Lechner ÖdönSzületett1845. augusztus 27.[1][2][3]Pest[4]Elhunyt1914. június 10. KitüntetéseiMagyar Örökség díj (2001)SírhelyeFiumei úti sírkert (28-díszsor-19)Építészi pályafutásaJelentős épületeiVárosháza, Kecskemét; Iparművészeti Múzeum, Budapest; Magyar Földtani Intézet, Budapest; Kőbányai Szent László-templom, Budapest; Hold utcai Postatakarékpénztár, BudapestDíjaiÉpítészeti I. Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. - Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[9]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.
Bátyja Lechner Gyula festőművész, öccse dr. Lechner Károly orvos, fia ifj. Középiskolai tanulmányait a Pest-belvárosi Reáltanodán kezdte, majd a József Ipartanodát látogatta 1865-1866 között, mestere: Szkalnitzky Antal volt.
1866-ban Berlinbe ment, ahol három évet töltött a Berlini Építészeti Akadémián Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával együtt.
Itt tanárai közül Karl Boettichert vallotta mesterének, aki az új építőanyagokról, elsősorban a vas tartószerkezetek szerepéről tartott előadásaival hatott rá.
Itáliai tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott.
1874-1878 között Franciaországban Clément Parent műtermében dolgozott, ahol számos francia műemlék restaurálásában vett részt.
Franciaországi útjában komoly szerepet játszott családi tragédiája is.
A fiatalon nősült Lechner hatévi házasság után elvesztette feleségét, így két kisgyermekükkel magára maradt.
Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, és nagyszabású alkotások sorozatát építette (szegedi városháza, 1882, a Budapesti volt MÁV-nyugdíjintézet bérháza az Andrássy út 25. alatt, 1883, a szegedi Milkó-ház).
1889-ben másodízben utazott Angliába. Ezúttal Zsolnay Vilmossal a Kensington (ma Victoria and Albert) Múzeumban a keleti kerámiákat, elsősorban az indiai díszítő elemeket tanulmányozta.
Az angol hatásnak is volt nyoma alkotásai között. Lechner az építészeti részletképzés tekintetében egyre inkább a magyar folklór, az ázsiai illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordult.
1891-ben Pártossal együtt megnyerte a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola tervpályázatát „Keletre magyar” jeligével.
Az Iparművészeti Múzeum (1893-96) épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak.
Letisztult formavilága, romantikusan gazdag fantáziája a Postatakarékpénztár Hold utcai épületénél érvényesül a legtökéletesebben.
1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és 1900. július 1-jén I. Ez az épület is megosztotta a kortársakat.
A Postatakarékpénztár épületét a korabeli sajtó szerint „lelkesedők és gúnyolódók” nagyobb számban keresték fel, mint ügyfelek.
Lechner ettől kezdve állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját nem engedélyezték, még követőinek alkotásai is csak számos módosítással valósulhattak meg.
Hatása mégis továbbterjedt. Egyházi megbízásai közül kiemelkedik a kőbányai Szent László-plébániatemplom, amely azonban Barcza Elek korábbi terveinek felhasználása miatt nem tekinthető szuverén alkotásnak.
Az idős mestert 1911-ben a római nemzetközi építészeti kiállításon bemutatott életművéért (Otto Wagner mellett) nagy aranyéremmel tüntették ki.
„A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek még ha a személyes irányítása alatt álló és műveinek nem formáit, hanem szellemét tovább vinni hivatott mesteriskola létrehozására való törekvés kudarcot vallott is.
Budapesten, a VIII. kerületben, az Ötpacsirta utca 12. szám alatt (volt Almássy-palota, ma az Építészek Háza) Szmrecsányi Boldizsár 2002-ben készült domborműve tekinthető meg Lechner Ödönről.
Budapesten a Városligetben sétányt, a IX. kerületi Duna-parton fasort neveztek el róla.
Népi elemekkel gazdagon díszített, mégis modern hatású művészetének megbecsülését jelzi, hogy halálának centenáriumán, 2014-ben a munkásságát bemutató kiállítást rendeztek az Iparművészeti Múzeumban, 2015-ben, születésének 170.
Családja egykori téglagyárának Maglódi úti telephelyeit a rendszerváltás után egy cég megszerezte, majd magáról nevezte el a területet.
Lechner Ödön sírja, Fiumei úti sírkert 28.
1870. 1871. Budapest VIII., Múzeum krt. 33. 1871. Budapest IX., Soroksári út 62. 1871-1875. Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 43. 1871-1872. Budapest V., Sas u. 9. 1872-1874. Budapest V., Veres Pálné utca 9. 1871-1874. Budapest V., Szent István tér 3. 1873. 1874. 1874-1875. Kecskemét, Szabadság tér. 1875. 1880. 1882. 1882-1883. Szeged, Roosevelt tér 5. 1882-1883. Szeged, Széchenyi tér 10. 1882-1884. Budapest VI., Andrássy út 25., a MÁV Nyugdíjintézet bérháza, benne volt a Drechsler-kávéház.
1885-1886. 1887. 1888-1889. Budapest V., Váci u. 1888. 1889-1893. 1889-1891. 1890-1896. Kecskemét, Kossuth Lajos tér 1. 1891-1896. Budapest IX., Üllői út 33-37. 1891-1897. Budapest X., Templom tér. 1892-1893. 1894. 1895. Budapest IX., Berzenczey u. 11. 1895. Kecskemét, Görögtemplom utca. 1896-1899. Budapest XIV. Stefánia út 14. 1897. Pécel, Korányi u. 8. 1898-1900. Budapest, Bartók Béla út 40. 1899. 1899-1901. Budapest V., Hold u. 4. 1900. 1902. 1903. 1905. Budapest V., Széchenyi rkp. 1905. Budapest XIV., Hermina út 47. 1906-1908. 1907-1913. 1909. 1909. 1909-1910. 1914. Budapest X., (Kőbánya) Kőrösi Csoma Sándor út 28-34. 1914. Budapest VIII., Rezső tér. Ferenc József-emléktemplom (tervpályázat. I. 1902-1904. 1913-1924. Budapest VIII., Vajda Péter u. 25-31. 1892. 1897. 1900. 1912. Budapest XIV., Hermina út 47. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
Hozzáférés: 2017. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1 2 "arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1182-lechner-d-n". Hozzáférés: 2023. ↑ "PIM-névtér". Hozzáférés: 2023. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969-1978), Лехнер Эдён, 2015. ↑ Lechner Ödön köztéri szobrának története; Ács Piroska írása, amely első írása az Ars Decorativa 17. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 1003/1914. 1 2 3 4 Lechner Ödön, az Iparművészeti Múzeum tervezője 175 éve született - PORTRÉ a hirpest. ↑ Entresz, Ferenc (1928). "Szeszipari részvénytársaságok". Magyar Pénzügyi Compass. 1 (I): 690. Hozzáférés: 2023. ↑ A „cigánykirály palotájának” gúnyolták Lechner mesterművét, az Iparművészeti Múzeumot; Múlt-kor történelmi magazin, 2023. ↑ Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 713. ↑ "Komor Marcell". 2009. július 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. ↑ "Rudolf lovassági laktanya terve. Kecskemét". 2008. december 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. ↑ THONET-HÁZ. Budapest V., Váci u. ↑ "A Szent László-plébániatemplom története". 2012. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. ↑ Németh Nóra - Marótzy Katalin: A századforduló két legfontosabb építészeti pályázata, és sajtója I.: A Budapesti Áru- és Értéktőzsde. (magyarul) Architectura Hungariae (online), X. évf. 4. sz. (2011) 0109 ISSN 1588 0109 Hozzáférés: 2022. ↑ Postapalota tervpályázat. Pozsonyi posta és távirda-épület. Magyar Építőművészet-Magyar Pályázatok 1903. január (1. évfolyam, 1. ↑ "Sipeki Balázs Béla villája a Hermina úton". 2008. október 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. ↑ "Kőbányai Szent László Gimnázium". 2004. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. ↑ Ferenc József-emléktemplom a Rezső téren. Tervpályázat I. Lechner Ödön. A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár (44, 45, 46. oldal. Bálint Aladár nekrológja a Nyugat c. 1914. 12. Budapest, VIII. Vámos Ferenc: Lechner Ödön, 1-2. Rados Jenő: Magyar építészettörténet. 312-323. old. Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete. II. kötet. 317. old. (Képzőművészeti zsebkönyvtár. Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészet (Szépirodalmi könyvkiadó - BONEX. 1990. 117-127. Bede Béla: Magyar szecessziós építészet. Magyar nagylexikon XI. (Kir-Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 868. o. Ispánkiné S. Katalin (összeáll.) (2005). "A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének". Hozzáférés: 2010. május 18.. Szekszárd. Garay étterem Archiválva 2008. SZECESSZIÓ. A nemzeti építészet nagymestere Archiválva 2015. Nemes Márta: Lechner Ödön Földtani Intézete Budapesten / The building of the Hungarian Geological Institute by Ödön Lechner; angolra ford. Hála József-Maros Gyula: Art geo palota a Stefánián. Lechner Ödön; vál., szerk. Az európai szecesszió nagymesterei. Antoni Gaudí, Victor Horta, Lechner Ödön Barcelona, Brussels, Budapest 2011; kurátor Keserü Katalin, szerk. B. Mánya Ágnes: Lechner; ill. Lechner. Nemzetközi tudományos konferencia Lechner Ödön halálának 100. évfordulója alkalmából; szerk. Lechner összes 12 település, 36 épület; szöveg Halász Csilla, Ludmann Mihály, Viczián Zsófia; 2. jav. Sümegi György: Egy Lechner-álom. A Lechnerek. Források a család történetéhez; szerk. Brunner Attila, közrem. Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 43-55.
Lechner Ödön sírhelye: Fiumei úti sírkert 28. 1914. június 10-én halt meg Budapesten; életművének helye öröklődik a városképben, amelyet ma is tanulmányoznak az építészet történetében.
Az építészeti örökség legjelentősebb bizonyítékai közé tartozik a Városháza Kecskeméten és az Iparművészeti Múzeum Budapesten; a Magyar Földtani Intézet és a Kőbányai Szent László-templom szintén tettekben tükrözik a stílus keleti és magyar hatásainak ötvözését.
Lechner örökségének vizsgálata során kiemelkednek a mázas cserepek és a pirogránit elemek, amelyek a keleti és indiai motívumok hatását tükrözik.
A századforduló magyar építészetének egyik legmeghatározóbb alakjaként a hazai szecesszió formavilágát új szintre emelte.
| Épület | Város | Időszak |
|---|---|---|
| Városháza | Kecskemét | 1880-1882 |
| Iparművészeti Múzeum | Budapest | 1893-1896 |
| Postatakarékpénztár | Budapest | 1900 |
| Kőbányai Szent László-templom | Budapest | 1900-1902 környék |
Az életrajzi részletek és a művek leírása összefoglalja Lechner Ödön pályafutásának fő állomásait és az általa képviselt formanyelv fejlődését.