Néhány évvel ezelőtt, mikor elkezdtem ismerkedni az Internettel, szomorúan tapasztaltam, hogy vitorlás hajókkal kapcsolatban nagyon csekély mennyiségű információ található.
A hajótest törzsbol és felépítményekbol, a vitorlafelszerelés árbocokból, keresztrudakból, kötelekből, és vitorlákból áll.
A hajótest három része van: a hajó eleje az orr középső rész, a hajó hátsó része a tat, a hajó testéhez pedig a felépítmények tartoznak.
Felülnézetben rendszerint hegyesszögben végződik az orr, néhány kivételtől eltekintve.
A hajótörzs középső részének keresztmetszete hat féle lehet.
A hajó törzs hosszanti metszetben hajófenékre fedélközre és fedélzetre osztható.
A nagy - főleg hadi - vitorlásokon több fedélzet, fedélköz is volt, ahol az ágyúkat helyezték el.
A hajó fenék alakja lehet.
A fahajók szerkezeti felépítése, valahogy így nézett ki: hajógerinc, gerincgerenda, bal szélso gerinc, gerendaogor tokok, palánkot az orrtokéhez rögzítő oldalágyazás, fenékbordák, kétzott gyámbordák, függőkönyökök, fedélzeti gerenda és más szerkezeti elemek.
A vitorlás hajók törzsének két alapvető szerkezeti része a váz és a külhéj.
A váz a hajógerincre épül, melyhez az orr- és a fartoke szilárdan kapcsolódik.
Az elválasztó hosszanti vázhoz tartozik a küloldal-hosszmerevíto gerendák, a koszorú gerenda, a koszorú-merevíto deszka, valamint a fedélzeti peremléc.
A külhéj a bordákra rögzített palánkozatból áll.
A palánkozást kétféle képen készülhet: klinkerpalánkozás és karwellpalánkozás, melyek eltérően zárják a hézagot.
A fedélzetet hasonló módszerrel szigetelték, és viharkor a szigetelés sérülése után javításra volt szükség.
A hadihajókon az ágyúnyílások meggyengítették a palánkozatot, ezért további rétegeket rögzítettek.
A hajóház felépítményei közé tartozik az első felépítmény, a hátsó felépítmény és a tat felépítmény.
A hullámvédő szabad oldal vízvonal.
A fahajók súlyozottsága miatt korlátozottan hosszúak lehettek, általában legfeljebb kb. 100 méter hosszúak voltak.
1818-ban használtak először vasat a hajók építésében, ami lehetővé tette a nagyobb méretek kialakítását.
Az acélszálas és vasaranyított megoldások mellett született meg a kompozit hajó, amelyben a váz vasból, a héj pedig fa palánkokból állt, réz borítással a kor előnyére.
Egy dolog messziről lesni a vitorlásokat a partról, és egy másik testközelből élvezni a szelet, illetve a hullámokat.
A széljelző, a kormánylapát vagy például a nagyvitorla működésének megértése nélkül ugyanis nem lehet biztonságosan kihajózni.
A magyar tengeren, vagyis a Balatonon leginkább kisebb, egyszerűbb vitorlás hajókat lehet látni.
Szerkezeti felépítésük pedig nagyon hasonlít egymáshoz.
A vitorlás kifejezések tárháza is igen széles, a hajó részei pedig több ízben a német vagy angol nyelvből átültetett, “magyarosított” szavakból.
Először érdemes vizuálisan is megtekinteni a vitorlást, hiszen a fedélzeten, a kormány mögött is pontosan tudnunk kell majd, mi merre található.
Ha jobban belegondolunk, elsőre nincs is olyan sok minden.
Laikusoknak valószínűleg nem sokat mond elsőre a “keel”, vagy a “baum” kifejezés.
Ezek azok a részei egy vitorlásnak, amelyek alapvetően megtalálhatóak rajta.
Nem beszéltünk még tehát a horgonyokról, a kötelekről, a mentőfelszerelésekről, és az egyéb fontos kiegészítőkről.
A biztonság érdekében szükség van tűzoltó és elsősegély készülékekre.
Nézz körül a Ship Store széles kínálatában, vagy olvass további érdekességeket a vitorlázásról a blogoldalunkon.
Ha pedig még csak most ismerkedsz a hajózással, és érdekel, hogyan szerezhetsz vitorlás jogosítványt, akkor is van egy jó hírünk, hiszen gyorsan belevághatsz.
Áttekintés a vitorlások fő részeiről
Az alábbiakban összefoglaltuk egy átlagos balatoni vitorlás hajó legfőbb részeit, melyek együtt alkotják a szerkezetet és a felszerelést.
- ALBA: az árbóc tövét és a bumot köti össze; hátszélben megakadályozza a bum felcsapódását.
- ÁRBÓC / RIG / MAST: a vitorlázat tartóoszlopa, amelyet forstag és vantnik tartanak; a riget az állókötélzet tartja függőlegesen.
- FOCKSHOTT: orrvitorla behúzó kötél.
- FORSTAG: az árbócot tartó állókötélzet része; a hajó orr felőli végében helyezkedik el.
- HAJÓORR: a hajó eleje, homlokrésze; az orr vonalán találkozik a két oldal.
- HAJÓTEST: a hajótest részei közé tartozik a fenék, oldalfalak és a fedélzet.
- LAZY JACK: vitorlatartó, amely felhúzott vitorlát a keretben tart; majd lehúzás közben belelapol.
- GRÓSZ / GROSS: nagyvitorla; a hajó fő vitorlája.
- ORRSUDÁR / BOWSPRIT: orrsudár, amely a vitorlas felületének növelését teszi lehetővé.
- ORRSUGÁR: motor az orrban, amely az orrot fordítja balra vagy jobbra.
- SZÁLING: vízszintes merevítő az árbóc felső harmadán.
- VANTNI: az árbóc fő oldalmerevítő kötelei; a csúcs felé futóak.
- Achterstag: az árbócot hátrafelé tartó kötél, amely a vitorla felhúzásakor segít.
A vitorlázás során a szelek megítélésében segítenek a példák és jelek, például a táblázat alapján a szélerő becslése.
A svert és a kiel (tőkesúly) szerepe kettős: javítják a hajó stabilitását, és mérséklik az oldalra való elcsúszást.
A hajótest aljára függesztett tőkesúly a hajó fenekét tartja; a versenyhajóké vékonyabb és könnyebb, a túrahajóké pedig szélesebb és nehezebb.
Három ponton érintkeznek a mederrel, két láb a kiel-ek, harmadik a kormánylapát adja a talajtól való érintkezést.
A hosszanti vázhoz tartozik még a küloldal-hosszmerevíto gerendák, a koszorú gerenda, a koszorú-merevíto deszka, és a fedélzeti peremléc.
A kieles hajók előnye, hogy sekély vízben is jól haladnak, de hátrányuk a gyengébb vitorlázhatóság.
A vitorlás hajókon a svert és a kielek különböző kivitelekben érhetők el; gyakran alkalmaznak iker tőkesúlyt a túlparti sekundáris kikötőknél, ahol apálykor visszahúzódik a víz.
A klasszikus hajótest felépítés típusai lehetnek régi fából vagy vasból készített hajók, és a modern időkben gyakran műanyagból készült burkolat kerül rájuk.
Hogyan működnek a vitorlák, avagy hogyan vitorláznak a vitorlások a szélbe
Az árbóc csúcsát és a hajó tatja között feszülő merevítőkötél, amely előredőlés ellen tartja az árbócot, fontos rész a vitorlázásban.
Az árbócot oldalról a veretektől futó szálingok csúcsain keresztül az árbóc tetejéig húzzák fel.
A vitorlázat tartóoszlopát rendszerint alumíniumból készítik; a riget az állókötélzet tartja függőlegesen, formáját egyenesen.
A foxty, a booom és a gaffos vitorlák különböző élekkel rendelkeznek, és a fej és a baum kapcsolata meghatározza a vitorla alakját.
A Rücken és a zestek kifejezések is előkerülnek, amikor a vitorlák és vonószerkezetek működését magyarázzuk.
A bal oldal felől érkező szeletet figyelembe véve a backstage be van húzva, a szél alatti oldal pedig laza.
A baum végétől fut az árbóccsúcsba és onnét le a deckig, hogy állítani lehessen, és a baum felemelkedését megakadályozza.
A hajózáshoz és a vitorlázáshoz használt szavaink és kifejezéseink leginkább angol és német eredetűek, amelyeket a magyar szakirodalom is átvett.
Azok a vitorlázók, akik legyenek akár magyarok vagy külföldiek, egy közös nyelvet beszélnek, akárhogyan is írják le a szavakat.
Összegzés a balatoni vitorlások fő részeiről
A következő ábrán igyekeztünk összeszedni egy átlagos balatoni vitorlás hajó legfőbb részeit, amelyek együtt alkotják a szerkezetet és felszerelést.