melyre a csecsemő bőre fokozottan érzékeny. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjen, gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel. A viszketés csökkentésére antihisztamin hatású gyógyszereket használnak. Javasolt az anyatejes táplálás, és a tejtermékek, tojás fogyasztásának korlátozása.
A baba haja
A 20. terhességi héten lanugo nevezetű puha szőr kezd nőni a baba fején és testén. A baba testéről a szőr általában a terhesség 24-28. hetére eltűnik. A haj tüszői már az anyaméhben kialakulnak, és születés után már nem képződnek új tüszők. A haj, amivel a baba születik, a legtöbbször kihullik az első 6 hónap során, átmeneti foltos vagy kopasz foltokat okozva. Ez a hormonális változásokkal magyarázható, és teljesen természetes folyamat. A hajvágás nem befolyásolja a haj későbbi sűrűségét.
Hajápolás és hajmosás
A kisgyermekek hajának, fejbőrének tisztítása már néhány napos korban szükségessé válhat, főként az izzadság eltávolítása céljából. A gyakoribb babahajmosás addig szükséges, amíg a haj kellően erőssé válik és képes megvédeni az érzékeny fejbőrt. A hajmosást mindig a fürdetést követően kell elvégezni, hogy minél kevesebb ideig legyen nedves a fejbőr. A megfelelő vízhőmérséklet (34-36°C) és a kíméletes tisztítás elengedhetetlen. A szárítás során ügyelni kell a hajlatok alapos törlésére. A hajasbabák különleges figyelmet igényelnek a higiénia terén is; hetente legfeljebb egy-két alkalommal használjunk kímélő babasampont. A fésüléshez puha, természetes sörtéjű kefét érdemes használni.
Hajbavalók és kiegészítők
A hajbavalók viselése addig ajánlott, amíg a rakoncátlan tincseket tűzik el a szem elől. Fontos, hogy ne nyomják a baba fejét, és alváskor mindig vegyük le őket. A hajgumik használata nem ideális, mert húzhatják a hajhagymákat és megtörhetik a hajszálakat. A szilikonos hajcsatok jó megoldást jelenthetnek a vékony szálú babahajban is.
Mikor és hogyan kell levágni a kisbabák körmét?
Valóban a gyomorégéstől lesz hajas a baba? Bár a gyomorégés közvetlenül nem növeszt hajat, a háttérben álló magas ösztrogénszint mindkét jelenségért felelős. A legtöbb újszülöttnél a 2. és 6. hónap között várható a baba első hajának kihullása. A születéskori hajszín felnőttkorra is megmaradhat, de változhat. A dús haj okozhat koszmót a fejbőrön. A borotválás nem befolyásolja a haj későbbi sűrűségét.