A vád alapján a Dunán közlekedő szállodahajókkal kapcsolatos közlekedésbiztonsági és felelősségi kérdések kerülnek fókuszba, különös tekintettel egy 2019-es budapesti hajóütközésre, amely a Hableány tragédiájához vezetett. A vád szerint a szlovák állampolgárságú férfi 2022. október 12-én este a Duna dél-magyarországi szakaszán Budapest felé vezetett egy szállodahajót, és nem megfelelően választotta meg a haladási irányt, elhagyta a kijelölt hajóutat, ezzel ütközve a bal parti mólóhoz kapcsolt rendőrségi ponthoz kötődésnél.
A 2019-es budapesti hajókatasztrófa: események és következmények
A Margit híd közelében történt tragédia a Duna budapesti szakaszának legsúlyosabb hajózási balesete, mely a turistahajózás presztízsét és gazdasági eredményeit egyaránt érintette. A baleset idején a Duna vízhozama a normális mennyiség kétszerese volt, de a látási viszonyok és az időjárás nem tekinthetők extrémnek. A sétahajó Hableány egy 60 fő befogadására képes, 27 méter hosszú hajó volt, amely 35 emberrel és kétfős magyar személyzettel üzemelt. A Viking Sigyn kabinos hajó a Hableányt utolérte és oldalról érintő ütközést okozott, amelynek következtében a Hableány süllyedt, és mintegy hét másodperc alatt alámerült.
Az alapos rendőrségi vizsgálatok és videófelvételek alapján felmerült az a feltételezés, hogy a Viking Sigyn gyorsabb volt, és a közöttük lévő távolság vagy Bernoulli-hatás is hozzájárulhatott a balesethez. A mentés összetett volt: sötétség, eső és a Duna erős sodrása nehezítette a helyszíni beavatkozást. A mentőakcióba tucatnyi szervezet kapcsolódott be, köztük a MAHART-PassNave és a Dunai Vízirendészeti Kapitányság, később pedig nemzetközi szakértők és kiemelt felszerelések is érkeztek. A holttestek felkutatása és azonosítása hosszú és bonyolult volt, amelyet DNS, ujjlenyomat és fogászati vizsgálatokkal erősítettek meg az azonosítások helyszínein a Semmelweis Egyetemen és a koreai partneri intézmények közreműködésével.
Június elejére a kiemelési műveletek standard gyakorlatokat követtek: a Clark Ádám úszódarura helyezték a feladatokat, és különböző emelőhevedereket, csörlőket, valamint bemélyített szakaszokat alkalmaztak a roncs biztonságos kiemeléséhez. A mentés során a hajóroncs lehetőségeit különböző forgatókönyvek szerint modellezték: kiemelés a hajótesttel együtt vagy a roncs teljes elszállítása a helyszínről. Június 11-én megkezdődött a Hableány személyszállító roncsának kiemelése, és a kiemelés közben több holttestet találtak, köztük a hajó kapitányát és egy kislányt az anyjával. A vizsgálatok szerint a hajótestben továbbra is jelentős mennyiségű iszap és berakódott holttestek voltak, amelyek felkutatását megnehezítették a berendezések elriasztó elmozdulásai és a roncs belső ijesztő állapota.
Az ügy összetettségét mutatja, hogy a rendőrség és a szakértők együttműködése több országot érintett: a koreai Interpol vezetője kiemelte, hogy minden koreai állampolgár ujjnyomata bekerül a nemzeti rendszerbe, így azonosításuk hatékonyabbá vált. A roncs felkutatása során a magyar hatóságok speciális szonártechnikát és nemzetközi búvárokat vontak bevonásba, és az Osztrák Terrorelhárítás operatív közreműködése is jelzésértékű volt. A kiemelésre és a védelem fenntartására a TEK és más rendvédelmi szervek közösen dolgoztak, miközben a Duna folyamatosan áramoltatta a vizet és a hőmérséklet is alacsonyan maradt.
Az incidens következtében a turizmus súlyos visszaesést szenvedett: a dél-koreai és más külföldi turisták nagy része elhagyta Magyarországot, valamint sétahajózási és egyéb vizitúra-szervezésekben visszafogások léptek életbe. A baleset kapcsán a hatóságok kezdeményeztek a szlovák vízügyi szerveknél intézkedéseket és hidraulikai előrejelzéseket, amelyeket a bősi erőműnél hivatott visszatartani az apadás felgyorsítása érdekében, így a Duna magyarországi szakaszán a vízszint csökkenése felgyorsulhatott.
Összegző adatok és kapcsolódó események a nemzetközi kontextusban
- 1982-1989 közötti időszakban több dunai hajóbaleset történt hasonló jelenségek miatt, amelyek során különféle hajótípusok ütköztek vagy süllyedtek el erősebb áramlások és látási problémák mellett.
- 2019-ben a budapesti hajózás történetében kiemelkedő tragédia volt a Hableány esete, amely a hazai és nemzetközi sétahajózás biztonsági gyakorlatának színvonalát is felvetette.
- A katasztrófa után fokozódó közfelháborodás és nemzetközi figyelem ráirányította a figyelmet a hajózási infrastruktúra és a vészhelyzeti reagálás hatékonyságára.
Az események fényében fontos megjegyezni, hogy a balesetek és ütközések megelőzésére szolgáló intézkedések, a hajózási szabályzatok szigorítása, a belvízi és folyami hajózás technikai eszközeinek fejlesztése és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságúak. A 2019-es tragédia kísérő dokumentumai és a kiemelési műveletek részletes leírása segít a hasonló balesetek megelőzésében és a reagálási idő csökkentésében.

Az események tanulsága, hogy a hajózási műszaki állapot és a navigációs szabályok betartása, együtt a hatóságok gyors reagálása és a nemzetközi szakértők bevonása nélkülözhetetlen a folyami ütközések elkerülésében és a katasztrófa súlyosságának mérséklésében.