Hajómentés és tengeri kalandok Ázsiában: útvonalak, helyszínek és társadalmi hatások

Izgalmas élmények és páratlan kalandok várják Délkelet-Ázsia varázslatos helyszínein: Szingapúr, Vietnám, Thaiföld, Malajzia, Indonézia és a Fülöp-szigetek kikötővárosaiban. A Kelet Gyöngyszemében, Hongkongban rengeteg csodát felfedezhetünk. Az egész városban bárhol láthatunk díszes énekesmadarakat, de mindenképp érdemes ellátogatni a Yuen Po utcai madárkertbe is, ahol az utca mentén végig csodálhatjuk a szebbnél szebb madarakat. Az autentikus kínai ételek, mint a kongee (rizskása), dim sum (falatkák), tenger gyümölcsei megkóstolása feltétlenül ajánlott!

Keelung kikötővárosból juthatunk el Tajpejbe, Tajvan fővárosába. Itt megcsodálhatjuk a világ egykori legmagasabb épületét, a 101 emeletes TaiPei 101-et. A világ egik legmagasabb kilátója itt található, a 89. emeleten, ahova lifttel 39 másodperc alatt feljuthatunk. Bali: Balin ősi hagyománya van a színháznak és a táncnak; előadásokat egész évben tartanak, melyek közül megéri megnézni egyet. Napközben az azúrkék tengerben fürdőzve, szörfözve, vagy a vakítóan fehér homokos parton pihenve tölthetjük az időnket. Jáva: Semerang kikötőjétől nem messze áll a világ legnagyobb buddhista temploma, Borobudurban melynek fennséges látványa semmihez sem fogható. Komodo: A Komodo Nemeti Parkban a sziget különleges állatát, a veszélyeztetett komodói varánuszt szemlélhetjük meg, ezenkívül korallzátonyok is színesítik az itteni élővilágot. Tanjung Priok: Innen nem messze található Indonézia fővárosa, Jakarta, mely egy igazi pezsgő metropolisz, ahol modern épületeket és a gyarmati múltra emlékeztető építményeket egyaránt találhatunk. Kuala Lumpur: Itt található a Petronas-ikertorony, mely a világ legmagasabb épületei közé tartozik magasságával mindenkit elkápráztat. A világ legnagyobb fedett vidámparkja szintén itt található - az adrenalint kedvelőknek kihagyhatatlan. Langkawi: Hosszú, fehér homokos strandok, színes halak, kristálytiszta víz, buja esőerdők, egzotikus növények - felfedezheti mindezt Pulau Payar Marine Parkban. Manila (Fülöp-szigetek): Pihenjen és sétáljon a Rizal Parkban, a bronz és gránit szobrokkal díszített, hatalmas emlékmű mellett, majd látogasson el a Manila Ocean Parkba. Szingapúr: Szingapúr a világ 2 olyan városának egyike, melynek határain belül jelentős kiterjedésű esőerdőt találunk, szóval érdemes túra közben vagy biciklizés közben felfedezni ezeket a területeket. A város híres széleskörű bevásárlási lehetőségeiről - üzletek, áruházak, szolgáltatások széles választéka áll a turisták rendelkezésére. Bangkok: Wat Pho kötelező látványosság, mely a hatalmas, aranyozott, nyugvó Buddháról és masszázsiskolájáról híres, mely híres thai masszázsa miatt már önmagában is megéri idelátogatni. Ko Samui: Bár az évek múlásával egyre felkapottabb nyaralóhelyé válik, mégis megmarad az érintetlenség érzete bennünk a szigeten járva. Hanoi: Az itt található Ha Long Bay lélegzetelállító világörökségi helyszín, mely több ezer mészkő szigetével csábítja az utazókat. Kajakkal vagy kis hajóval felfedezhetjük a bennük megbúvó barlangokat. Ho Chi Minh City: Egyedülálló színek, illatok és ízek kavalkádja fogadja az ideérkezőket. Hue: Vietnám történelmének báját és szépségét itt ismerhetjük meg igazán a császári palota oszlopokkal, csarnokokkal, templomokkal, kis házakkal, múzeumokkal és galériákkal tarkított forgatagában. Nha Trang: A várostól északra találhatjuk a Ponagar Cham tornyokat, mely Hindu építmények a 7-8. századból származnak. A 4 torony egy-egy istenség szentélye, a legmagasabb a Po Nagar.

Magyarországról alig látszik a tengeri kereskedelem sötét oldala. Hová tűnnek azok a gyakran két MOL-torony méretű tankerek, amelyeket a hajózási társaságok alig 20-30 év után kivonnak a forgalomból? Indiába, Bangladesbe és Törökországba. A három ország bontótelepein tapasztalható állapotok nyomába eredt hónapokig tartó - olykor igen kockázatos - munkával Thorpe Dániel Isztambulban élő újságíró. Megdöbbentő sorsokat, titkolózást vagy épp a zöld jelvényüket fényező igazgatókat talált. A környezeti kár óriási, a munkások sokszor életveszélyben dolgoznak. A tevékenység azonban annyira jövedelmező, hogy nemzetközi egyezményeket sem drága megsérteni érte.

A nyugat-indiai kisváros, Alang partvonala mentén százával sorakoznak a teherhajók. Van, amelyik még érintetlen, mások már csak darabokban hevernek a mocsárban. Reggelente férfiak ezrei jönnek, hogy deréktörő munkában a tűző napon gázégő pisztolyokkal, darukkal és a saját kezükkel darabjaira szedjék őket. A világkereskedelem 80 százaléka a tengereken zajlik. Gáz, olaj, élőállat, járművek, megannyi más fogyasztási cikk - túlnyomó többségüket hajókkal szállítják. A világpiacok forgalmának legfontosabb fogaskerekét olyan több tízezer tonnás acélóriások hajtják, mint az Alangban kókadozók. Csakhogy ezeknek a hajóknak az átlagos élettartama mindössze 20-30 év - alig hosszabb, mint egy autóé. Miután a fenntartásuk túl drágává vagy az üzemeltetésük túl kockázatossá válik, a szállítmányozó cégek fémhulladékként adják el őket.

Nem véletlenül igényel magasan képzett műszaki szakembereket e mérgező anyagok kezelése és eltávolítása. Ám az említett három ország hajóbontó telepein ezt nem ők, hanem szinte teljesen képzelten munkások végzik. A dolgozók nagy része sem hajlandó beszélni újságírókkal, mert ha ez kiderül, másnap már egyik telepen sem kapnak munkát. Végül azonban néhány munkás kötélnek áll, és az egyikük nappalijában leülünk beszélni. A hajóbontásból származó évi többmillió tonnányi fémhulladék fontos nyersanyaga az országok építőiparának. A török telepeknél sincs ez másképp: sok telep titkolózik, és a dolgozók sokszor félnek a retorzióktól.

A környezetvédelmi szervezetek összefogása, a NGO Shipbreaking Platform döbbenetes adatokat hozott nyilvánosságra a hajók leselejtezésének körülményeiről. A vízi járművek negyven százaléka Európából származott. A görög és német társaságok flottájuk nyolcvan százalékát teszik partra Ázsiában, ahelyett hogy modern hajó-szétszereléssel, vagy újrahasznosítással foglalkozó cégnél értékesítenék őket. A hajóroncsok többsége olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, mint az azbeszt, a nehézfémek, a szennyező műanyagok és egyéb szerves anyagok. Az Európai Unió nemrég életbe léptetett egy új szabályt, amely megtiltja a hajók „partra vetését”, s arra kötelezi a társaságokat, hogy az elavult járművüket újrahasznosító üzemekbe vigyék. A rendelkezést az európai hajók azonban könnyen kijátsszák. Már csak azért is, mivel kétharmaduk eleve nem az Ókontinens országainak zászlai alatt közlekedik, hanem afrikai és ázsiai felségjelzésekkel működnek.

Akadnak azonban jó példák is. A világ legnagyobb konténerhajózási vállalata, a Maersk, olyan újrahasznosítási programot alkotott, amely minden vízi járművére kötelező. A tulajdonában lévő hajókat az előírásoknak megfelelően selejtezik le. A jó példát egyre többen követik. A norvég Grieg és Höegh Autoliners egyetlen hajóját sem tette partra az ázsiai partokon. A Canada Steamship Lines (CLS) és a Royal Dutch Boskalis még egy lépéssel továbbment: kinyilvánították, hogy valamennyi veterán hajójukat kizárólag OECD államokban hasznosítják újra. A holland Van Oord társaság is nemrégiben jelentette be, hogy többé nem "felejt" hajókat a távoli partokon.

Útvonal: Costa Cruises 2025/2026 téli szezonban Ázsiában új útvonalakat indít Japánba és Délkelet-Ázsiába, fedélzetén a Costa Serena. Az első út Japán szertartásait, aranytemplomait és zen kertjeit járja be, a második Vietnámot, Thaiföldet, Szingapúrt, Brunei zöld természeti értékeit és a Fülöp-szigeteket érinti. A Costa Serena új útvonalai 2025/2026-os téli szezonban mutatkoznak be, és 28 éjszakás kombinált útitervként is összerakhatók. Ez a gyors áttekintés a hajózási vállalatok kelet felé forduló tervezéseit tükrözi.

Az utazási útvonalak és a hajózási útvonalak különböző évszakokban és évközben változnak, de a terv mindig a Kelet gazdag kulturális és természeti szépségeinek bemutatását célozza. A Costa Cruises és más vállalatok igyekeznek kombinálni a hagyományos látnivalókat a modern városi érdekességekkel, miközben a fenntarthatóságot is hangsúlyozzák.

tags: #hajo #mentese #azsiaban