A szöveg alapján részletesen bemutatjuk a Duna menti hajózás történetét, a 2019-es budapesti hajókatasztrófát és annak hátterét, kiemelve a katasztrófa körülményeit, a mentést és a kiemelés folyamatát, valamint az előzményeket a Dunán történő nagyobb tragédiákról.
A baleset eseményei és az azonnali körülmények
Huszonegy ember hollétéről még mindig nem tudni egy nappal az után, hogy bekövetkezett az elmúlt évtizedek legsúlyosabb hajóbalesete a Dunán. Szerda este kilenc óra után, másodpercek alatt történt a tragédia, amikor 35 fővel a fedélzetén összeütközött a Hableány kirándulóhajó egy jóval nagyobb szállodahajóval, a Viking Sigynnel a Margit híd pesti lábánál. A két hajónak nem csak a mérete között volt óriási különbség: előbbi hetven éve volt szolgálatban, utóbbi mindössze néhány hónapja szállt vízre. A balesetet a jelenlegi, a hatóság által is megerősített információk szerint heten élték túl, közülük hárman kerültek kórházba, két embert már el is engedtek. Heten életét nem tudták megmenteni, volt, akit Csepelnél sodort a partra a víz. A balesetnél nem csak az eltűntek sorsáról nem tudni, az sem világos, mi okozhatta a balesetet. A rendőrség csütörtökön este jelentette be, hogy őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki a szállodahajó kapitányát, a 64 éves C. Yuriy odesszai lakost. Korábban egy videófelvételt is közzétettek, amelyen az látszik, hogy a Viking elsodorja a Hableányt, amely mindössze hét másodperc alatt el is süllyed. A szakértők mindenesetre úgy látják, emberi hiba okozhatta a katasztrófát, és erre utal a kapitány őrizetbe vétele is.
Térképes interaktív rekonstrukció és további elemzések szerint így történhetett a dunai hajóbaleset: a navigálást nehezíthette a magas vízállás, ilyenkor ugyanis a kormányhíd alacsonyabban van, hogy a hidak alatt könnyebb legyen a navigálás, ezzel pedig megnő a holttér, amelyet nem láthatott be a kormányos. A vizsgálatok szerint a Viking Sigyn 13-14 km/h körüli tempóval érte utol a Hableányt, és a tatjának ütközött; a hajótest a víz felszín alatt tovább görgette a kisebb sétahajót. Vannak olyan feltételezések is, hogy Bernoulli-törvény alapján a nagyobb hajó magához “szippantotta” a kisebbet a két hajó közötti keskeny tér és az erős áramlat miatt. A Hableány oldalára fordult, és hét másodperc alatt elsüllyedt. A mentés megkezdéséhez vezető kommunikáció több időt vett igénybe, és a jelentések szerint több rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a baleset idején.
Mentés, kiemelés és azonosítás
Az első észlelő a MAHART-PassNave „Budapest” rendezvényhajója volt, onnan hallatszott először az “Ember a vízben!” figyelmeztetés. 2019. május 29-én 21:15-kor polgári bejelentést követően az Országos Mentőszolgálat 14 mentőegységet irányított a helyszínre, a Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója 21:29-kor érkezett. A mentés érdekében lezárást rendeltek el a Margit híd és az Erzsébet híd közötti szakaszra, és a sötét, esős idő, a Duna magas vízállása (a balesetkor 501 cm fölötti) nehezítette a beavatkozást. A halottak száma időközben hétre emelkedett, eltűntként közel tucatnyian maradtak a mentés során. A kiemelés több napon át tartó művelet volt, és a személyzeten kívül irányítói és búvárok dolgoztak együtt a roncs felkutatásán és azonosításán.
A hajóroncs kiemelésének előkészítése rendkívül összetett volt: a Clark Ádám úszódaru bevontatása, a négyrészes hevederek és kötelek kiépítése a hajó alatt, a roncson lévő ablakok lefedése és a kiemelés biztonsági biztosítása. Június 11-én 18:00-kor megkezdődött a Hableány kiemelése a Dunából. Reggel fél 9-ig négy holttestet találtak meg; elsőként a kapitányi hídról emeltek ki, majd a hajón utazó kisgyermeket és az édesanyját. A hajótestben az iszap 80 centiméteres magasságban halmozódott fel, amit a tűzoltóság búvárai vizsgáltak, és a felmerülő akadályokat, berendezéseket figyelembe véve folytatott vizsgálatokat. A holttestek azonosítása DNS- és ujjnyomatalapú módszerekkel történt, a dél-koreai csapat pedig hozzájárult a DNS- és ujjnyomatelkészítéshez. A Nemzetközi együttműködés keretében Ausztria, Csehország és Norvégia is közreműködött a mélymerülési és szonár-elemzésekben.
Előzmények: a Dunán történt hajóbalesetek történelme
Az elmúlt évszázadokban a Duna fontos vízi út volt, amelyen gyakoriak voltak a hajóbalesetek a zsúfoltság és a korabeli technika miatt. 1834-ben már több hajó süllyedt el, és 1838 tavaszán a dunai árvizek a Pest-Budát is elérték. 1883-ban két súlyos eset történt, és 1912-ben is tragédia érte a Dunát Hátsóvá romániai község közelében. A Sophie és a Drina közötti ütközés például 1917-ben és 1918-ban több áldozatot követelt. 1917-ben a Zrínyi és a Viktória között történt ütközés is sok halálos áldozatot követelt, 1918-ban pedig a Sophie és Drina összeroppantotta a bátran harcoló utasokat. A korabeli reformok között szerepelt a mentőeszközök bővítése, a hajók alsó részén vízmentes választófalak beépítése és a kormánykerék középre helyezése, a gőz meghajtás fokozatosan felváltotta az emberi erőket. A Dunát a XVIII-XIX. században az agrárgazdaság is kiszolgálta, és a gőzhajózás megjelenése előtt a lovas vagy kézi hajózás volt a fő közlekedési mód. A 19. század végére a gőzhajózás elterjedt, és a Dunán évente több tízezer jármű utazott át a pest-budai szakaszon, megnövelve a kereskedelmet és a turizmust. A későbbiekben a vasúti közlekedés térnyerése átpozícionálta a közlekedési hangsúlyt, de a Dunán továbbra is jelentős maradt a turistajellegű és személyszállító flotta.
Tájékoztató adatok és a 2019-es események állapota
A baleset helyszíne a Margit híd budapesti pillérjei közötti mederpillérnél volt, az esemény időpontja 2019. május 29., 21:05 körül. A baleset utáni hírek szerint a Duna vízhozama a normális mennyiség kétszereséhez közelített, de a légköri viszonyok nem voltak kedvezőtlenek, köd vagy rossz látási viszonyok nem voltak jelen. A Hableány 35 utasát szállította a dél-koreai csoport, a kétfős magyar személyzet mellett. A mentés a sötét és esős idő ellenére is folytatódott, és a későbbi napokban a roncs kiemelésére irányuló nemzetközi együttműködésekre is sor került. A különböző országok búvárai, szonár- és dróntechnológiái segítették a felderítést és azonosítást. A kiemelésre és a roncs vizsgálatára a TEK és a rendőrség közreműködésével került sor.
- A balesetben meghaltak nevei és számadatai folyamatosan frissültek a hatóságok értesülései szerint.
- A hírszerzés és a sajtó folyamatosan tájékoztatott a mentési és ásatásos munkálatokról.
- A koreai fél részéről együttérzés és támogatás érkezett a magyar hatóságok felé a mentés és az azonosítás során.
Az ellentmondások és a vizsgálatokmenete
Az ügyben felmerült kérdések közé tartozik, hogy a Viking Sigyn adott-e vészjelzést, és ki jelezte a balesetet. A szakértők hangsúlyozták, hogy több tényező együttesen járult hozzá a katasztrófához, így például a vízállás és az áramlás erőssége. A vizsgálatok a baleset pontos okát egyelőre nem zárták le teljes mértékben, de a kapitány őrizetbe vétele és a későbbi nyomozás rámutatott az emberi tényezőkre. A kimentett utasok és a túlélők családtagjainak támogatása is jelentős volt a ünnepélyes környezetben.
