Az ásványi olaj a kőolajfeldolgozás mellékterméke. Babaolajokban, hidratálókrémekben és a formázó zselékben egyaránt használják. A benzoil-peroxiddal leginkább az aknék eltüntetésére, megszüntetésére hivatott kozmetikumok csomagolásán találkozhatsz. Rákkeltő hatású, dns károsodást okozhat. A dietanol-amint, valamint kapcsolódó vegyületeit, a monoetanol-amint (MEA) és a trietanol-amit (TEA) a kozmetikumok savas jellegének ellensúlyozására és az optimális PH érték fenntartása érdekében alkalmazzák. Elsősorban samponok, napvédőkrémek, szappanok és testápolók összetevői között találkozhatsz vele. Szem és bőrirritációt, ekcémát okozhat. Ugyan a lágyítókat az EU-ban és Kaliforniában betiltották a gyerekjátékok gyártása során, ennek ellenére számos parfümben, dezodorban és krémben a mai napig megtalálható.
A formaldehidet tartósítószerként használják a kozmetikumokban. Szinte mindenféle termékben találkozhatsz vele, samponokban, szappanokban, tusfürdőkben, arcápolási termékekben stb. A bőrön keresztül könnyedén felszívódik, rákkeltő hatása már többféle rákbetegség kapcsán szóba került. Az oxybenzon leginkább a kémiai fényvédőkben található meg. A parabéneket a kozmetikumokban leginkább antibakteriális hatásuk miatt használják és tartósítószerként a legtöbb hagyományos kozmetikumban megtalálhatóak. Bár a parabének bizonyos élelmiszerekben természetesen is előfordulnak, a kozmetikai ipar szintetikus parabéneket használ, amelyek a bőrön keresztül felszívódva közvetlenül a véráramba kerülnek. A parabének az elsődleges nemi hormont, az ösztrogént utánozzák, egyes vélemények szerint közük lehet a fiatal lányok korai pubertálásához. A Methylparaben gyorsítja a bőr öregedési folyamatait és a mellrák szöveteiben is találtak már parabéneket.
A polietilén-glikol jellemzően hidratáló kozmetikumokban található meg emulgeálószerként. Az SLS vagy SLES rövidítéssel is gyakran szereplő vegyület a hagyományos kozmetikai készítmények 90%-ban megtalálható. Szappanok, samponok, tusfürdők és tisztítószerek összetevője, amely a kellemes habzásról gondoskodik. Extrém szem és bőrirritációt okozhat, előállítása során pedig etilén-oxiddal szennyeződhet, amely egy ismert rákkeltő vegyület. A triklozán szintetikus antibakteriális összetevő, amelyet előszeretettel használnak izzadásgátlók, szappanok, samponok és fogkrémek összetevőjeként. Könnyedén felszívódik a bőrön át és hormonzavart okozhat, a nyálkahártyán keresztül a szervezetbe kerülve pedig felhalmozódik és egészségkárosító hatása lehet. Az újabb kutatások szerint a triklozán tartalmú termékek túlzott használata részben az antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenéséért is felelőssé tehető.
Világszerte nő a géllakk okozta allergiások száma, mely leggyakrabban a folyton változó összetevőkkel, az újabb termékek megjelenésével és a nem szakszerű felhelyezéssel magyarázható. A körömszépészeti termékekben előforduló vegyi anyagok közül az úgynevezett akrilátorok okozzák a legtöbb allergiás megbetegedést. Ezek felelnek azért, hogy az UV lámpa hatására a köröm felszínén a géllakk megkeményedjen. Viszkető érzés, pirosság és apró vízhólyagok is kialakulhatnak a köröm körül és az ujjbegyeken a géllakk okozta allergiás reakciók következtében, melyek sokszor nem azonnal, hanem az első használat után akár több évvel később is, bármikor kialakulhatnak. Ha az érintettek lakkozott kézzel más testrészüket is megérintik - nyakat, mellkast, szemet, kézfejet - a panaszok ott is előfordulhatnak. „A problémát leggyakrabban az okozza, ha a lakk nem szilárdul meg teljesen, és a körömszéleknél a folyékony anyagból valamennyi a bőrbe jut, amely úgynevezett allergiás kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) okoz” - mondta dr. Lőrincz Kende, a Semmelweis Egyem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa. Ilyenkor a lehető leggyorsabban le kell szedetni a géllakkot annak érdekében, hogy ne okozzon további gyulladást, korábban megszűnjön és az érintett terület ne fertőződjön felül, majd bőrgyógyászhoz kell fordulni! Helyi gyulladáscsökkentő, szükség esetén antibiotikumos krémekkel az allergiás reakció és esetleges felülfertőződése gyorsan gyógyítható, maradandó károsodást nem okoz. Bőrallergológiai vizsgálattal, az úgynevezett epikután patch teszttel megállapítható, hogy az érintett páciens pontosan melyik összetevőre érzékeny. A vizsgálat során a bőrre allergénekkel átitatott lapocskákat helyeznek, melyeket negyven-hatvan perc után levesznek, a helyüket pedig bejelölik. - tette hozzá a bőrgyógyász. Dr. Lőrincz Kende arra is kitért, hogy a géllakk viselése nem csak allergiás reakciókat és gyulladást okozhat, hanem a körömszerkezet megváltozásával is járhat. Sok esetben a géllakk eltávolítása után a páciensek puha körmökre, érzékenységre, sérülékenységre, a körömlemez csíkozottságára panaszkodnak. Körömszépészeti beavatkozások esetében előfordulhat, hogy valamilyen kórokozó - akár baktérium - kerül be a körömlemez alá. Az egyik leggyakoribb a zöld köröm szindrómának nevezett elváltozás, melyet a pszeudomonasz nevű baktérium okoz.
A könny nagyon gyorsan történő párolgása vagy a szem elégtelen könnytermelése szemszárazsághoz vezethet, és gyulladást is okozhat. A szem szárazság tünetei lehetnek a szúró, égő érzés, idegentest-érzés, vörösség, csípés, viszketés, nyálka megjelenése, és a szemek érzékenysége a füstre, szélre vagy fényre. Az olvasás gyakran rövid ideig tartó szemfáradtságot okoz, a nap végére pedig homályossá válhat a látás. A könnyezés oka lehet a könnyelvezető rendszer elzáródása is. A könny mennyiségének csökkenése, megváltozott összetétele következtében a kötőhártya hámsejtjei könnyebben leválnak, sérülnek, így a hosszan tartó könnyhiány végül a szaruhártyát fedő hámsejteket is károsítja. A Schirmer-teszt a könnytermelés mérésére szolgál, a Break-up-time a könnyfilm stabilitását méri, a fluoreszcein és más festékek a kötőhártya és szaruhártya állapotát segítenek megfigyelni.
A szemszárazság megelőzésére és kezelésére több lehetőség áll rendelkezésre: mesterséges könnyek, tartósítószer-mentes készítmények, nyugtató kenőcsök éjszakára, rendszeres környezeti és életviteli változtatások. A szemészeti tüneteknél fontos a megfelelő környezet megteremtése, a sminkek és kozmetikumok használatának megfontolása, és szükség esetén gyógyszeres kezelés. Próbálja meg kevésbé szárazon tartani a környezetét, és ha sminkelik a szemét, használjon kiváló minőségű, hígítatlan sminklemosókat, valamint kerülje a dörzsölést.
Az érintett egyének számára a bőr- és szemirritációk megelőzése szempontjából fontos a tudatosság és az információk helyes értelmezése. A tájékoztatás nem helyettesíti az orvosi kezelést. A kozmetikai összetevők között a szulfátok, parabének, triklozán, PEG, illatanyagok és egyéb adalékanyagok összetett hatásúak lehetnek. A szembe jutó irritatív anyagok és allergének napi érintkezésben is okozhatnak problémákat; így fontos az, hogy a termékek összetételét és a személyes érzékenységeket figyelembe vegyük.
A vasárnapi rutinban a legtöbb ember legalább egyfajta kozmetikumot használ naponta, és a termékekben található összetevők jelentős része hozzájárulhat allergiás és irritációs reakciókhoz. A hajfestékek a leginkább ártalmasak lehetnek, de az arc- és testápolók használata is komoly problémákat okozhat - áll a Norvég Népegészségügyi Intézet vizsgálati anyagában. A vizsgálat alapján a legkialakulóbb problémák a tartós hajfestékekkel kapcsolatosak, és a hidratáló kenőcsök is okozhatnak ekcémát, hólyagokat, viszketést és kiütéseket. A tünetek a hajfestés után néhány napon belül jelentkeznek, és hetekig vagy hónapokig fennállhatnak. A szem környéki allergiás tüneteknél pedig a kontaktlencsék és a szemcseppek okozta irritációk lehetnek a kiváltó okok.
- A szemszárazság okai és a könnyezés biológiája: könnyfilm rétegei, Meibom-mirigyek szerepe, és a környezeti tényezők hatása.
- A leggyakoribb irritáló összetevők és allergének rövid áttekintése: SLS/SLES, parabének, triklozán, PEG, illatanyagok.
- A géllakkos allergiák mechanizmusa, tünetei, és a kezelési útmutató.
- Biztonságos kozmetikai felhasználás és megelőzés: hogyan csökkentsük a kockázatokat a mindennapokban.
