Az RTL Híradójához eljutott az a felvétel, amelyet a tavalyi verőcei hajóbalesetről vett fel a szállodahajó fedélzeti kamerája. A videón látszik, amint a motorcsónak cikázva halad a Dunán, aztán hatalmas sebességgel becsapódik a szállodahajó elejébe. Nyolcan voltak a kishajón, egy olasz férfi túlélte a balesetet, hét magyar fiatal meghalt.
Az események pontos időrendje és részletei felkeltették a közvélemény figyelmét. A rendőrség két eljárást indított: egyiket a kishajó vezetője, a másikat a szállodahajó kapitánya ellen, de mindkettőt lezárták, felelős pedig nincs.
A verőcei tragédia és a rendelkezésre álló felvételek
A felvételen jól látható, ahogy a motorcsónak a Dunán swING-lépésszerű mozdulatokkal halad, majd a hajó elejébe csapódik. A túlélő és az áldozatok sorsa megrendítő példája annak, milyen gyorsan és kiszámíthatatlanul változhatnak a hajók ütközési esetei a folyón. A történet váltakozó jelentésekben tükröződik a hazai médiában, és az azonnali reakciók között kiemelkedő a családokból érkező mondatok súlya.
Részletek a verőcei baleset utóéletével kapcsolatban
A verőcei baleset kapcsán elhangzott, hogy a motorcsónak vezetője cikázva, nagy sebességgel közelítette meg a szállodahajót. A felvételek alapján ez a döntés kritikusnak bizonyult. A helyszíni nyomozás során felmerült az is, hogy a felelősök felelősségének megállapítása egy komplex eljárás keretében történt, azonban mindkét vonalon lezárásra került a nyomozás.
Hajózási katasztrófák Budapesten 2019-ben
2019-es budapesti hajókatasztrófa a magyar hajózás történetének legsúlyosabb tragédiája a Duna budapesti szakaszán. A korábbi eseményekhez képest különös jelentősége van annak, hogy a dél-koreai turistákat szállító sétahajó a Margit híd közelében süllyedt el. A tragédia óriási anyagi és presztízsveszteséget okozott a magyar hajózóiparnak és a turizmusnak. Az érintett időszakban külföldi turista csoportok visszavonultak, s sétahajózásokat és egyéb vízitúrákat töröltek.
A baleset közvetlen következményeként a hatóságok intézkedéseket tettek a Duna zárlatára, a mentésre és a roncs kiemelésére, amely magában foglalta a gyors reagálást, a koordinált erőfeszítéseket és a nemzetközi szakmai segítség bevonását. A katasztrófa után a magyar hatóságok folyamatosan együttműködtek a külföldi partnerekkel a roncs felkutatásában és az áldozatok beható azonosításában.
A Hableány hajóroncsának kiemelése
A Hableány kiemelésének előkészítése 2019. júniusától zajlott. Több fázisban végezték el a kiemelést: a hajótest rögzítése, a kiemeléshez szükséges kötelek és hevederek előkészítése, a víz állásának figyelése és a feladatok fokozatos végrehajtása. A teherbírás és a folyó sodrása miatt a művelet rendkívül összetett és hosszadalmas volt. Június 11-én megkezdődött a Hableány személyszállító roncsának kiemelése a Dunából, és az első holttestet is ekkor emelték ki a kapitányi híd közeléből.
A kiemelés folyamata során a búvároknak és a mérnököknek a biztonságra és a roncs megóvására kellett koncentrálniuk. A iszapban és a hajóroncs környezetében végzett kutatások során továbbra is találtak áldozatokat, és a nyomozó szervek részletesen dokumentálták a felmerülő információkat. A kiemelés végül a Tenderjelentések szerint folyamatosan zajlott, és a korábbi információk szerint a hajótest februári újszerű állapotban került kiemelésre a Dunából.
Azonosítás és nemzetközi együttműködés
A roncs azonosítása során a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Orvostani Intézet vett részt, ahol a szakértők különleges ismertető jegyeket keresnek. A koreai csapat DNS- és ujjlenyomat-azonosításban segített, és a dél-koreai Interpol vezetője elmondta, hogy minden dél-koreai állampolgár ujjlenyomata a nemzeti rendszerükbe kerül, amikor megkapja személyigazolványát. Az identifikációhoz korszerű módszereket alkalmaztak, köztük DNS-, ujjlenyomatos és fogászati vizsgálatokat is.
Hídok, megfigyelések és a mentés összetettsége
A baleset idején a Duna vízhozama négyszerese volt a normálisnak, a vízállás körülbelül 9-11 km/h sodrású és 10-12 Celsius-fok közötti volt. A mentésre 2019. május 29-én 21:15-kor érkeztek mentőegységek, és a Margit híd-Erzsébet híd közötti szakaszon tilalmat rendeltek el. A keresés során több nemzetközi segítség érkezett: például osztrák, cseh és norvég egységek is részt vettek a felderítésben. A helikopterek és a szonárok használata segítette a merülések pontos helyszíneinek meghatározását.
A kiemelési műveletek középpontjában állt a Clark Ádám úszódaru, amely a kiemelés kritikus fázisainál segítette a hevederek és kötelek áthúzását, a roncs pontos helyzetbe állítását és a mentés befejezését. A drótkötelek és a speciális emelőberendezések alkalmazása lehetővé tette a hajótest biztonságos kiemelését a mederből, miközben minimalizálták a környezeti károkat és a további áldozatokat.
Infografika: a kiemelési műveletek áttekintése

Video: a tragédiát megelőző és követő pillanatok bemutatója
Kékfény - A verőcei tragédia (2024.05.27.)
Adatok és kronológiák
- 2019. május 29. - Szemtanúk szerint egy sétahajó felborult a Dunán a Margit híd közelében.
- 21:14 - A rendőrség bejelentést kap a balesetről, kezdődnek a mentési műveletek.
- Éjfél előtt - A mentés kiterjed Budapest teljes összeköttetésére.
- Május 30. - A halottak száma hétre emelkedik, több tengerészeti és katasztrófavédelmi intézkedés zajlik.
- Május 31. - Szonár- és merüléses vizsgálatok megkezdődnek, a roncs helye és állapota felmérése.
- Június 3-4. - Nemzetközi szakértők érkezése, a roncs pontosabb azonosítása és a kiemelésre készülő műveletek pontosításai.
- Június 11. - A Hableány kiemelésének megkezdése; reggelre több holttestet találnak.
- Június 7-8. - A vízállás és a sodrás változása befolyásolja a kiemelés ütemezését, megkezdődnek a kötél és csörlő rendszerek előkészítő műveletei.
Végső összefoglalás a tragédiákról
A törékeny kötelék a víz és az ember között végzetes lehet egyetlen hiba vagy rossz döntés következtében. A verőcei esemény és a budapesti hajókatasztrófa rámutatott arra, hogy a vízi közlekedésben a biztonságfilozófia, a navigációs szabályok betartása, és a gyors reagálás összessége kulcsfontosságú a tragédiák elkerüléséhez. A nemzetközi együttműködés példája is mutatja, hogy a roncs felkutatása és az áldozatok identifikálása hatékonyan történhet a korszerű technológiák és a szakértő csapatok összefogásával.